Kontaklencse elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kontaklencse elszámolható-e? (Egyszemélyes kft.-ről van szó, nincs alkalmazott, a cégvezető saját magának veszi.) Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kontaklencse elszámolható-e? (Egyszemélyes kft.-ről van szó, nincs alkalmazott, a cégvezető saját magának veszi.) Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha a tulajdonomban lévő ingatlanban van egy irodahelyiségem, és egy tárgyaló helyiségem, amit téynlegesen üzleti célra használunk, és a kft. székhelye is ez az ingatlan, akkor a rezsiköltség négyzetméterarányos részét elszámolhatom a kft.-ben? Ha igen, akadálya-e az elszámolásnak, hogy a közüzemi számlák nem a kft., hanem a tulajdonos nevére szólnak? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2013-ban tartási szerződést kötöttek ingatlanra, úgy, hogy az aláírással egy időben az eltartó javára átírták a tulajdonjogot a földhivatalnál. A szerződésben a tartás ellenértékét képező ingatlan forgalmi értékét 8 500 000 forintban határozták meg. 2015. évben az eltartott elhunyt, és az ingatlant eladták. 14 940 000 forint volt az eladási ár. Ebből levonható-e a 8 500 000 Ft szerzési érték Megfizetett iileték 340 000 Ft Energetikai tanúsítvány 20 000 Ft Temetési költség 78 200 Ft Számított jövedelem 6 001 800 Ft Jövedelemtartalom 90 % 5 401 620 Ft utána fizetendő adó 16 % 864 259 Ft Kérném szíves válaszát, hogy a csökkentő tételeket jól gondoljuk-e. Köszönettel: Barnáné
Elszámolható költség-e a társasági adóban a szakképzési centrum által számlázott gyakorlati képzés költsége? Hogyan kell elszámolni a saját magunk által fennartott tanműhellyel kapcsolatban felmerült költségeket a társasági adóban?
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném abban, hogy egy jelenleg kozmetikus tanuló, aki hamarosan a kozmetikus vizsgájára készül, és a vizsga után egyéni vállalkozást szeretne indítani, ha a saját nevére szóló számla szerint megvásárolja az eszközöket, drága krémeket, anyagokat az induló egyéni vállalkozásához, van-e lehetőség arra, hogy elszámolja azok költségét, mint anyagköltséget?
Tisztelt Szakértő! Fogorvos iparűzési adóalapját csökkentettük anyagköltségként a fogtechnikai számlákkal. A fogtechnikai számlákon többek között szerepelt: korona, műfog, kapocs, frézelés, fémerősítés... A fogtechnikus által kiállított számlában szereplő tételek igénybevett szolgáltatások vagy anyagköltség a fogorvosnál? Az adóhatóság álláspontja szerint, "ha az implantátum a gyártótól kerül megrendelésre, és nem személyre szabottan a betegre van elkészíttetve, akkor a fogorvosi kezelés keretében illeszti be azt a fogorvos a beteg szájába, és anyagköltségként csökkentő tételként figyelembe vehető. Az említett fogorvosnál a fogtechnikai tevékenység, mint igénybe vett szolgáltatás épül be a fogorvos által vállalt komplex fogászati ellátásba, és nem csökkenthető az iparűzési adó alapja, hivatkozva a Sztv. 47. és 51. §-aira, melyek szerint a fogorvos a fogtechnikus komplex szolgáltatását vette igénybe, melynek része a szolgáltatásnyújtás során felhasznált anyagok értéke is, és ezt a megrendelőnél, fogorvosnál nem lehet anyagfelhasználásként elszámolni.” Köszönjük.
Tisztelt Válaszadó! Egy kft. gépek, berendezések értékesítésével és szervizelésével foglalkozik. Az eszközök és a csereberendezések kiszállítását sok esetben a cég végzi. A megnövekedett feladatok miatt szükségessé vált, hogy két kolléga olyan jogosítványt szerezzen, amellyel a súlykorlátok speciális szabályait is betarthatják. Mivel ez a cég számára fontos, kifizeti a tanfolyami és vizsgadíjakat. Milyen feltételekkel (dokumentáció, esetleges járulékok,..) tudja költségként elszámolni ezeket annak fényében, hogy erre tanulmányi szerződés érzésem szerint nem köthető, és nem is a fő tevékenységhez kapcsolódik? A dolgozók sem sofőrök, hanem szerelők, karbantartók, de költséghatékonyan a feladat így látható el. Bár a költség egyértelműen a társaság érdekeit szolgálja, mégsem érzem egyszerűnek a döntést. A választ előre is köszönöm! Uley György
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezettel rendelkezem a lányom – aki külföldön él – tulajdonában lévő ingatlanban. Fel szeretném újítani az épületet, és kiadni bérbe. Fizethetem-e a felújítás költségét, és a nevemre szóló számlák alapján a bérletidíj-bevételt csökkenthetem-e ezzel az adózásnál? Amit az első év adóalapjánál nem tudok levonni, azt a költséget hozzáadhatom-e az ingatlan vásárlási értékéhez, és ebből számolhatom-e az évi 2 százalék amortizációt, amivel csökkentem a bevételemet? Bár az ingatlant nem én vásároltam, de a vételhez kölcsönt adtam a lányomnak, aminek a törlesztéséről most lemondanék. Ezekre vonatkozóan kell-e valamilyen megállapodást kötnöm a lányommal, illetve az adózás módja így helyes-e? Köszönettel, várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Bevételnek kell tekinteni az összes, kiadásként teljesített összegnek megfelelő támogatási részt. Költségként az ekként elszámolható kiadási részt lehet figyelembe venni. Ebből következően a költségként figyelembe nem vehető kiadás jövedelmet képez. Józsa Károlyné Árgyelán Mária Fiatal gazdák támogatása című, 2015. 08. 05., 19:14 adott válasz apropóján kérdezem, az általam felvetettekről a véleményét.
Tisztelt Szakértő! ISO Minőségbiztosítási auditot vezetünk be, melyre 3 évenként megújító auditot kell végezni. Hogy számolom el a költségeit? Elhatárolom? Egy összegben? Kérdésem továbbá: a nagyvállalatnak kötelezően előírt ( 2015. december 05-étől az EU-irányelv 8. cikk (4) bekezdés) energetikai auditot és azt követően 4 évente kötelezően előírt ismétlődő auditot kell végezni, a költségeit hogyan kezeljük? Alapítás-átszervezés aktivált értékeként állományba kell venni, és négy év alatt az eredmény terhére elszámolni, vagy a felmerüléskor egy összegben költségként elszámolni, vagy elhatárolni? A fent nevesített auditok elszámolása megegyezik? Köszönettel: Mátyás Józsefné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem ingatlan-bérbeadást végez magánszemélyként. A bérbeadás elszámolásánál tételes költségelszámolást választott, mivel a felmerült költségek jelentősen meghaladják a 10 százalékot. Azonban megbízási szerződéssel vizsgáztatási tevékenységet is végez. Itt a kifizetéskor nyilatkoznia kellett, hogy a 10 százalékos vagy a tételes költségelszámolást kéri alkalmazni. Mivel nem merült fel csak minimális költség, így a 10 %-ot választotta. Hogyan kell ezt a szja-bevallásban bevallani? Lehet-e kétfélét alkalmazni, mivel két különböző tevékenységről van szó? Köszönettel várom a válaszát.
Tisztelt Szakértők! Az egyik kft.-nek az alkalmazottja munkaviszonyban atlétaedzőként dolgozik. A kft. székhelye vidéken van. Az edző Budapesten lakik. Az edzéseket Budapesten és egy vidéki városban tartja. Versenyszezonban személygépkocsival megy versenyekre Budapesten is és vidékre is. A személygépkocsi, amit használ, az édesanyja nevén van. Munkába járás címén a 9 forint/km elszámolható-e részére a fenti esetekben, vagy kiküldetési rendelvényt kell használni, és akkor az üzemanyag-költség megtéríthető a 9 forint viszont nem, mivel nem az ő nevén van a kocsi. Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége magánszemélyként? Köszönöm a választ. Kné Irén
Tisztelt Szakértő! Jól értem, ha a munkaválalló például naponta 2 órát dolgozik, és arra kap naponta 11 880 forint összeget (szakképzett, 5940 forint x 2), az a vállalkozónál adómentes juttatás (nem kell adóalapot növelni) teljes mértékben vállalkozónál figyelembe vehető költség (például egyéni vállalkozónál)?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy külföldi kiküldetés esetén (kiküldetési rendelvényen elszámolt úgynevezett kocsifutás) a kiküldött személy saját személygépjárművére meghatározott időpontra fizetett (4 nap) cascodíja elszámolható költség-e a cégnek? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Támogatás elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Olvastam, hogy a támogatást a kiutalással egyidőben lehet elszámolni. Példaként tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott támogatás szerepelt a cikkben. Cégünk képzésekhez, tréningekhez, tanácsadáshoz nyert pályázaton összeget. A költségek 2015-ben merültek fel, ezek számláit ki is fizettük 2015-ben. Júliusban kaptunk egy összeget előlegként, s majd 2015-ben, részkifizetésként kaptunk további összegeket – a benyújtott számlák és azok kifizetési igazolásai alapján. Az elszámoláshoz a dokumentumokat 2015. december 31-éig kellett benyújtani az Emberi Erőforrások Minisztériumához, amely meg is történt. Tehát: 2015-ben felmerült a pályázathoz köthető összes költség. Kaptunk előleget, s kaptunk részkifizetést. A támogatási összeg egy részét 2016-ban utalták a bankszámlánkra. Kérdésem, hogy év végén az előleget kötelezettségként, s a részutalást bevételként kell elszámolni? A 2016-ban átutalt összeggel kapcsolatban van-e könyvelési feladat? A 2015-ben felmerült költségeket hogyan számolom el év végén? Várom válaszukat. Tisztelettel: Boskó Lászlóné
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől