238 találat a(z) követelés cimkére

Cikk

A koronavírus-járvány következtében sok cég vált fizetésképtelenné, amely nemcsak az adóst sújtja, hanem a hitelező is hasonló helyzetbe kerülhet, ha a partnerek nem egyenlítik ki a jogos követeléseket. A május 28-án kihirdetett 249/2020. (V. 28.) kormányrendelet a felszámolási eljárások és egyes cégbírósági eljárások eddig megszokott, szabályszerű menetében hoz változást a veszélyhelyzet idejére. Cikkünk a kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezésében igyekszik segítséget nyújtani.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne átalakulni. Az egyéni vállalkozás leltárában tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek egyaránt vannak, valamennyi vagyont a kft. rendelkezésére bocsátanak, az alapítói tőke készpénz lenne. Az egyik kérdésem, hogy amennyiben tárgyi eszköz, készlet, követelések értéke meghaladja a kötelezettségek (szállító, folyószámla hitel) értékét, úgy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak keletkezik-e adókötelezettsége, az átalakulásból adódóan. A másik kérdésem az, hogy felleltározott egyéni vállalkozói vagyon negatív saját tőkét eredményezne, ebben az esetben lehetséges-e az átalakulás, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a saját tőke pozitívvá tételére. Harmadik kérdésem, hogy a 2019. 12. 31-ei leltár alapján meddig van lehetőség az átalakulásra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság 2019. évi záráskor a vevők egyedi értékelése alapján az 1 000 e Ft értékű követelésére, amely 2016.11. 20-án járt le 50 százalék mértékű értékvesztést kíván elszámolni. 2019-ben a kiva adózási módot választotta. Kérdésem: a 2019. évi kiva alapjánál mit kell figyelembe vennie növelő és csökkentő tételként? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter

Cikk

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben – véli a Niveus Consulting Group.

Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! https://adozona.hu/kerdesek/2019_11_22_Alapitvany_elengedett_kotelezetts_huj - a mellékelt hivatkozásban feltett kérdésre adott válaszát kérem szíveskedjen kiegészíteni, pontosítani! A válasz így hangzott: "Kedves Kérdező! Az ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás." A kérdésemben követelésről való lemondás szerepel. Esetleg nem a következő szabály érvényes? "A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – illetékmentes. A mentesség csak a gazdálkodó szervezetek közötti vagyonmozgást mentesíti, azaz mind a követelést engedményezőnek, illetve követelést elengedőnek, mind pedig az engedményesnek, illetve a tartozástól szabadulónak gazdálkodó szervezetnek kell lennie." ... Az Ön válasza: "Igen jól gondolja, nem lesz bevétel, a magánszemélyeknél lesz ingyenesen juttatott bevétel kedvezményes szolgáltatásnyújtás címén." Kérdésem: Alanyi áfamentesként számlázott térítési díj mi lenne az alapítványnál, ha nem bevétel? Nem vállalkozási, hanem egyéb bevétel? A magánszemély által meg nem fizetett rész, a kedvezmény lesz az ingyenesen juttatott bevétel? Kérem tájékoztatását a kiszámítás módjáról (adóalap meghatározásáról) és az adóvonzatáról! Várom mielőbbi válaszát! Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válaszában nem tér ki arra, hogy az Egyéb ráfordítást melyik évben kell könyvelni. 2019.06.25-én "előrehozott adóról" rendelkezik a kft., a 2020.09.15-én esedékes iparűzési adójára 10 000 ezer forintot vall be és fizet meg. A gazdasági eseményt 2019-ben 392. Költségek aktív időbeli elhatárolásaként kell könyvelni? (mérlegfordulónap előtt, a tárgyévben kifizetett, elszámolt, egészben következő évet terhelő ráfordítás). Majd 2020-ban a végleges adatok alapján számított iparűzési adó kerül tárgyévi egyéb ráfordításként könyvelésre, az előrehozott adó - ténylegesen számított adó különbözete pedig vagy követelés, vagy kötelezettség lesz? Köszönettel! Hivatkozás: https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_20_Elorehozott_ado_lrs

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyeden lévő kismama

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Osztalékelőleg visszafizetése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakképzési munkaszerződés, 08-as bevallás

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink