Tartozás, közműdíj, tagi kölcsön elengedése: melyik illetékköteles?

Megosztás Tetszik

Ajándék vagy nem ajándék, ha a jogosult elengedi követelését, azaz kell-e utána illetéket fizetni? Az attól függ. Összefoglaltuk, hogy mire, milyen előírás vonatkozik.

Sokan tudják, hogy – az illetéktörvény szerint – az ajándékozások után tipikusan illetéket kell fizetni (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény [Itv.] 11. § (1) bekezdés). Nem lepődünk meg tehát, ha az ingatlan és ingó (például gépjármű, készpénz stb.) ajándékozása az öröm mellett illetékfizetéssel is jár. Nem feledkezhetünk meg azonban az úgynevezett vagyoni értékű jogokról sem, hiszen ingyenes alapításuk, valamint a vagyoni értékű jogoknak vagy gyakorlásuknak ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás szintén illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Vagyoni értékű jogok az illetéktörvényben: földhasználat, haszonélvezet, használat joga – ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is –, vagyonkezelői jog, praxisjog, üzembentartói jog és ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés [Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont].

Kevésbé ismert viszont, hogy jó néhány olyan szerződést kötünk nap mint nap, amelyek végeredményüket nézve ajándékozásnak minősülnek. Ebbe a körbe tartozik az úgynevezett követelés-elengedés is (amely 2008. január 1-jétől minősül vagyoni értékű jognak az illetéktörvény alkalmazásában), hiszen a korábbi adóst a hitelezője – az elengedés révén – gyakorlatilag megajándékozza. Így tehát érdemes szemügyre venni, hogy a követelés-elengedés mely formáinál kell az ajándékozási illetékkel is számolnunk.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi a szabály, ha társaságok engedik el egymás tartozását, és mi, ha különböző jogcímeken magánszemély jut ilyen ajándékhoz.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.