202 találat a(z) követelés cimkére
Behajthatatlanság
Kérdés
Tsiztelt Szakértő! Egy társaság csalás áldozatául esett. Az elkövetők magánszemélyek, akik egy cég nevében eljárva bizonyos előny elérése érdekében több mint 5 millió forintot utaltattak hamis bankszámlára hamis számla ellenében, mely összeg jelenleg a társaság követelései között szerepel. Az illetékes bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint (idézem): "A kármegtérülés érdekében hatóságunk által tett intézkedések nem vezettek eredményre." Elegendő ez a dokumentum a követelés behajthatatlanként történő kivezetéséhez? Válaszát tisztelettel várjuk.
Végelszámolás beszámoló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2017. szeptemberben kezdődő végelszámolás még a mai napig is tart. A végelszámolás kezdetétől mikor kell beszámolókat közzétenni? A végelszámolás kezdetétől - 2017.12.31-ig el kell készíteni beszámolót, amit közzé is kell tenni? Mert a Cégbíróság erre az időszakra hiányolja a beszámolót. De nem értem, mert tudtommal akkor kell zárómérleget készíteni, amikor a végelszámolás befejeződött, vagy üzleti évenként kell onnantól kezdve, hogy a végelszámolás elkezdődött? A zárómérlegben majd a még megmaradt követeléssel - ami nem fog befolyni -, illetve a jegyzett tőkével mi a teendő? Gyors válaszukat előre is köszönöm, mert e hét csütörtökig ezt ki kellene derítenem.
Behajthatalansági nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
Engedményezőként szerzett jövedelem
Kérdés
Magánszemélynek 4 millió forint követelése szerepel a felszámoló közbenső mérlegében. Az illető magánszemély ezt a követelését egy faktor cégre engedményezte. A faktoráló céggel az ellenértéket 1 millió forintban határozták meg az engedményezési szerződésben. A szerződés szövege ..."az engedményes az ellenértéket valamennyi járulékkal együtt 1 millió forint összegben állapítja meg..." Az összeg átutalása a magánszemély javára megtörtént 2017-ben. Kérdésem: mi a magánszemély teendője, az szja-bevallásában szerepeltetni kell-e, és ha igen milyen módon, milyen adóval, illetve járulékkal? A magánszemélynek csak az engedményezési szerződés és a bankkivonat áll rendelkezésére, egyéb dokumentum, például kifizetői igazolás nem. Köszönöm a szakértő válaszát! Földes Kálmánné
Vevővel szembeni követelés leértékelése
Kérdés
Egy vevővel szembeni 2–3 évvel ezelőtt keletkezett követelést 20%-kal leértékelek, mert bizonytalanná válik a tartozás behajtása. Ezzel a (ráfordítások között elszámolt) leértékelés összegével meg kell emelnem a tao-alapot?
Vevői követelés engedményezése harmadik félre
Kérdés
Kft.-nek 30 millió vevő követelése van egy másik kft. felé. Kérdésem, hogy ha ezt a vevő követelést 10 millió forintért engedményezem egy hamadik cégre, az eredeti vevőnek kell-e könyvelni az ebből keletkezet értékkülönbözetet, ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
Év végi kimenő számlák időbeli elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Év végi munkákról kiállított kimenő számlák könyvelésében szeretnénk segítséget kérni. Takarítással foglalkozó ügyfelünk, időszakonkénti elszámolásban állapodott meg a megrendelőjével, így a számlákon a teljesítés dátuma megegyezik ugye a fizetési határidővel, ami 30 nap. A novemberi és a decemberi takarításokról kiállított számlák könyvelésével kapcsolatosan szeretnénk segítséget kérni. Novemberi takarítás számla 12.02-án lett kiállítva, a fizetési határidő és a teljesítés dátuma 2018.01.02, a decemberi takarítási tevékenység 2018.01.03-án lett kiállítva és fizetési határidő és a teljesítés dátuma is 2018.02.02. A nagyobb partnerekkel az év végi egyenlegközlő kiállításakor probléma szokott lenni amiatt, hogy követelésként kimutathatjuk-e ezeket 2017.12.31-én, vagy csak időbeli elhatárolásként kell az árbevételt lekönyvelni 2017-ben és az áfában és a követelésként is 2018-ban jelenik meg. Ebben a kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy jogszabály szerint mi a helyes eljárás. Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek az elmúlt évek során nagyösszegű vevőkintlévősége keletkezett (három ország, illetve az EU-országai felé). Ezen követelésekre az évek során értékvesztést nem számolt el, bízva a pénzügyi rendezésben, melyre többször ígéretet is kapott. Az utóbbi 1-2 évben sok vevőjét nem tudja elérni, a telefont nem veszik fel, e-mailre és levélre nem válaszolnak. A 2017-es beszámoló készítése során ezen vevőköveteléseket szeretné behajthatatlan követelésként 100%-ban leírni, könyveléséből kivezetni. Megteheti-e, hiszen pár e-mail- és levélváltáson kívül nem tudja alátámasztani a követelés behajtása érdekében tett lépéseit? Természetesen az ilyen módon kivezetett követelést a társaságiadó-alap számítása során adóalap-növelő tételként számításba fogja venni. Köszönettel: Reményi Győzőné
Követelés apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A saját cégemben van pénzeszközátadásból eredő elismert követelés kimutatva a 3-as számlaosztályban. Ezt a másik fél által nem vitatott kölcsönt – melyet jelenleg nem tud visszafizetni – fordíthatom-e a saját cégemben törzstőkeemelésre? A saját tőke a jegyzett tőke alatt van és bank ennek a rendezéséhez köti a hitelfolyósítást. Ha van mód ennek a rendezésére, akkor kérem szíveskedjen a kapcsolódó könyvelési tételeket is csatolni. Segítségét előre is köszönöm!
Részvényértékesítésből származó követelés eladása
Kérdés
Magánszemély részvényértékesítésből származó követelését eladta egy követeléskezelő cégnek. A részvényértékesítés árfolyamnyereséggel történt. Kérdésem: a követeléskezelőnek mint kifizetőnek le kell-e vonnia a magánszemélytől az szja-t és az ehót, vagy a magánszemély önadózó? Köszönöm: Mikro
Mi a teendő?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy 12.01-jétől korkedvezményes nyugdíjba vonuló dolgozó. Van egy jogos, a munkáltató által már elismert követelése. A munkáltató a MÁV, a követelés a készenléti jellegű munkakörhöz kötődik, és mivel ezreket érint, a számfejtés és a kifizetés ütemezetten történik. Az összeg 300-400 ezer bruttó, ami a megállapítandó nyugdíjat már befolyásolja. Mi van akkor, ha ez a kifizetés akkor történik, mikor már az ONYF megállapítja a nyugdíjat? Köszönettel.
Követelés engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét. Egyik ügyfelem (egyszemélyes kft.) egy magánszemélytől (aki egy banktól ugyanilyen engedményezéssel vette meg egy családi ház adósokkal szembeni követelését) engedményezési szerződéssel megvásárolta ezt a követelést. Kérdésem, hogy lehet-e ilyen követelést engedményezéssel megvásárolni vagy adásvételi szerződés kell hozzá? Hogyan könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Ha lehet kontírozással kérném szíves válaszát. Remélem érthetően írtam le mindent.Várom szíves válaszát.Üdvözlettel: Huéber Józsefné.
Futnak a cégek a pénzük után
Cikk
A cégek összesített árbevételének mintegy 28 százaléka olyan összeg, amit már kiszámláztak, de még nem fizettek ki számukra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.
Kapott kölcsön és vevői követelés kompenzálható-e?
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Kibocsátott vevői számláinkat, amelyek lejártak, a vavőtől működésre kapott kölcsön összegével kompenzálhatjuk-e, ez számít-e készpénz forgalomnak, mivel pénzmozgás nem követi és megfelel-e minden előírásnak? Köszönettel várom válaszukat.
Jogerősen megítélt követelés
Kérdés
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
