Kedves Lea! Köszönöm a válaszát, azonban még további kérdés merült fel bennem. A vállalkozói betét "eltüntetése" technikai dolog, az idegen kölcsön visszafizetésére a megszűnéskor nincs fedezet. Ekkor mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm!
Magánszemély kölcsönt ad vállalkozásnak. A kölcsönt kamatmentesen nyújtja, késedelmes visszafizetés esetére viszont késedelmi kamatot kér. Kérdésem, hogy az így kapott késedelmi kamat a magánszemélynél jövedelemnek minősül-e, ha igen, annak milyen adó- és járulékvonzatai vannak? A magánszemély a társaságban személyesen közreműködő tag.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a veszteségei fedezetére jelentős kölcsönt vett fel magánszemélytől, valamint ugyanilyen nagyságrendben szerepel a nyilvántartásában vállalkozói betét. Kérdésem: amennyiben megszünteti az egyéni vállalkozását, a kölcsön és a vállalkozói betét könyvelése, kivezetése hogyan történik? Válaszát, segítségét előre is köszönöm!
Uzsora-bűncselekmény miatt fogott el a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy ceglédi házaspárt – közölte a rendőrség pénteken a honlapján.
A magyar nők sokkal tudatosabban bánnak a pénzzel, mint a férfiak, a nők több mint fele nem vásárolna tartós fogyasztási cikkeket hitelre – derül ki az Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentéséből.
A társaság magánszemélynek adott kölcsönt 2010-ben. Egy részét visszafizették, de még tartozás áll fent. Hogyan lehet kivezetni, mivel nem található a magánszemély?
Tisztelt Szakértő! Kölcsönnyújtással kapcsolatban lenne több kérdésem: 1. Kapcsolt félnek nyújtott kölcsön kamatának szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-os mértéket megjelölni kamatlábként? Mihez kell viszonyítani a piaci kamatlábat? Bank által fizetett banki hitel kamat mértékéhez? Ha igen, akkor melyik típusú hitel ügyleti kamatát kell figyelembe venni? Mi számít pénzpiaci kamatlábnak? 2. Munkaviszonyban álló, tulajdonosnak adott kölcsön kamatát szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-kal számolnom? Ha kisebb kamattal nyújtom a kölcsönt, akkor vonatkozik ránk az szja törvény 72. paragrafusa? 3. Ha olyan tagnak nyújtok kölcsönt, aki nincs munkaviszonyban, ott szükséges-e a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamat felszámítása, hogy elkerüljem a kamatkedvezmény miatti adófizetési kötelezettséget (szja törvény72. §)? 4. Tag feleségének adhatok-e kölcsönt? Ha igen, akkor ilyen esetben mekkora összegű kamat kikötése "kötelező"? 5. Független félnek adott kölcsön esetében milyen összegű kamat megjelölése kötelező? Köszönettel Zsuzsanna
Már pályázható három infokommunikációs fejlesztéseket támogató kombinált hitelprogram, összesen 57,5 milliárd forint értékben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – olvasható az NGM honlapján.
Ha cégek egymás közötti kölcsöne kamatmentesen történik, akkor az elmaradt kamat után kell-e bevételt képeznie a kölcsönadónak? Van-e bármilyen sajátossága ennek a kölcsönnek számviteli és adózási szempontból? Előre is köszönöm.
2010-ben egy magánszemély kölcsönt nyújtott egy Magyarországon bejegyzett kft.-nek. A magánszemély és a kft. között tagsági és közreműködői tagsági jogviszony nem állt fenn. A társaság visszafizette a tőkét és a kamatai egy részét. (A kamatokat 2014-ben fizette ki.) A kölcsönadó a kamatokból felhalmozódott összeget mindig pontos kifizetési összeget megjelölve nettó módon kérte és kapta, amelyet a cég székhelyén a pénztárból kiadási pénztárbizonylat kiállításával fizettek ki pénztáros aláírásával. Kérdések: 1) A kamatjövedelem után milyen terheket kell megfizetnie a kft.-nek és a magánszemélynek? 2) Ha a kft. a kamatjövedelmet nettó módon fizette ki de nem könyvelte le, nem vallotta be és nem fizette be az adót az adóhatóságnak, a magánszemélynek meg kell-e fizetnie, számonkérhető-e rajta? Amennyiben igen, az adóhatóság kezelheti-e eltitkolt bevételként a kapott összeget? 3) A fenti esetben lehet-e a kifizető hiányára hivatkozni az adóhatóság részéről és a kifizetőt terhelő eho-t a magánszeméllyel megfizettetni? Változtat-e a lényegen, ha a társaságot az MNB tiltott pénzügyi tevékenység miatt megbírságolta?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. elengedné követelésének egy részét egy katás egyéni vállalkozó felé, aki egyben munkavállaló is a bt.-ben; a kölcsönt egyéni vállalkozóként kapta. Milyen adó-, járulék-, illetékvonzata van a követelés elengedésének? Be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mit könyvelek a bt.-nél és az egyéni vállalkozónál? Van-e adóalap-növelő tétel? Hogyan kell dokumentálni az eseményt? Köszönettel: Nikolett
Az előző évinél 13 százalékkal több mint 526 ezerre nőtt a fizetési meghagyási kérelmek száma tavaly – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Mikor és hogyan lehet leírni az elévült kölcsönkövetelést és a kamatát veszteségként? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítéségét kérni. Cégünk magánszemélynek 5 éves távra kölcsönt adott jegybanki alapkamat plusz 5 százalékra. A magánszemély sem a kölcsönt, sem a kamatát nem adta meg, három fizetési felszólítást küldtünk neki. A kölcsön lejárati ideje óta már több mint 5 év eltelt. Kell-e még valamit tennünk a három felszólító levélen kívül arra vonatkozóan, hogy a kölcsönt és a kamatát leírjuk veszteségnek? Illetve hogyan tudnánk leírni a cég követelései közül? Köszönjük szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szeretne egy másik társaságnak kölcsönt adni. A társaságok nem kapcsolt vállalkozások. Lehetséges-e ez? Ha igen, milyen feltételekhez van kötve a kölcsönadás? Bognár Lászlóné
Erdős Gabriella
adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték