adozona.hu
Követelésvásárlás és -eladás adózása
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kovetelesvasarlas_es_eladas_adozasa_NXU8UQ
Követelésvásárlás és -eladás adózása
Magánszemély ingatlanra vonatkozó követelést vásárolt. Sikeres, illetve sikertelen árverés utáni értékesítés esetén hogyan adózik? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Az alábbi konkrét számok mellett kérem segítségét abban, hogy – a banktól 7 millió forint értékben megvásároltam ingatlanra vonatkozó követelést, ami mögött 12 millió tartozás van – a követelés mögötti ingatlant árverezik 13 millió forintért – ügyletbonyolítási költségként kifizetek 200 ezer forintot. Ebben az esetben mi az adófizetési kötelezettségem alapja? Továbbá előfordulhat, hogy – nem kerül sor az árverezésre, mert a tulajdonos kiköltözik – az árverezés sikertelen és a 7 millió forintért megvásárolt követelésem fejében megkapom az ingatlant és ezt követően értékesítem. Kérdésem, hogy ekkor mi a szerzés időpontja és a szerzéskori érték?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
http://adozona.hu/jogtar/615_1995_CXVII_torveny_szemelyi_jovedelemadorol
Az első esetben a magánszemélynek egyéb bevétele származik [személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. § (5)], ha a megvásárolt követelését sikeresen behajtja, vagy eladja, és abból jövedelme származik.
A bevételből levonható annak megszerzése érdekében kifizetett összeg, egészen pontosan a vásárlási, engedményezési ellenértéket meghaladó része a jövedelem, kivéve ha jogcím más adókötelezettség alá is sorolható, ez lesz, lehet a kérdés második része.
Az egyéb bevételből megállapított jövedelem után 15 százalék szja- és 19,5 százalék eho-fizetési kötelezettség van.
Tekintettel arra, hogy az eho költségként nem számolható el, így az szja-és az eho-alap is a jövedelem 84 százaléka lesz. A 450 ezer forintos korlát szabály jelen esetben nem alkalmazható.
A második részben már az ingatlanértékesítés jövedelemszámítási szabályát kell alkalmazni, erről a törvény 59-62. §-a rendelkezik.
A 62. § (1) bekezdés rendelkezik a bevétellel szemben elszámolható költségekről, a (2) bekezdés pedig a megszerzésre fordított összegről.
A jövedelem megállapításról a bevétel és elismert szerzési érték, a szerzéssel összefüggően felmerült igazolt összegek és az értéknövelő beruházások különbsége, amely után a jövedelmet a törvény 62. § (4) bekezdése szerinti időmúlás figyelembevételével állapítom, meg, az így kapott jövedelem után az adó 15 százalék.
Összefoglalva, a követelésvásárlás engedményezési értéke és annak eladása, behajtása különbsége a jövedelem. Az ingatlan esetében a szerzési érték, itt van költség, és értéknövelés lehetőség és természetesen illeték is, a bevétel különbsége az időmúlás figyelembevételével lesz az ingatlan értékesítésből származó jövedelem alapja. Előbbi esetben az adó szja és eho, utóbbi esetben csak szja-kötelezettség terheli.
Hozzászólások (0)