238 találat a(z) követelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea

Kérdés

A felszámolást megelőző – tevékenységet lezáró – beszámoló készítéséhez szeretnék tanácsot kérni. A 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt, és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a záró beszámolóban követelésként kimutatott kölcsönök után a beszámoló fordulónapja utáni időszakban befolyt, a tevékenység időszakára járó kamat összegét?

Kérdés

Egy KFT nagyösszegű kölcsönt nyújt 50%-ban tulajdonos tagjának.Ezt a követelést a későbbiek során elengedi. Meg kell-e növelni a társasági adóalapját a követelés elengedése miatti ráforditásként elszámolt összeggel?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótlékátalány

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Végzettséghez kötött tevékenységek

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Pénztárbizonylat

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink