Új minőségellenőrzési szabályok: a régi és az új NGM rendelet összehasonlítása 2. rész

Megosztás Tetszik

Szeptember 4-én új minőségellenőrzési rendelet (29/2025. NGM rendelet) lépett hatályba, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi, 2013 óta érvényben lévő 28/2013. NGM rendeletet. Az új szabályozás célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések keretrendszerének átfogó megújítása, és az EU-s jogszabályokhoz való teljes igazodás. A szankciórendszerre vonatkozóan változás nem történt. Az új NGM rendelet az eljárásrendet módosította, egységesítette. Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és eltéréseket a két rendelet között, a második részben az értékelés eredményeinek osztályozására, valamint a kérdőívek minőségellenőrzésben betöltött szerepére fókuszálunk.

Cikksorozatunk első részében a minőségellenőrzés alanyaira, az ellenőrzések típusaira és az értékelési módszertan változásait ismertettük, a cikket itt olvashatja el.

Az értékelés eredményeinek osztályozása

Mind az új (a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott minőségellenőrzésekkel összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 29/2025. NGM rendelet), mind a régi szabályozás (a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 28/2013. rendelet) három lehetséges eredményi osztályt használ a minőségellenőrzés végén. A könyvvizsgáló vagy cég „megfelelt”, „megfelelt, megjegyzéssel”, vagy „nem felelt meg” minősítést kaphat. Ez a három kategória tehát nem változott meg névlegesen, a minősítések elnevezése és száma azonos.

Fontos változás azonban, hogy az új rendelet egységesen alkalmazza ezeket minden ellenőrzési területen, beleértve az újonnan bevezetett fenntarthatósági megbízások minősítését is. Az új rendelet 7. § (5)–(7) bekezdése külön-külön rögzíti, hogy az egyedi auditmegbízások, a könyvvizsgáló cég belső rendszere, illetve a fenntarthatósági biztosítási megbízások minőségellenőrzése is e három eredménnyel zárulhat. Ezzel szemben a régi rendelet szövegében a fenntarthatósági megbízások nem szerepeltek, és a minősítési kategóriákat főként a klasszikus auditokra és a belső rendszerekre alkalmazták.

Ami az eredmények meghatározásának módját illeti, több megbízás ellenőrzése esetén az új rendelet egyszerű, legrosszabb eredmény elve szerinti szabályt vezet be. Ha egy könyvvizsgálónál egynél több egyedi könyvvizsgálati megbízást vizsgálnak, akkor a minőségellenőrzés végeredményét a legalacsonyabb százalékos eredményű kérdőív (és az azon esetleg szereplő vétó kérdésre adott nem válasz) határozza meg. Hasonlóképpen, több fenntarthatósági megbízás ellenőrzésekor is a legrosszabb eredményű kérdőív dönt. Könyvvizsgáló cég belső rendszerének minősítésénél, mivel ott csak egy kérdőív van, értelemszerűen annak százalékos eredménye adja meg a minősítést.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti

• az értékelés eredményeinek osztályozására vonatkozó szabályokat, valamint
• a kérdőívek minőségellenőrzésben betöltött szerepét.