Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását a következő kérdésben. Választott tisztségviselő ügyvezető nem saját tulajdonú (nyíltvégű lízingelt) személygépkocsit a vállalkozás érdekében használt. Útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk neki. Tekintettel az ügyvezető által adandó költségnyilatkozatra, milyen adó- és járulékelszámolással teszünk eleget kötelezettségeinknek a társaságnál? Köszönettel: Katona Sándorné
Két kérdésem lenne: 1. Egyéni vállalkozó az édesanyja tulajdonában lévő személygépkocsit használja, elszámolható-e a kilométer szerinti gépkocsi költségátalány adómentesen? 2. Egyéni vállalkozó az élettársa édesanyjának a tulajdonában lévő személygépkocsit használja, szintén az kilométer átalány adómentessége a kérdés.
Kft. ingatlana kisajátításra került, a határozat értelmében kártalanítási összeg és járulékos költségmegtérítés került megállapításra. A kft. az ingatlanértékesítés vonatkozásában a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adókötelessé tételt választotta. Kérdésem jelen esetben, hogy a járulékos költség megtérítéseként kapott összeg is tartalmazza az áfát, vagy az adómentes?
A munka törvénykönyve a munkavégzés során felmerülő költségek megtérítését kötelezően írja elő a munkavállalók számára, továbbá a munkavédelemről szóló törvény szerint a munkáltató köteles biztosítani minden olyan ruházatot, amelyet a munkavállaló azért visel, hogy az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat.
A munkába járáshoz BKK- és Volán-bérletet vásárol a budapesti munkavállaló vidéki munkahelyére utazáshoz. Megtérítheti a munkáltató mindkét bérletet 100 százalékban? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Ha munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalója részére rezsiköltséget, bérleti díjat, egyéb, nem üzleti úttal vagy munkába járással összefüggő utazási jegy árát téríti meg a munkavállalójának, akkor ezen juttatásokat munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell szerepeltetni a 1908-as bevallás 300-as sorában? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértők! Vállalatunk15 Ft/km adómentes munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállalónak, aki a jogszabályi feltételeknek megfelel. Ezen felül fizetünk adóköteles jövedelemként is munkába járási támogatást, szintén km-alapon. Szeretném megkérdezni, hogy az adóköteles költségtérítésnél kötelesek vagyunk-e ugyanazt a Ft/km összeget kifizetni, vagy eltérő megállapodást is köthetünk az egyes dolgozókkal? Válaszukat előre is köszönöm!
X Kft. a vele szerződéses jogviszonyban álló egyéni vállalkozó helyett, X Kft. nevére szóló számlák alapján fizeti az egyéni vállalkozó utazási költségeit (repülőjegy, szállás, taxi). Hogyan kell ezeket a számlákat könyvelni X Kft.-nél, illetve milyen adóvonzatai vannak? Köszönöm.
Ez egy korábban feltett kérdésem volt: X Kft. megbízza Y Kft.-t szolgáltatás elvégzésével. Y Kft. dolgozóinak a szolgáltatás teljesítése érdekében utazniuk kell. Az utazási költségeket (repülő, vonat, taxi, szállás) X Kft. nevére szóló számlák alapján X Kft. fizeti ki. Hogyan tudja X Kft. ezeket a számlákat elszámolni, milyen adóterheket kell fizetnie a cégnek/Y Kft. munkavállalóinak. Ezt a választ kaptam: Nettó kifizetésnek kell tekinteni és minden adót és járulékot meg kell fizetni utána a jogviszonyra tekintettel. Tehát egyéb jövedelemként kell számfejteni X Kft.-nél a költségtérítéseket. Viszont a külsős magánszemélyeknél nem tudjuk teljesíteni a levonásokat, mivel nem pénzbeli juttatásról van szó. Mi a teendő ilyenkor? Illetve van-e arra mód, hogy X Kft. átvállalja a magánszemélyektől, tehát helyettük befizesse az szja-t és a járulékokat? Ennek van-e további adóvonzata? Köszönöm.
X Kft. megbízza Y Kft.-t szolgáltatás elvégzésével. Y Kft. dolgozóinak a szolgáltatás teljesítése érdekében utazniuk kell. Az utazási költségeket (repülő, vonat, taxi, szállás) X Kft. nevére szóló számlák alapján X Kft. fizeti ki. Hogyan tudja X Kft. ezeket a számlákat elszámolni, milyen adóterheket kell fizetnie a cégnek/Y Kft. munkavállalóinak.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó légikísérő csak egy légitársaságnak dolgozik. Az USA és Budapest közötti vonalon utazik. Az oda- és a visszautak között a légitársaság szállásolja el a vállalkozó légikísérőt. Ez van, amikor több nap is lehet; ez időre a vállalkozó milyen mértékű napidíjat számolhat el az ott tartózkodása költségeire? Erre a célra a légitársaságtól a szálláson kívül más költségtérítést nem fizet. Ugyanez a vállalkozó katázhat-e? Köszönettel: Imre Mónika
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató minden esetben (szankció nélkül) választhatja-e azt a lehetőséget a munkába járás költségtérítése esetén, hogy az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést (15 forint kilométerenként) fizeti ki a munkavállalóinak, és nem vizsgálja például, hogy van-e közösségi közlekedés a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye között? A 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy mely esetekben jár a 15 forint kilométerenkénti összeg 60 szzaléka a munkavállalónak (bár a munkáltató adómentesen adhat saját döntése alapján 15 forintot kilométerenként). Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy minden olyan dolgozónak megadja a 15 forintt/kilométer összegű napi munkába járási költségtérítést, akinél a munkavégzési hely és a lakcím/tartózkodási hely nem egy közigazgatási határon belül van? Vagy ez a költségtérítés csak akkor jár, ha teljesül a 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének valamelyik pontja? Megkaphatja-e ezt a fajta költségtérítést az a munkavállaló, akinek a lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye egy közigazgatási határon belül van? Ha igen, akkor milyen feltételeknek kell megfelelni? Ennek a fajta költségtérítésnek mennyi a maximum korlátja? Válaszát előre is köszönöm!
Egy korábban megválaszolt kérdés kapcsán szeretnék kérdezni-hozzászólni. https://adozona.hu/kerdesek/2015_12_28_Eves_berlet_elszamolasa_uek A cikk írásakor az éves bérlet még béren kívüli juttatás volt, idén, 2018-ban már egyes meghatározott juttatás, de még mindig olcsóbb, mint nettó bérként kifizetni a bérlet árát. Tudomásom szerint jövőre (2019) már nem lehet költségtérítésként kifizetni. Ha még idén decemberben megveszi jövő évre az éves bérletet, számlát kér róla a vállalkozás nevére (vidékről Budapestre való munkábajárás miatt), akkor – elszámolható-e 2018-ban természetbeni (egyes meghatározott) juttatásként a bérlet teljes ára? – adható-e neki jövőre (2019-ben) munkába járás jogcímen további 15 Ft/km költségtérítés, vagy a fentebbi juttatás ezt a fajta költségtérítést már kizárja és csakis az adómentes helyközi (Volán busz/HÉV) bérlet adható neki – kiegészítendő a BKK bérletet? Előre is köszönöm a választ.
Szaktanácsadással foglalkozó társaság hogyan tudja megtéríteni az ország egész területére utazó munkatársai útiköltségét? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy hazai nonprofit kft.-hez külföldi vendégművészek érkeznek előzetes szerződés alapján. A repülőjegyeket a nonprofit kft. vásárolta meg a vendégművész részére (a számlát a kft. címére állították és fizették ki). Kérdés: szja-kötelesnek minősül-e a megvásárolt repülőjegy? Lehet-e alkalmazni az Szja tv. és a 2016. évi CXXV. tv. hivatali utazásra vonatkozó rendelkezéseit? Van-e jelentősége a külföldi művész státusznak, valamint, hogy nonprofit a kifizető? Költségtérítés lesz-e, ami nem adóköteles a részesülőnél [7. § (1)], avagy szerződéses jogviszony ellenértékeként itthon adóköteles? A nonprofit kifizetőnél milyen adózási kötelezettségekkel jár mindez? Fenti utazás a kifizető (nonprofit kft.) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték