592 találat a(z) költségtérítés cimkére
Munkábajárás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet alapján a feltételeknek megfelelő munkavállalók munkába járás költségtérítésben részesülnek. Ennek összege napi munkába járás esetén az oda-vissza mért távolság a munkahely és lakhely/tartózkodási hely között, a munkában töltött napok száma, és a 9-15 Ft között adható összeg szorzata. A kérdésem az lenne, hogy minden érintett munkavállalóra egységesen ugyanazt kell alkalmazni, vagy differenciálódhat, és számolható valakinek 9, valakinek 15 forinttal? Válaszát előre is köszönöm.
Pizzafutárok gépkocsitérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. pizzakiszállítással foglalkozik. Futárok vannak bejelentve munkaviszonyban. A kérdésem, hogy a gépkocsihasználatot hogyan tudnák egyszerűen elszámoltnak tekinteni? Kell-e kiküldetési rendelvényt írni? Kell-e ehhez a gépkocsitankolás számlája? Lehet-e átalányként megállapítani egy összeget, és ha igen, akkor annak mi lehet a számítási alapja? Mint gépkocsi-költségtérítésnek adó- és járulékmentesnek kellene lennie. Hogyan lehetne ezt egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval megoldani? Vonatkozhat-e rájuk a fuvarozókra alkalmazható a 3000 forintos napidíj? Várom válaszukat.
Munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: az a munkavállaló, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, a férje fuvarozza minden nap a lakóhelyéről a munkahelyére reggel és este, munkába járás címen kaphat-e 15 forint/kilométer térítést a munkáltatótól? (Az autó a férj nevén van, a munkavállaló óvodai segítőként dolgozik, és a tömegközlekedési eszköz menetrendjétől eltérő munkaidőben dolgozik.) Köszönöm a segítséget.
Kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk belföldi kiküldetése teljesítéséhez olyan személygépkocsit szeretne használni, melynek törzskönyvében ő a tulajdonos, a forgalmi engedélyben viszont egy másik magánszemély az üzembentartó (akinek a nevére a kgfb is szól). A két magánszemély között nincs jogi kapcsolat. Élettársak ugyan, de ez nem bejelentett élettársi kapcsolat és hivatalosan nem egy lakcímen laknak. Ebben az esetben elszámolható kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítés a munkavállalónk részére? Várom megtisztelő válaszukat!
Pénzforgalmi áfa értékhatára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hatósági díjból egy meghatározott rész, költségtérítés címen a társaságunkat illeti meg, melyet egyéb bevételként számolunk el. Kérdésem az, hogy ezen összeg beleszámít-e a pénzforgalmi áfa 125 milliós értékhatárába?
Fuvarozó belföldi napidíja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó belföldi fuvarozással foglalkozik. Az alkalmazottja részére elszámolunk 3000 forint költségtérítést. A vállalkozó részére is el lehet ezt számolni vagy csak alkalmazotti jogviszonyban? Ugyanez a kérdésem egy egyszemélyes kft. esetében is, hogy ott a tag elszámolhatja-e a napidíjat magának? Jelenleg tagi jogviszonyban van bejelentve, lehetséges-e, hogy alkalmazotti jogviszonyba átjelentsük, attól függetlenül, hogy egyszemélyes a kft.? Várom válaszukat.
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Egy kft.-nek kötelező megtérítenie a munkavállalóinak a munkába járás költségeit? Köszönettel.
Hazutazás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a Magyar Könyvvizsgáló Kamara oldalán olvasható cikk alapján a következő: - Hogy ítélhető meg az "életvitelszerű" tartózkodás? - Ha a mukáltató szeretné téríteni a hazutázást, akkor is, amennyiben a munkvállalónak van a munkavégzés helyén bejelentett tartózkodási címe, akkor ezt hogyan teheti meg? Ha ebben az esetben is költségtérítés címen térítené a hazautazást, milyen szankcíókra számíthat a munkáltató? "Ha a munkavállalónak van ideiglenes lakcíme a munkáltató székhelye szerinti településen, de állandó lakcíme máshol van, akkor a munkavállaló ideiglenes lakcíméről állandó lakcímére való utazása hazautazásnak minősül, így a munkáltató köteles megtéríteni a hazautazás költségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás azonban nem ugyanazt jelenti. Nem köteles megtéríteni a munkáltató azokat az állandó lakcímre történő utazásokat sem, ahol a munkavállalónak nincs életvitelszerű tartózkodása. Amennyiben a munkavállaló állandó lakcíme például Miskolc és a tartózkodási helye Budapest, ahol saját tulajdonú lakásában (vagy például bérelt ingatlanban) él családjával, akkor a munkáltatótól nem várható el a Budapest Miskolc közötti utazási költség megtérítése, hiszen az életvitelszerű tartózkodás Budapesten valósul meg." Köszönettel
Tb-kifizetőhelyi költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tb-kifizetőhelyen az 1%-os kifizetőhelyi költségtérítés milyen módon és adózással fizethető ki a tb-ügyintéző részére, van-e erre lehetőség?
Személygépkocsival történő munkába járás költségtérítése
Kérdés
Egy félállású dolgozó hetente 3 alkalommal személygépkocsival utazik Balatonfüredről Budapestre munkavégzés (tanítás) céljából. A kocsihasználatra tekintettel milyen költségtérítés adható neki szja-mentesen? A választ előre is köszönöm: Zsuzsa
Munkába járás ugyanonnan: mindenkinek jár költségtérítés?
Cikk
Kaphat-e a férj és a feleség is gépkocsi-költségtérítést a munkába járáshoz, ha egy helyen dolgoznak, egy műszakban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy pár, egy helyen dolgoznak (egy műszakban), és a férj autóval jár, megállapodás született, kapja is a gépkocsi-költségtérítést. A párja is rendelkezik saját gépjárművel, a kérdés, hogy kaphat-e ő is gépkocsi-költségtérítést annak ellenére, hogy azonos a lakcímük és egy helyen dolgoznak? Van esetleg törvényi szabályozás? (Ha mindkét dolgozónak van jogosítványa, forgalmi engedélye, külön kocsira megállapodás.) Ha egy kocsival mennének, akkor hogyan tudnának igénybe venni költségtérítést?
Hazautazás térítése
Kérdés
Sok kérdés és válasz született már a hazautazás témában, azonban két kérdésre nem találtam választ, illetve megerősítést. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet 7. paragrafusa értelmében a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy a tartózkodási helye megegyezik a munkahely székhelyével, de életvitelszerűen állandó lakhelyén él, ami 200 kilométerrel távolabb van. 1.) A kormányrendelet szerint a helyi közlekedési eszköz (A-ból felutazik Bp-re, ahol metróval, villamossal utazik a pályaudvarig, ahonnan elutazik B-be, a lakhelyére), vagyis a metrójegy nem számolható el a hazautazás költségei között. Jól gondoljuk-e ezt? 2.) Ha a dolgozó autóval utazik haza például havonta egyszer, a munkáltató térítené neki a kilométerenként 15 forint összeget, ezen kifizetésnek mi az alapbizonylata. Míg a menetjegyből kiderül, hogy a dolgozó ténylegesen hazautazott, addig az autóval történő utazás hogyan bizonylatolható hitelt érdemlően? Válaszukat előre is köszönjük.
Munkavállaló járművének költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk saját tulajdonú gépjárműve egy 3 személy szállítására alkalmas 2902 kg össztömegű N1 kategóriájú kisteherautó. A székhelytől eltérő, onnan kb. 250 km távolabb lévő vidéki munkavégzés történik, a munkavállaló hétfőn lemegy a munkavégzés helyére és pénteken jön vissza, a szállását a cég bérli. A saját gépjárművel történő utazás költségének térítését, milyen bizonylattal kell alátámasztani, amennyiben az üzemanyag-fogyasztási normát és a NAV által közzétett üzemanyagárat alkalmazzuk? Elszámolható-e a fenntartás, javítás, felújítás költsége, ha igen, milyen módon? Alkalmazható-e a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség? Válaszát előre is köszönöm!
Munkába járás saját kocsival
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hivatkozással a "Munkába járás saját kocsival – mikor téríthető?" kérdésre, a törvény értelmezésében szeretnék segítséget kérni. A 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Kérdésem: a) ponthoz: Itt a KÖZVETLEN közösségi közlekedést érti a törvény a lakhely és a munkahely között, vagy beletartozik akár egy-két városon keresztüli átszállásokkal a munkahelyre eljutás? b) ponthoz: Hosszú várakozás alatt mennyi időt lehet érteni? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
