Veszteséggel vagy nyereséggel tud túladni a vásárolt követelésen? Adósa pénz helyett más értékkel rendezné tartozását? Összefoglaltuk a követelésengedményezés és a zálogbiztosíték elszámolásának fontos szabályait.
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea
A felszámolást megelőző – tevékenységet lezáró – beszámoló készítéséhez szeretnék tanácsot kérni. A 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt, és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a záró beszámolóban követelésként kimutatott kölcsönök után a beszámoló fordulónapja utáni időszakban befolyt, a tevékenység időszakára járó kamat összegét?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését. Október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést az adóhivataltól.
Nem szabad hagyatkoznunk a régről bevésődött szabályokra. Az új polgári törvénykönyvből (Ptk.) ezúttal a követelés elévülésével, illetve az ingatlanvásárlással kapcsolatos passzusokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ismerete nélkül hatalmas veszteség érheti az embert.
Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
A forgóeszközök – például a készletek, követelések, értékpapírok – könyvelésekor gyakoriak az olyan hibák, amelyek a beszámoló készítésekor még korrigálhatók. Összefoglaltuk.
Egy KFT nagyösszegű kölcsönt nyújt 50%-ban tulajdonos tagjának.Ezt a követelést a későbbiek során elengedi. Meg kell-e növelni a társasági adóalapját a követelés elengedése miatti ráforditásként elszámolt összeggel?
Miközben minden tizedik polgár és minden negyedik cég az adósa, követelései felének behajtását esélytelennek tartja az APEH.
A Magyar Követeléskezelő Zrt. az APEH-hel kötött megállapodása értelmében felszámolás alatt álló cégek tagjait szólítja fel a társaság adósságainak megfizetésére. Marosi Andrea, az Adózóna szakértője a módszer jogszerűségét vitatja.
Az illetéktörvény változása az ajándékozási illeték alá eső ügyletek körét bővítette két esetben is. Ezekre dr. Marosi Andrea, az Adózóna szakértője hívja fel a figyelmet az alábbiakban.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték