Tisztelt Adószakértő! Betéti társaság adhat-e kölcsönt, és milyen feltételekkel? A kölcsönbevevő nem tulajdonosa, nem munkavállalója a társaságnak, hanem egy harmadik személy. A kölcsönnyújtás nem rendszeres, hanem egyszeri. Köszönettel. Szabó Gáborné
Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, de nem közeli hozzátartozó (például nagynéni) adhat-e kölcsönt cégnek úgy, hogy nem tart igényt kamatra? Vagy ez esetben is kötelező a cégnek kamatot fizetnie, amely a jegybanki alapkamat + %-a? Cégünk ingatlant kíván megvásárolni, de a tulajdonosok nem tudnak a cégnek kölcsönt nyújtani, ezért gondoltunk olyan külső forrásra, amely nem pénzintézethez köthető. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi lenne: egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját társaságának, mint tagit? Arra gondolok, hogy ha a tag szeretné rövid avagy hosszú távon úgy segíteni a cégét, hogy meghatározott lejáratra kölcsönt ad kamat mellett, de nem szeretné, hogy tagi kölcsönnek tekintsék az általa nyújtott anyagi eszközt, hanem úgy kívánná, hogy az egyéb kölcsön legyen? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je, amiben magánszemélyként beltag. Kültagként egy kft. került bejegyzésre. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője ugyanaz a személy, aki a bt.-ben beltag. Kérdésem az, hogy adhat-e kölcsönt egyik cég a másiknak? Illetve, ha szükséges a bt. jegyzett tőkéjének megemelése, abban az esetben csak a beltag bocsáthatja rendelkezésre a jegyzett-tőke-emeléshez szükséges vagyont, vagy esetlegesen a kültagként bejegyzett kft. is? Nem összeférhetetlen-e esetlegesen azért, mert mindkét cég (bt. és kft.) képviselője ugyanaz a személy? Köszönettel: Kriszti
Tisztelt Szakértő! Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön esetén, a kapott kamatbevétel után van-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége a kölcsönadónak?
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet (szövetség), mely vállalkozási tevékenységet nem végez, és a végelszámolását tervezi, hogyan tudja kivezetni az elévült kölcsönét? A szövetség 10 éve kapott kölcsönt egy másik civil szervezettől, de az eltelt időszakban sem fizetési felszólítást, sem semmilyen egyeztetőt nem kaptunk erről az összegről. Szeretnénk kivezetni a könyveinkből, mint elévült kötelezettséget. Kell-e erről megállapodás, vagy csak tájékoztatni kell a kölcsönadót? Hol jelenik meg a mérlegben és az eredménylevezetésben ez a tétel? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelésből származó bevételéből az őstermelő adhat-e kölcsönt egy olyan kft.-nek, melynek részben tulajdonosa? Ha igen, milyen feltételekkel, adózási vonzattal?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogyan kell kezelni azt az esetet, ha egy magánszemély (40 órás munkaviszonya mellett) mezőgazdasági beruházásba kezd, őstermelő lesz, adószámot vált ki, az áfát az általános szabályok szerint állapítja meg, pályázik, hitelt vesz fel, a hitelhez szükséges önerőhöz a magánszemélyként korábban összegyűjtött pénzét adja (kb. 4 millió forintot). Ez a kezdőtőke kölcsönnek tekinthető, amelyet a beruházás után a megkapott támogatásból "visszaad" magának? Megjegyzésként írom, hogy pár évig még őstermelésből származó jövedelem nem várható, csak kiadás. Érdekelne, milyen nyilvántartási és adózási vonzata van a fent vázolt helyzetnek az őstermelői és a magánszemélyi státuszban. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Induló innovatív vállalkozások és a városfejlesztési beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi szabályozást fogadott el az Európai Bizottság (EB) hétfőn.
Van két kapcsolt vállalkozás, két ugyanazon főtevékenységet (saját tulajdonú ingatlan bérbeadása) végző kft. Mindkettő áfaalany. Az "A" kft. éven túli kölcsönt nyújtott "B" kft-nek, melyet "B" kft. nem tud visszafizetni. A visszafizetés helyett átadná "A" kft.-nek meglévő irodaingatlanát, melynek piaci értéke megegyező a vissza nem fizetett kölcsönnel. Kérdéseink: - ez a "beszámítás" hogyan történhet? - kell-e értékbecslést készíttetni az ingatlanról, vagy elég a két fél által elfogadott "piaci ár"? - értékesítésnek minősül-e, azaz kell-e áfás számlát kiállítani az átadó "B" kft.-nek? - az áfatartalmat visszaigényelheti-e az "A" kft.? - van-e illeték vonzata az ügyletnek, tekintettel a kapcsolt jellegükre? - hogyan történik a "B" kft.-től kapott számla kiegyenlítése (lévén itt pénzkövetelés elengedésével való "fizetési mód")? - van-e más jellegű vonzata (adó stb.) az ügyletnek? Nagyon szépen köszönöm! j.l.
Kedves Szakértők! Adott egy magyar kft., melynek 100 százalékos tulajdonosa egy külföldi cég. Mint tagtól eleve van már tagi kölcsön (kamatmentes, hosszú lejáratú) a könyvelésben (ingatlannal rendelkező társaság a kft., annak beszerzésére kellett a kölcsön). Van más cégtől kapott kölcsöne is a kft.-nek (szintén egy külfölditől), aki most engedményezési szerződést köt a tulajdonossal, mely alapján a neki járó kölcsönt és kamatait (engedményezés dátumáig járó kamatot) átadja a tulajdonosnak. A kérdésem és feladatom csak annyi, hogy az egyéb hosszú lejáratú kölcsönt átteszem a szintén hosszú lejáratú kölcsönök közé (alapítókkal szembenire)? T44-K44 ? Várom megtisztelő válaszukat!
Beltag meghalt. A társaság 4 évvel ezelőtt adott a beltagnak határozatlan időre 1 500 000 forintot. Jelenleg kényszertörlés alatt áll a bt. Ez a követelés kezelhető-e behajthatatlan követelésnek? A hagyatéki eljárásban erről a tételről nem esett szó.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték