Az egyes adónemek közötti – egyebek mellett a szochoszámlára történő – átvezetést kért, még 2015-ben olvasónk. A számlákon már csak idén januárban jelennek meg az összegek, melyik évre kell az átvezetést költségként könyvelni? – kérdezte. Juhász Tibor, okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk java részt külföldön tevékenykedik. A telefonszolgáltató cégnél SZJ 64.20.2 TV alapcsomagot rendeltünk, melyet egyéb szolgáltatásként számláz részünkre. Kérdésem, hogy ezen szolgáltatást hogyan kell kezelni? A teljes összeg költségként elszámolható-e vagy természetbeni juttatásnak minősül? Milyen adóterhek merülnek fel, visszaigényelhető-e az áfa? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi fuvarozó vállalkozó csak a környékbeli országokba szállít. Mivel rövid az út, így legtöbbször egy nap alatt megjárják az utat. De van, hogy a sofőrök kint ragadnak, kint kell aludniuk az autóban. Ilyen esetben is adható nekik a jelenleg 40 euró külföldi napidíj? Vagy kell hozniuk nyugtákat a munkáltatónak? Jövőre ugyebár megemelik a napidíjat 60 euró/nap összegre. Mivel ezt a magas díjat a munkáltató nem tudja kigazdálkodni, megteheti, hogy nem ad csak továbbra is 40 eurót minden 8 órát meghaladó kinttartózkodás után? Köszönöm segítségüket!
Egészségügyi szolgáltatás (betegszállítás..) nyújtásával foglalkozó cégünk német pilótát foglalkoztat megbízási szerződéssel. A pilóta tevékenységét Németországban végezte. Kell-e Magyarországon adóztatni a részére megfizetett megbízási díjat? Elszámolható-e a megbízási szerződése időszakára vonatkozó hotelszámla, amely nem a cég, hanem a pilóta nevére szól, továbbá egyéb költségszámlák (taxi, étkezés)?
Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében 1 darab kamiont szerzett be. A lízingszerződés futamideje 60 hónap (2015. 03. 26. - 2020. 03. 26.). A lízingtárgy nettó értéke 2 060 7646 forint, az induló lízingdíj 4 121 529 forint, majd ezt követően havi ~250 ezer forint, a maradványérték 1 030 382 forint. Hogyan történik a tehergépkocsi-költség elszámolása? Az szja-törvény 3. § 47. pontja az 1997. január 1-je előtt kötött szerződésekkel használatba adott eszközöket minősíti lízingnek. Ez azt jelenti, hogy az szja-törvény 11. melléklet I. 21. pontját nem kell alkalmazni, és a kifizetett lízingdíj a 11. melléklet III.7. pontja alapján teljes egészében elszámolható költségként? Köszönettel: Vadkerti Ilona
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek cégautója van, de a tulajdonos és az üzembentartó elválik egymástól. A tulajdonos a cég, az üzembentartó pedig a cég tagja. Ilyen esetben elszámolhatók a cégben a cégautóval kapcsolatos költségek? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállalót alkalmanként a munkáltató egy-egy napra nem a munkaszerződésben rögzített telephelyre küldi dolgozni, hanem egy másik településre, akkor a vonat-/buszjegy elszámolható-e munkába járás költségeként, vagy szükséges kiküldetési rendelvény készítése?
Tisztelt Szakértő! Egy közúti árufuvarozást végző cégnél az üzemanyagszámlák egy része a korábbi években nem lett elszámolva költségként. Az idei évben hozta el a hiányolt számlákat a cégvezető, és most tudnánk beállítani az összegeket a költségek és a pénztár oldalára. A kérdésem, hogy ezt a társasági adónál is tudom érvényesíteni? Lehet-e csökkenteni a társasági adóját az idei elszámolásnál, vagy mivel nem tárgyévi költség, ezért adóalap-növelő tételként ki kellene-e emelni? Várom válaszukat.
(A) testvér (B) testvér részére a tulajdonában lévő lakóingatlant ingyenesen kölcsön adja, (B) testvér az ingatlant ezek után úgy hasznosítja, hogy bérleti díjért bérbe adja. Szabályos ez így? (B) testvér másik városba költözik, ahol lakást bérel saját részre. Szabályok szerint a bérleti díjjal csökkentheti a lakáskiadásból származó jövedelmét (90 napon túli mindkét szerződés). Amennyiben az első bekezdésben lévő eset szabályos, az abból származó jövedelmét is csökkentheti a bérelt ingatlan bérleti díjával? Amennyiben több lakóingatlant is bérbe ad az adott városban (ahonnan elköltözött), ezek a jövedelmek összeadhatók és szembe állíthatók a másik városban fizetett bérleti díjjal? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság adószámát 2015. 10. 12-ével az adóhatóság törölte. Erről a cég 2015. 11. 12-én szerzett tudomást, addig tovább működött (zöldség-gyümölcs kiskereskedelem). A cégközlönyben a cégbírósági végzés kelte, mely elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását, valamint eltiltja a céget a további működéstől: 2015. 11. 03. Kérdéseim a következők lennének: 1. Melyik nap lesz a kényszertörlési eljárás kezdő napja 2015. 11. 03. vagy pedig 15 nap fellebbezési határidő letelte után, 2015. 11. 18-án? 2. Az adószám törlése utáni egy hónapban keletkezett számláknak (bevétel, kiadás) mi lesz a sorsa? Azt tudjuk, hogy az áfa nem vonható le, de költségként elszámolhatóak-e az akkor vásárolt áruk, valamint bevételként le kell-e könyvelni az értékesítéseket (a pénztárgép végig használva volt)? 3. Kell-e bármilyen bevallást készíteni a törlés napjára (10.12.)? 4. Mit kell tenni a raktárkészlettel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás teljes életre szóló, határozott díjfizetési időtartamú életbiztosítást kötött a személyesen közreműködő tagjára (aki ügyvezető is). A biztosítás kedvezményezettje a biztosított tag. Halála esetén a vállalkozás másik tagja lesz a kedvezményezett, aki szintén személyesen közreműködik, és ő is ügyvezetője a vállalkozásnak. Kérdésem, hogy költségként elszámolható-e a biztosítási díj összege? A biztosítás egyéb jövedelemnek minősül-e a tagnál? Terheli-e a társaságot vagy a magánszemélyt szja- vagy más adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől bérel egy telephelyet szívességi használattal. A magánszemély a kft.-ben 50 százalékban tulajdonos. A telephelyen olyan vállalkozást akarnak beindítani, amihez különféle hatósági engedélyek szükségesek, és amik több százezer forintba kerülnek. A kérdés az lenne, hogy a kft. ezeket a költségeket el tudja-e számolni, vagy csak a magánszemély? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás külföldön (tankolás, útdíj, autópálya) bankkártyával fizet, és csak egy nyugtát tűznek a kifizetést igazoló szelvény mellé, azaz nincs a cég nevére szóló számla. Hogyan könyvelendő? Névre szóló (aki a szolgáltatást igényli) kiküldetési rendelvény elszámolásaként vagy a bankon megjelenő levonáskor megfelelő költségnemre? Belföldön, ha jól tudom, csak éttermi bankkártyás kifizetés fogadható el?! Köszönöm a választ: Kerestély Anna
Tisztelt Szakértő! Szja-törvény személygépkocsi-fogalma szerint a vegyes használatú, 2500 kilogramm megengedett össztömeget meghaladó gépjármű már nem minősül személygépkocsinak. Kérdésem az lenne, hogy ebbe a körbe a forgalmi szerinti tehergépkocsi tartozik? Amennyiben a forgalmi szerint személygépkocsi és az együttes tömege 2730 kilogramm, a szállítható személyek száma 8 fő, akkor elszámolható az 500 kilométer? Mit értünk "vegyes használatú" járműnek? Egyéni vállalkozó autómentéssel foglalkozik. A tevékenység végzéséhez használt jármű nincs bent a vállalkozásban, időnként használják a vállalkozási tevékenység érdekében. Az szja-törvény melléklete szerint a kizárólag üzemi célú jármű esetén számolható el költség. Ebben az esetben hogyan tud az egyéni vállalkozó költséget elszámolni a tehergépkocsija után? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Közhasznúnak nem minősülő alapítvány, amelynek (többek között) a gyermekek táboroztatása, kulturális és sportprogramok szervezése, lebonyolítása tartozik a közérdekű célja közé, és ennek kapcsán térítésmentes étkezést is biztosít a gyermekek számára, a beszerzett élelmiszereket hogyan tudja elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Köszönettel.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték