Tisztelt Szakértő! Egyesületünk tisztségviselője lakóhelyéről havonta több alkalommal saját gépkocsijával utazik székhelyünkre. Kérem, szíveskedjék tájékoztatni, ha szeretnénk az üzemanyag költségét és a 15Ft/km normát téríteni, milyen lehetőségünk van, és ezeknél hogyan alakulnak az egyéni és kifizetői terhek! Előre is köszönöm válaszát.
Egyszemélyes kft. esetén, ahol csak az ügyvezető van, fizethető-e gépjármű-költségtérítés (15 Ft/km, plusz NAV-üzemanyagnorma szerinti) kiküldetés alapján, vagyis adómentesen? Elrendelheti-e magának az ügyvezető a kiküldetést, például külföldi üzleti úttal kapcsolatban, tipikusan 1-2 esetben negyedévente? "Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást."
Tisztelt Szakértők! Dolgozónknak bérletet juttatunk közigazgatási határon kívül. Hétvégén túlóra esetén azonban nincsen olyan buszjárat, amivel munkaidő kezdetére tudna jönni (ugyanez igaz a hazautazásra is), ezért gépjárművét használná bejárásra. Mi a módja annak, hogyan szükséges dokumentálni azt, ha a bérlet mellett a hétvégi munkába járást gépjárművel támogatja a cég? Köszönöm segítségüket! Üdv: Zsuzsa
Kiegészíteném az fenti címmel korábban feltett kérdésemet, ami így a következő: Egy alapítvány saját gépkocsival rendelkezik. Azt mindig más és más munkatárs vezeti hivatalos üzleti útjain, több esetben több munkatárs is együtt utazik. Kérdésem, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és milyen költségek és hogyan számolhatók el hivatalos üzleti utazás alkalmával? Amennyiben két munkatárs heti kettő alkalommal munkába járásra használja ugyanezt a gépkocsit, akkor keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme és mit kell fizetnie, ha egyáltalán kell. Ilyen esetben kell-e egyéb kimutatást (kiküldetési utasítást, rendelvényt) használni. Köszönettel várom a tájékoztatást.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidőbeosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani a bejárást. A munkáltató nem a kilométerenkénti 9 vagy a 15 forintos költségtérítéssel, hanem a gépkocsi kilométerenként 8 literes fogyasztásával kívánja elszámolni a költséget. Kérdésem, hogy milyen módon számolhatom ezt el? Milyen költség, illetve adó terheli a munkáltatót és a munkavállalót? Milyen nyomtatványt kell vezetni? Köszönöm. .
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az ügyvezető tulajdonos saját gépkocsiját használja céges ügyek intézésére és a napi munkába járásra. A napi munkába járására tekintettel megilleti-e az ügyvezetőt a 15 Ft /km adómentes munkába járási költségtérítés, ha nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, hanem tagi jogviszonya alapján biztosított a cégben? A munkába járással kapcsolatban kaphat az ügyvezető költségtérítést? Mindenhol munkavállalót említenek a munkába járás költségtérítésével kapcsolatban. Céges ügyek intézése céljából megy megbeszélésre, bankba, napi szinten intézi a céges ügyeket. Ha rendszeresen használja saját személygépkocsiját céges ügyek intézésére, akkor a Nav információs füzetből azt olvastam ki, hogy nem kiküldetési rendelvény, hanem útnyilvántartás vezetése alapján számolható el költség ( rendszeres használat miatt). Amennyiben írja az útnyilvántartást az ügyvezető, és a hivatali, céges ügyekben megtett km alapján a Nav által közzétett üzemanyagárral számított költségét téríti meg a cég + 15 Ft /km normaköltséget. Ebben az esetben van -e cégautó adó fizetési kötelezettsége a cégnek vagy a magánszemélynek?
Tisztelt Szakértő! Önkormányzati társulás által alapított kft. ügyvezetője vagyok, megbízási szerződéssel. Kérdésem a következő: igénybe vehetem a 10 százalékos költséghányadot? Illetve, ha kiküldetést számolok el, ami nem munkába járás, kell utána fizetnem járulékot?
Tisztelt Cím, Cégünk egy nemzetközi cégcsoport tagja. A menedzsment az egyik magyarországi székhellyel bíró, magyar jogi személy illetőségű leányvállalata bezárása mellett döntött. A telephelybezárással kapcsolatos költségeket megegyezés alapján a vevő (aki nem tud adni további megrendeléseket) megtéríti a vállalkozásunknak. Ezek a költségek jellemzően a csoportos létszámleépítés miatti bérek, juttatások (felmentési időre jutó bér, végkielégítés és járulékai), valamint a gyártósori transzferek miatti költségek (szállás, étkezés, igénybe vett szolgáltatások). Az Önök véleménye szerint milyen jogcímen lehetne ezeket a költségeket megtéríttetni, számlázni. A vevő EU adószámmal rendelkező német illetőségű jogi személy, áfaköteles lesz e az ügylet?
Fő szabály szerint a pénzforgalmi szemléleten alapulnak az szja-törvény rendelkezései, de vannak olyan szabályok is, amelyek egyes jövedelmet visszarendeznek például az előző adóévre, vagy nem a kifizetés időpontjához kötik annak megszerzését.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője munkaviszonyban van a saját cégében. Kifizethető-e részére a közigazgatási határon kívülről gépkocsival történő munkába járás esetén a 9 forint kilométerenként?
Ügyfelem (kft.) alkalmazottja vonattal jár munkába, számára a munkáltató a MÁV havi bérletet 100%-ban megtéríti. Azt tervezi, hogy 2020-ra MÁV START VIP kártyát vásárolna. Ez állítólag korlátlan utazást tenne számára lehetővé, az érdekessége, hogy míg az éves bérlete 60 ezer forint, ez utóbbi 288 ezer forint lenne. El lehet-e számolni adómentesen a VIP-kártya költségét? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
A könyvelőiroda általában utólag értesül ügyfeleink különféle megállapodásairól. Egy alapítvány előadás tartására meghívott egy neves amerikai állampolgárságú professzort, aki díjazás nélkül, csak a költségei megtérítését kérte. A professzor saját nevére szóló repülőjegy számláját hogy térítheti meg az alapítvány? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
– Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után vagy sem? - Felmerül még az a kérdés is, hogy hogyan módosul a fenti elszámolás akkor, ha az eredeti, meg nem fizetett összeg több százezer forintos nagyságrendű volt, melyet először nem fizetett ki a vevő, értékvesztés került elszámolásra, majd mégis fizetett, de nem a teljes összeget és a maradék meghaladja a 100 eFt-ot, s erre való hivatkozással indult a a vh. eljárás és érkezik tetszőleges összeg, melynek banki hivatkozása „perköltség” vagy „költségek”. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után
Tisztelt Szakértő! Szingapúrból, munkavállalási engedéllyel fogunk foglalkoztatni egy munkavállalót. Szeretnénk megtéríteni a Magyarországra való utazásának (repülőjegy), költözésének, illetve a feladott csomagjainak költségeit. Az iránt szeretnénk érdeklődni, hogy ezt milyen formában tehetjük meg, milyen adó- és járulékvonzata lesz a juttatásnak, illetve milyen speciális szabályok vonatkoznak rá. Köszönettel: Mária
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték