202 találat a(z) követelés cimkére
Háromszereplős pénzügyi rendezés ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott ’A’, ’B’, és ’C’ vállalkozás. „A” cég számlát állított ki „C” cégnek, „C” cég meg „B” cégnek állított ki számlát. A „C” cég helyett „B” cég utalná el „A”részére a kötelezettséget, „B” cég meg ugyanilyen értékben nem fizetné ki a „C” céggel szemben fennálló kötelezettségét. Így a három cég közötti kötelezettségek pénzügyileg rendezettnek minősülnének. Hogyan lehetne ezt jogilag leírni? Tehát engedményezés, és vagy kompenzálás, esetleg követelésvásárlásnak nevezhető a három fél között létrejött számlarendezés? Mely cégek között milyen jellegű szerződésnek kell létrejönni, hogy fedje a leírt ügyletet? A „C” cég oldaláról hogyan kell számvitelileg könyvelni az ügyletet? Köszönöm előre is a válaszukat!
Így módosítják a társaságiadó-alapot a követelések
Cikk
A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.
Nem kapta meg munkabérét? Így érvényesítheti követelését
Cikk
Még mindig gyakori, hogy a felszámolás, kényszertörlés alatt álló cégek nem fizetik ki munkavállalóik bérét. Összefoglaltuk, mit kell tenni a követelés érvényesítése érdekében.
Tartozás, közműdíj, tagi kölcsön elengedése: melyik illetékköteles?
Cikk
Ajándék vagy nem ajándék, ha a jogosult elengedi követelését, azaz kell-e utána illetéket fizetni? Az attól függ. Összefoglaltuk, hogy mire, milyen előírás vonatkozik.
Csapda a követelések elévülésében. Figyeljen az új szabályokra!
Cikk
A kétes követelés, behajthatatlan követelés, elévült követelés mind olyan fogalmak, amelyek mást jelentenek a könyvelő, az adótanácsadó és az ügyvéd számára. Ráadásul az új Ptk. 2014-től részlegesen újraszabályozta az elévülést, amelyet most már nem szakít meg a fizetésre történő felszólítás.
Követelés apport két cég között
Kérdés
Tisztelt Adózóna Számviteli Szakértői! Állásfoglalásukat kérnénk az alábbi számvitelt érintő ügyben: "A" cég tulajdonosa követelését "B"cégre mint követelés-apport apportálta("B"cég tulajdonosa is ugyanaz a személy), ezzel egyidejűleg ezzel az összeggel jegyzett tőkéjét megemelte, (cégbírósági bejegyzés dátumának időpontjában történt a könyvelés). Az apportot átadó "A" céget időközben felszámolási eljárás során felszámolták, majd törlésre került a Cégnyilvántartás rendszeréből. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az estben az apportot fogadó "B"cégnek(akinek a jegyzett tőkéje lett megemelve), van-e könyvelési, illetve számviteli teendője a törlés esetén? Kérdésként merült fel az is, hogy "B" cégben az apportot milyen könyvelési lépésekkel lehet helyesen könyvelni, hogy megfeleljen a jogszabályi helyeknek? Válaszukat nagyon várva az éves zárás miatt, kérnénk kiemelten kezelni, hogy a törvényi jogszabályoknak megfelelően tudjunk eljárni. Köszönettel, könyvelő Budapest, 2015.05.06.
Követelés vásárlása a kivában
Kérdés
T. Válaszadó! Egyik ügyfelünk haszonszerzési céllal követelést vásárolt meg egy pénzintézettől. A követelés értékesítése nagy valószínűséggel az idei évben nem fog megtörténni, csak jövőre. A kérdésem az lenne, hogy az említett tranzakciónál az idei vásárlási érték kiva-adóalap növelő tétel lesz-e, ami véleményem szerint logikusnak tűnhet, hiszen a követelés értékesítésének bevétele csak a következő évben fog realizálódni ? Válaszukat köszönjük.
Kölcsönkövetelés elengedése
Kérdés
Tisztelt Hölgyem / Uram! Gazdasági társaságok között szerződés keretében kölcsönkövetelés, illetve kötelezettség áll fenn. Ennek állománya 1 millió forint. Év végén a jogosult elengedi a kötelezett felé követelését. Az "ajándékozás" tényét be kell jelenteni a NAV felé, függetlenül attól, hogy illetékmentes az ügylet? Válaszukat előre is köszönöm!
Végrehajtói letiltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem segítségét: Közjegyzői határozatban a "végrehajtást kérőnek" kölcsönszerződés jogcímen letiltás foganatosítására kötelezte cégünket egyik munkavállalónk munkabéréből. A letiltásról szóló levelet 2011-ben az egyik végrehajtó iroda postázta részünkre. Később, 2012-ben levélben értesítést kaptunk, hogy az ügy az egyik önálló bírósági végrehajtó tartós helyetteshez került. 2013-ban telefonos megkeresésünk során, a végrehajtó irodájától azt az információt kaptuk, hogy a "végrehajtást kérő" eladásra került, a jogutódlás lezajlásáig a végrehajtást kérőnek járó összegeket helyezzük letétbe. A végrehajtó részére a jutalék továbbra is, havi rendszerességgel átutalásra került. 2013-ban, pár hónappal később ismételten felkerestük a végrehajtót írásban, de levelünkre nem érkezett válasz. Telefonon történő megkeresésekre sem kaptunk érdemi információt. 2014-ben felkeresett bennünket a "végrehajtást kérő" munkatársa, és telefonon elmondta, hogy a követelést 2012. év folyamán egy kft. részére eladták. Ennek a kft.-nek egyedüli elérhetőségként egy levelezési címet kaptunk, amire postáztunk is egy tértivevényes levelet az ügy tisztázása érdekében. A levélre nem érkezett válasz, és eltelt közel egy év. A munkavállaló munkabéréből a letiltást rendszeresen foganatosítottuk, és letétbe helyeztük. A pénz jelenleg is letétben van, a munkavállaló munkaviszonya pedig cégünknél időközben megszűnt. Mi a teendőnk ez ügyben?
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Követelés eladása, vásárlása, zálog: így kell elszámolni
Cikk
Veszteséggel vagy nyereséggel tud túladni a vásárolt követelésen? Adósa pénz helyett más értékkel rendezné tartozását? Összefoglaltuk a követelésengedményezés és a zálogbiztosíték elszámolásának fontos szabályait.
Zálogtárgy - kezesség, követelés engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Vevő követelés értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea
Felszámolás beszámolókészítés
Kérdés
A felszámolást megelőző – tevékenységet lezáró – beszámoló készítéséhez szeretnék tanácsot kérni. A 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt, és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a záró beszámolóban követelésként kimutatott kölcsönök után a beszámoló fordulónapja utáni időszakban befolyt, a tevékenység időszakára járó kamat összegét?
Tartozik? Követel? Jön az értesítés a NAV-tól
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését. Október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést az adóhivataltól.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
