Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e az egyéni vállalkozó saját nevére, egyben a vállalkozás székhelyének címére érkező (székhely=lakhely) telefonszámla, abban az esetben, ha a vállalkozásnak nincs telefonja? Gyakorlatilag a saját (magánszemély) készülékét használja, és nem tartja nyilván a tárgyi eszközei között. Ha igen, kell-e neki is hívásnaplót vezetnie? Köszönöm.
Tisztelt Válaszadó! A közeljövőben magánszemélyként el fogom adni a cégemben lévő üzletrészemet egy társaságnak. Az említett adásvételt egy közreműködő cég bevonásával sikerül lebonyolítani, amely a jutalékát kiszámlázza majd felém. Kérdésem arra irányul, hogy az említett jutalék összegét levonhatom-e költségként az üzletrész-értékesítés bevételéből? Válaszukat köszönöm!
Költségként elszámolható-e a parkolóházi parkolás 77 ezer forintos éves bérleti díja?
Tisztelt Szipszer Tamás! Azonos címmel feltett korábbi kérdésemre adott válaszával kapcsolatban kérnék szépen még egy kis kiegészítést. Mint írta, tételes költségelszámolásra nincs mód, mert a kata alatt minden költséget elszámoltnak kell tekinteni. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a 10 százalék költséghányad alkalmazható. Kérdésem pedig, hogy a 10 százalék költséghányad alkalmazható annak ellenére, hogy a személygépkocsit a kata alatt szerezte be az egyéni vállalkozó, és csak az egyéni vállalkozás szüneteltetése után értékesíti? Köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Vágner Emília
Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó járuléka a vállalkozásban költségként figyelembe vehető-e? A vállalkozó rehabilitációs kártyával rendelkezik, ami szerint – úgy tudjuk – havonta, kötelezően járulékot kell fizetnie, de nem a minimálbér utáni minden járulékot. A 27 százalékos szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie. Azt szeretnénk kérdezni, hogy az általa befizetett járulékok költségként elfogathatóak-e? A vállalkozó nem eszközöl jövedelemkivétet, mert a fenti költségek (ha költségek) figyelembe vételével veszteséges. Válaszukat nagyon köszönjük. Molnárné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó saját legelőjéről begyűjti a szénát, amiről év végén mezei leltárt készít. Az lenne a kérdésem, hogy a készlet értékét mi alapján határozza meg (bekerülési, az minimális)? A következő évben hogyan tudja költségként érvényesíteni, amikor a szarvasmarha a téli hónapokban a leltározott készletet eszi, valamint hogyan lehet költséget elszámolni, ha egész nyáron legel a saját vagy bérelt legelőn? Köszönettel, Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és a telephelyek között komplex módszerrel történik. A telephelyeken lévő üzleteket a vállalkozás bérbe vette, bérleti díjat fizet utána. Kérdésem, hogy az eszközérték számításánál a költségként elszámolt bérleti díj összegénél figyelembe kell-e venni a telephelyeken lévő üzletek bérleti díjaként elszámolt költséget, vagy csak a tárgyi eszközökre fizetett bérleti díjjal kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként építkezem, 2015. évben kezdtem az építkezést, ami 2016. évben fejeződik be, ekkor kapom meg a lakhatási engedélyt. Kérdésem az, hogy magánszemélyként tudom-e – ha igen, hogyan és mikor – érvényesíteni a megkapott, kifizetett, kifizetendő 27 százalékos számlák és az 5 százalék közötti áfavisszatérítést? A 2015. évben kapott számlákat is figyelembe lehet venni vagy csak a 2016. évben kapottakat? Várom válaszukat! Üdvözlettel!
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő kft. alábbi számláját, melyik évben kell költségként elszámolni? 1.) Számla kelte: 2015. 10. 14. Számla teljesítés: 2015. 10. 29. Szövegben: Előfizetési díj 2016. 01. 01. – 2016. 12. 31. Várom válaszát! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az ügyfeleim építőipari vállalkozók, akiket érint az 5 százalékos ingatlanáfa. Nem találok arról sehol semmit, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog kinézni. A bevételek után 5 százalék, a kiadások (építőanyag) után pedig 27 százalékos áfát számolok? Gyanítom, hogy ez így nem lesz jó. Hol van az erre vonatkozó jogszabály, amit könyvelőknek szántak? Köszönettel: Papp Éva
Az egyik bt., amelynek könyvelünk, az alábbi kérdéssel fordult hozzánk. A bt. ügyvezetője és felesége – aki munkaviszonyban áll a bt.-vel – január végén mennek külföldre, ahova egy kiállításra mennek nem kiállítóként, a partnerek szerzése a cél. Mivel egyikőjük sem tud angolul, ezért a lányukat viszik magukkal, akit erre az időre egyszerűsített foglalkoztatottként akarnak bejelenteni. Lányuk most nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki beszél angolul. A kérdésük az lenne, hogy erre az időre hogy kell kiszámolni a bérét? 01. 30-02.02. az az időszak, amikorra az egyszerűsített foglalkoztatás időszaka szólna. A lányukkal kapcsolatosan felmerült költségeket el tudják számolni? Ilyen például a szállás, utazás. Utazási iroda szervezésében utaznak ki külföldre. A feleség, aki munkaviszonyban áll, 8-16.30 közötti időszakban dolgozik. Részére kell-e valamilyen pótlékot számolni majd, vagy rendesen kapja a munkabérét, mint alapesetben, amikor itthon dolgozik a rendes munkaidejében? Segítségét előre is köszönjük! Kovácsné Bártfai Brigitta, Lovasné Kerecsenyi Anikó 54/410-868 ADMINO Kft.
Tisztelt Szakértő! Év végével több számlát kapunk, melyeken a szövegrészben fel van tüntetve, hogy például december 22-éig teljesítették a szolgáltatást, a teljesítés dátuma már 2016. január 20., a fizetési határidő szintén január 20. Kérdésem a következő: költségelszámolás szempontjából helyes-e, hogy a 2015. évi költségek között számolom el időbeli elhatárolással, az áfát pedig csak januárban? Tisztelettel: Géczi Sándorné
A kft. alkalmazottait Budapesten, lakóhelyétől 150 kilométerre foglalkoztatja. A munkavállalók a buszvezetőtől a kft. nevére kérnek számlát. Kérdésem: elszámolható-e teljes egészében az útiköltség, és visszaigényelhető-e az áfa?
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég székhelye X város, telephelye Y város. Az ügyvezető, aki 4 órában alkalmazott, házassága után Budapestre költözik. Elszámolható-e a céges személyautó Budapesten fizetett garázsának a bérleti díja költségként? Köszönöm: JT
Nem kis plusz feladatot ró a könyvelőre, ha a cég saját konyha üzemeltetésével biztosítja dolgozói étkeztetését. Még izgalmasabb a helyzet akkor, ha a szóban forgó munkaadó vendéglátással foglalkozik, és a felmerülő költségeket meg kell osztania ezen tevékenységével, illetve a munkavállalók étkeztetésével kapcsolatban felmerült tételekre. Az alábbiakban ehhez adunk támpontokat.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték