1274 találat a(z) költségelszámolás cimkére

Kérdés

(A) testvér (B) testvér részére a tulajdonában lévő lakóingatlant ingyenesen kölcsön adja, (B) testvér az ingatlant ezek után úgy hasznosítja, hogy bérleti díjért bérbe adja. Szabályos ez így? (B) testvér másik városba költözik, ahol lakást bérel saját részre. Szabályok szerint a bérleti díjjal csökkentheti a lakáskiadásból származó jövedelmét (90 napon túli mindkét szerződés). Amennyiben az első bekezdésben lévő eset szabályos, az abból származó jövedelmét is csökkentheti a bérelt ingatlan bérleti díjával? Amennyiben több lakóingatlant is bérbe ad az adott városban (ahonnan elköltözött), ezek a jövedelmek összeadhatók és szembe állíthatók a másik városban fizetett bérleti díjjal? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság adószámát 2015. 10. 12-ével az adóhatóság törölte. Erről a cég 2015. 11. 12-én szerzett tudomást, addig tovább működött (zöldség-gyümölcs kiskereskedelem). A cégközlönyben a cégbírósági végzés kelte, mely elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását, valamint eltiltja a céget a további működéstől: 2015. 11. 03. Kérdéseim a következők lennének: 1. Melyik nap lesz a kényszertörlési eljárás kezdő napja 2015. 11. 03. vagy pedig 15 nap fellebbezési határidő letelte után, 2015. 11. 18-án? 2. Az adószám törlése utáni egy hónapban keletkezett számláknak (bevétel, kiadás) mi lesz a sorsa? Azt tudjuk, hogy az áfa nem vonható le, de költségként elszámolhatóak-e az akkor vásárolt áruk, valamint bevételként le kell-e könyvelni az értékesítéseket (a pénztárgép végig használva volt)? 3. Kell-e bármilyen bevallást készíteni a törlés napjára (10.12.)? 4. Mit kell tenni a raktárkészlettel? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás teljes életre szóló, határozott díjfizetési időtartamú életbiztosítást kötött a személyesen közreműködő tagjára (aki ügyvezető is). A biztosítás kedvezményezettje a biztosított tag. Halála esetén a vállalkozás másik tagja lesz a kedvezményezett, aki szintén személyesen közreműködik, és ő is ügyvezetője a vállalkozásnak. Kérdésem, hogy költségként elszámolható-e a biztosítási díj összege? A biztosítás egyéb jövedelemnek minősül-e a tagnál? Terheli-e a társaságot vagy a magánszemélyt szja- vagy más adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől bérel egy telephelyet szívességi használattal. A magánszemély a kft.-ben 50 százalékban tulajdonos. A telephelyen olyan vállalkozást akarnak beindítani, amihez különféle hatósági engedélyek szükségesek, és amik több százezer forintba kerülnek. A kérdés az lenne, hogy a kft. ezeket a költségeket el tudja-e számolni, vagy csak a magánszemély? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás külföldön (tankolás, útdíj, autópálya) bankkártyával fizet, és csak egy nyugtát tűznek a kifizetést igazoló szelvény mellé, azaz nincs a cég nevére szóló számla. Hogyan könyvelendő? Névre szóló (aki a szolgáltatást igényli) kiküldetési rendelvény elszámolásaként vagy a bankon megjelenő levonáskor megfelelő költségnemre? Belföldön, ha jól tudom, csak éttermi bankkártyás kifizetés fogadható el?! Köszönöm a választ: Kerestély Anna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szja-törvény személygépkocsi-fogalma szerint a vegyes használatú, 2500 kilogramm megengedett össztömeget meghaladó gépjármű már nem minősül személygépkocsinak. Kérdésem az lenne, hogy ebbe a körbe a forgalmi szerinti tehergépkocsi tartozik? Amennyiben a forgalmi szerint személygépkocsi és az együttes tömege 2730 kilogramm, a szállítható személyek száma 8 fő, akkor elszámolható az 500 kilométer? Mit értünk "vegyes használatú" járműnek? Egyéni vállalkozó autómentéssel foglalkozik. A tevékenység végzéséhez használt jármű nincs bent a vállalkozásban, időnként használják a vállalkozási tevékenység érdekében. Az szja-törvény melléklete szerint a kizárólag üzemi célú jármű esetén számolható el költség. Ebben az esetben hogyan tud az egyéni vállalkozó költséget elszámolni a tehergépkocsija után? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Közhasznúnak nem minősülő alapítvány, amelynek (többek között) a gyermekek táboroztatása, kulturális és sportprogramok szervezése, lebonyolítása tartozik a közérdekű célja közé, és ennek kapcsán térítésmentes étkezést is biztosít a gyermekek számára, a beszerzett élelmiszereket hogyan tudja elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíves állásfoglalásukat. Egyesület szja 1 százaléka felajánlásának felhasználása során könyvelési díjat, nyomtató patront, irodaszert elszámolhat? A törvény a következőket írja: Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatók el: – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások, a 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, – a 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege, – székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak) – postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek), – költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások. Ami számomra megtévesztő, hogy költségvetési szerveknél írja a dologi kiadásokat. Eddig én az elszámolások során a könyvelési díjat szerepeltettem a működési költségek között.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyházi jogi személy által alapított, kizárólag oktatási tevékenységet végző jogi személy nem taós. Egyházi jogi személy nyertes EU-s pályázat kereteiben felújítja az oktatási intézmény épületeit, cserében az intézmény támogatást nyújt az egyházi jogi személy részére az el nem számolható költségek fedezésére. Ezen ügylet után keletkezik-e bármilyen adókötelezettsége az oktatási intézménynek, kiváltképp miként kezelje az intézmény a támogatás összegét, hiszen nem közhasznú alapítvány részére nyújtja a támogatást? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy üzletkötő (német), aki más testvérvállalatunknál (Hollandia) van alkalmazásban DE mind az utazási költségeit, mind a bérét átszámlázzák nekünk (megállapodás alapján). Ezt hogyan kell kezelnünk? Milyen adózás (például áfa, tao stb.) alá esik? Esetlegesen milyen adóvonzata van? Hogyan, mi módon tudjuk ezeket az átszámlázott költségeket a könyveinkben szerepeltetni? Várom válaszukat.

Kérdés

Egy kft. egyik tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, tagi jogviszonyban működik személyesen közre. Tagi kivétet számolunk el minden hónapban. Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvezető angol nyelvtanfolyamának díja egyrészt a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülhet-e (a végzett tevékenység indokolja!), illetve tanulmányi szerződés kötésére van-e szükség vele?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelye a tulajdonos lakása, melynek egy helyisége az iroda. Felújításra kerül a teljes ingatlan, újravezetékeznek, -csöveznek mindent. Kérdés, hogy négyzetméter-arányosan elszámolható minden felmerült költség? Ha igen, akkor az aktívált beruházás után értékcsökkenés elszámolható? Azt gondolom, ez túlmutat a karbantartáson, így nem költség. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságot egyéni vállalkozás alapján vettek nyilvántartásba. Minden számla a családi gazdaság vezetője nevén szerepel. A családi gazdaság bérmunkáról is állít ki számlát. Ezt egyéni vállalkozói bevételként könyveljük, nem osztjuk meg a tagok között. A bérmunkával kapcsolatosan felmerült költségeket szintén az egyéni vállalkozásban számoljuk el. Pl. bérszántáshoz felhasznált 1000 l gázolajat, akkor 1000 l gázolaj számlát nem a gazdaságban költségelünk el, hanem az egyéni vállalkozásban. Illetve a bérmunkához használt tárgyi eszközök értékcsökkenését is megosztjuk a családi gazdaságban használt földterületek és bérmunkában művelt területek arányában, és ezarányban költségeljük el, pl. az egyéni vállalkozásban az értékcsökkenés 40%-át, a 60%-ot pedig a családi gazdaságban. Helyes ez a gyakorlat? Ha nem, akkor hogyan kellene különválasztani a bevételt és a költségeket?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő tehergépkocsit vásárolt közösségen belülről. A tehergépkocsinál vezeti a menetlevelet, de magánhasználat is van benne. Költségként csak azokat az üzemanyagszámlákat számolja el, amelyeket a vállalkozása érdekében használ. Javítás, karbantartás költségeit sem számolja el. Helyesen vonja-e le a vállalkozás érdekében felmerült üzemanyagszámlák áfatartalmát, és költségként elszámolható-e a számla adóalapja? Elszámolható-e az értékcsökkenés a teherautó után, vagy csak a céges és magánhasználat arányában? Előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pályázat (GINOP) – elhatárolás feloldása

Pölöskei Pálné

adószakértő

A de minimis támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink