Egyszeres könyvelésű egyéni vállalkozó számláit határidő előtt kiegyenlíti a vevő, ennek fejében 4 százalékkal csökkentett összeget utal, azaz 4 százalék skontót alkalmaz. Hogyan kell helyesen könyvelni a pénztárkönyvben (árbevételt, áfát) ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A bank könyvelése során derült ki, hogy ügyfelem pénzt utalt egy cégnek, de szállítói számlát vagy egyéb bizonylatot nem kaptam a kérdéses összegről. Kérdésem az, hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Tudomásom szerint költségként nem lehet elszámolni bizonylat hiánya miatt, viszont a bankszámláról ez az összeg hiányzik. ( Egyéb követelés..., de meddig?) Kérem, azt ne válaszolja, hogy szerezzen be ügyfelem másolatot, mert többszöri kérésem ellenére sem rendezte ezt a problémát. Ez még év elején történt, lassan zárni kell, és szeretném szabályosan megoldani, annál is inkább, mert jövőre már nem én könyvelem ezt a céget. (Meg egyébként is.) Üdvözlettel: Kovács Dezsőné
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem 2013-ban 10 millió forint fejlesztési tartalékot képzett tárgyi eszköz vásárlására. Úgy döntött, személygépkocsit lízingel, a lízing nyílt végű. Elindította az ügyletet még októberben, és most úgy néz ki, csak 2018. január hóban jegyzik be a forgalmiba, mint üzembe tartót. Kérdésem az, hogy ez probléma lesz-e, mert 2017. december 31-ével lejár a határidő, és ha a lízingszerződés 2017. december 31-én lesz aláírva, akkor mint beruházást lekönyvelhetem-e? Az önrész természetesen ügyfelem részéről ki lesz fizetve. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Társaságunk egy éve bérel egy 58 négyzetméteres lakást egy magánszemélytől. Ezen időszak alatt – a bérleti szerződés szerint – a lakást teljes egészében felújítottuk, a felújítás összesen 7,5 millió forintba került. A bejövő számlák után az áfát visszaigényeltük, a felújítást mint bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiváltuk. (Az ingatlan-bérbeadás szerepel a tevékenységi körök között, és a bérbeadást adókötelessé tettük.) A lakás bérlésével és felújításával az volt társaságunk célja, hogy majd bérbe adjuk, és ennek következtében bevételünk keletkezik. A lakás felújítása egy hónapja fejeződött be, a lakás bérbeadását meghirdettük, de bérlőnk még nincs. Időközben a tulajdonos azzal állt elő, hogy jelentkezett a lakásra egy vevő, és el szeretné adni az ingatlant. Kérdésünk: társaságunknak hogyan kell elkönyvelnie a bérelt ingatlanon végzett beruházás kivezetését, keletkezik-e áfa- vagy társaságiadó-fizetési kötelezettségünk? Tisztelettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! Cégünk nagy értékű gépek gyártásával foglalkozik. Egyik elkészült gépünket kiszállítottuk Angliába egy partnerünknek. Ezzel a partnerrel kötöttünk egy szerződést, mely alapján részben marketing célra, részben pedig bérleti díj fejében használatba adjuk a gépet. A partnernek 2018. május végéig van lehetősége eldönteni, hogy megvásárolja-e a berendezést, amennyiben megveszi, az addig fizetett díjakat beszámítjuk a vételárba. Számvitelileg hogyan kell ezt lekönyvelnem? Aktiválnom kell ezt a berendezést mint saját rezsis beruházást, vagy van más lehetőség is? Amennyiben saját rezsis beruházásként kezelem, az áfabevallásba be kell tennem mint fizetendő áfát, de betehetem levonható áfába is? Feltétele, hogy áfás tevékenységhez használjam, de az EU-s partnernek a bérleti díjról nem áfás számlát állítunk ki. Előre is köszönöm a segítséget!
A dolgozók részére tévesen lett elutalva kilépésükkor a bér. Sajnos nem tudjuk tőlük visszakérni. Hogyan kell ezt könyvelni? Milyen adóvonzatai vannak?
Egyszeres könyvelésű egyéni vállalkozó számláit határidő előtt kiegyenliti a vevő, ennek fejében 4 százalékkal csökkentett összeget utal, azaz 4 százalék skontót alkalmaz. Hogyan kell helyesen könyvelni a pénztárkönyvben (árbevételt, áfát) ebben az esetben?
A bírósági eljárásban megítélt ügyvédi munkadíj – mely a perköltség része – kapcsán szeretnék hiteles és védhető szakmai álláspontot kapni. A perköltséget (amelynek nincs áfatartalma) a pervesztes fél fizeti meg a pernyertes félnek. A felek között nincs számlázás, a bírósági döntés az alapbizonylat. A kérdés az, hogy amennyiben a pernyertes fél és ügyvédje közötti megbízási szerződés alapján a megbízási díjon felül a perképviseletet ellátó ügyvédet illeti meg ezen – jogszabály alapján megítélt díj – vagyis kvázi a megbízási szerződésben engedményezi rá a perköltség ügyvédi munkadíj részét a pernyertes fél, akkor milyen módon szedheti be és kitől? Jogosult-e közvetenül az ítélet alapján a pervesztes féltől beszedni? Kell- e számlát kibocsátania a pernyertes megbízója felé? Kell-e áfát fizetnie ezen perköltség után annak ellenére, hogy Kúria döntés van arra, hogy nincs áfatartalma a perköltségnek? Milyen módon kell könyvelni ezt az ügyvédi irodában?
Tisztelt Szakértő! Felmondtam a könyvelést egyik ügyfelemnek, de még idáig nem reagált rá, nem vitte el az anyagát az irodánkból. Kétszer elküldtem tértivevénnyel a felmondást és nem veszi át, mit csináljak, mi a teendőm, mert én nem fogom a bevallásokat, mérleget elkészíteni. Tehát ha megbüntetik, akkor az ne engem terheljen. Válaszukat köszönöm
Mire kell figyeljen a könyvelő áfából való kilépéskor, áfa alanyi mentesség választásakor? Különös tekintettel a tárgyi eszközökre vonatkozóan? Köszönettel!
Egy fuvarozással foglalkozó kft. külföldön tankol. A tankolásról gyűjtőszámlát kap „A” cégtől, akivel szerződésben áll. A külföldön megfizetett áfát „B” cégen keresztül igényli vissza. A szolgáltatásról számlát kap, amely mellékletében szerepel a visszaigényelt áfa. A visszakapott áfa nem a fuvarozó kft. számlájára érkezik, hanem „A” céghez, amely az áfa összegét levonva tartja nyilván a fuvarozó kft. tartozását. (Erről nem áll rendelkezésre sem kompenzáló levél, sem egyéb elszámolás.) Például: 1. Üzemanyagszámla: nettó: 750,73 EUR, áfa (19%): 142,64 EUR Bruttó: 893,37 EUR 2. Jutalékszámla visszaigénylésről: 50 EUR 3. Visszaigényelt áfa : 142,64 EUR 4.Bankon keresztül a fuvarozó kft. több számla értékét egyenlíti ki egy összegben, ahol a fent említett áfa és jutalék összege is beszámításra kerül. Hogyan kell kontírozni és könyvelni a fenti példa egyes tételeit? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Nonprofit egyesület alapszabály szerinti tevékenysége többek között szakmai konferenciák szervezése. Az egyesület elnyerte egy nemzetközi orvosi szakmai konferencia megrendezésének lehetőségét. A feladat volumene miatt az egyesület szerződést kötött egy konferenciaszervező céggel a megszervezés teljes ellátására, lebonyolítására, beleértve a regisztrációs költségek kiszámlázását, annak beszedését és a konferenciával kapcsolatos költségek rendezését is. Ezt a megbízott cég a saját nevében számlázta, intézte (a számlákon a megbízott cég feltüntette, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz). Kérdésem a következő: ha a megbízott cég elkészíti az elszámolást, és megküldi felénk, az elszámolás alapján kimutatott eredményt milyen címen kell könyvelnünk, van-e utána számlakiállítási, áfa- vagy egyéb adóbevallási, -fizetési kötelezettségünk? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy étterem könyvelése során van-e valamilyen speciális dolog, amire figyelni kell például a bevallások, adatszolgáltatás, standolás? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! A fenti kérdésben az alábbi linken adott válaszával kapcsolatban kérdezném, hogy a Ptk.alábbi rendelkezése alkalmazható e a kérdésben http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_16_Konyvelesi_anyag_atadasa_all 6:277. § [Törvényes zálogjog] A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Köszönettel.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték