Munkába járás költségtérítése a veszélyhelyzet előtt és alatt Cikk
Cikkünk a munkába járás költségtérítésével összefüggésben – többek között a veszélyhelyzet idején – felmerült egyes kérdésekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismerteti.
Cikkünk a munkába járás költségtérítésével összefüggésben – többek között a veszélyhelyzet idején – felmerült egyes kérdésekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismerteti.
Az utóbbi hónapokban sok publikáció jelent meg a felnőttképzésről, a dolgozók iskolai és nem iskolai rendszerű oktatása adózásával kapcsolatos szabályokról. Azonban kevés szó esett a külföldön iskolai tanulmányokat végző dolgozó részére adott juttatásokról, és ezen jövedelmek adózásáról. Egy olvasónk kérdése világított rá, milyen szerteágazó adózási labirintusba kerülhet a munkáltató azáltal, hogy hozzájárul a továbbtanuló dolgozó külföldön felmerülő költségeihez.
2020. november 12-én lépett hatályba a 487/2020. számú Kormányrendelet, amely a távmunka és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói kompenzáció terén teremt kedvező lehetőséget a veszélyhelyzet idejére, olvasható az Andersen Magyarország elemzésében.
A koronavírus-járvány megfékezésének érdekében egyre több munkáltató dönt az otthoni munkavégzésről (home office), amelynek költségei szükségszerűen a munkavállalóknál jelentkeznek. A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos munkaügyi és költségelszámolási szabályok alkalmazásáról a 487/2020. kormányrendelet tartalmaz előírásokat.
Bár a múlt heti kormányrendelet nem írja elő, a távmunka feltételeiről írásban kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak. Bár a rendelet nem szól róla, de a munka törvénykönyvének rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltatónak meg kell fizetnie – vélik a PwC szakértői.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény mellett a munkavédelemről, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló törvényt is módosítja egy tegnap este kihirdetett kormányrendelet.
A belföldi és külföldi kiküldetés alatt felmerülő kiadások különböző jogszabályi előírások alapulvételével számolhatók el. A mindennapokban gyakran felmerül a kérdés, mitől függ, hogy a térítés után a magánszemélynek vagy a juttatást nyújtó kifizetőnek keletkezik adókötelezettsége.
Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől