Hogyan kell eljárni, ha a kft. által a tulajdonosnak nyújtott kölcsönt a tulajdonos nem tudja visszafizetni? Elengedheti a kölcsönt a társaság? – Erdős Gabriella adószakértő, a TaxMind Kft. munkatársa válaszolt.
Kft. kölcsönt nyújtott a tulajdonosnak. A tulajdonos nem tudja visszafizetni a kölcsönkapott pénzösszeget. Ilyen esetben hogy kell eljárni. Elengedheti a kölcsönt a kft.? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Két magyarországi gazdasági társaság (kft.) közös projekten gondolkodik. Az egyik a munkát tudja hozni, a másik a tőkét. Nem akarnak közös céget, mindegyik külön-külön működne. A közös projektek hasznán osztoznának. A tőkeerős cég pénzeszközt ad át a projekteket kivitelező cégnek, a munkák finanszírozása érdekében. Jelenleg ez kölcsönként működik, kölcsönszerződés alapján. A projektek végén elszámolnak egymással. A tőkét finanszírozó társaság a nyereségből 20% mértékű pénzt szeretne visszakapni. Hogyan kivitelezhető ez úgy, hogy szabályos legyen? Ilyen mértékű kamatot ki lehet kötni egy kölcsönszerződésben? Tulajdonképpen úgy működnek, mint egy bank és egy adós, csak éppen két gazdasági társaság között jönnek létre az ügyletek. Milyen módon lehet ezt megoldani? Milyen szerződést kell kötniük? Van más alternatíva esetleg erre az esetre? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kölcsönt ad egy kft.-nek. A kölcsön lejártakor elengedi a kölcsönt. A kérdésem az lenne, hogy ezután kell-e adóznia akár az egyéni vállalkozásnak, akár a kft.-nek? Ha igen, akkor konkrétan mit? Illetve az egyéni vállalkozásnak ez befolyásolja-e az eredményét, vagy mindez csak eredménybe nem számító tételeken keresztül könyvelődik? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi esetben: intézményként vásároltunk egy a vezetővel együtt 9 személy szállítására alkalmas (a környező településekről iskolába bejáró gyermekek szállítására) gépjárművet .A sofőr menetlevelet vezet és az üzemanyagot a NAV által meghatározott üzemanyagnorma átalány alapján számoljuk el, az intézmény nevére szóló számlák alapján. A kérdés ahhoz kapcsolódik, mi a teendő abban az esetben, amennyiben a fenntartó és a fenntartó más intézményei kölcsön kérik ingyenesen a gépjárművet, nem az intézményhez kapcsolódó útra? Hogyan vezeti a sofőr a menetlevelet, az üzemanyag-elszámolás hogyan történik, ki tankol? Adózás szempontjából hogyan jár el helyesen az intézmény? köszönöm a segítséget.
Kedves Lea! Köszönöm a válaszát, azonban még további kérdés merült fel bennem. A vállalkozói betét "eltüntetése" technikai dolog, az idegen kölcsön visszafizetésére a megszűnéskor nincs fedezet. Ekkor mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm!
Magánszemély kölcsönt ad vállalkozásnak. A kölcsönt kamatmentesen nyújtja, késedelmes visszafizetés esetére viszont késedelmi kamatot kér. Kérdésem, hogy az így kapott késedelmi kamat a magánszemélynél jövedelemnek minősül-e, ha igen, annak milyen adó- és járulékvonzatai vannak? A magánszemély a társaságban személyesen közreműködő tag.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a veszteségei fedezetére jelentős kölcsönt vett fel magánszemélytől, valamint ugyanilyen nagyságrendben szerepel a nyilvántartásában vállalkozói betét. Kérdésem: amennyiben megszünteti az egyéni vállalkozását, a kölcsön és a vállalkozói betét könyvelése, kivezetése hogyan történik? Válaszát, segítségét előre is köszönöm!
Uzsora-bűncselekmény miatt fogott el a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy ceglédi házaspárt – közölte a rendőrség pénteken a honlapján.
A magyar nők sokkal tudatosabban bánnak a pénzzel, mint a férfiak, a nők több mint fele nem vásárolna tartós fogyasztási cikkeket hitelre – derül ki az Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentéséből.
A társaság magánszemélynek adott kölcsönt 2010-ben. Egy részét visszafizették, de még tartozás áll fent. Hogyan lehet kivezetni, mivel nem található a magánszemély?
Tisztelt Szakértő! Kölcsönnyújtással kapcsolatban lenne több kérdésem: 1. Kapcsolt félnek nyújtott kölcsön kamatának szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-os mértéket megjelölni kamatlábként? Mihez kell viszonyítani a piaci kamatlábat? Bank által fizetett banki hitel kamat mértékéhez? Ha igen, akkor melyik típusú hitel ügyleti kamatát kell figyelembe venni? Mi számít pénzpiaci kamatlábnak? 2. Munkaviszonyban álló, tulajdonosnak adott kölcsön kamatát szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-kal számolnom? Ha kisebb kamattal nyújtom a kölcsönt, akkor vonatkozik ránk az szja törvény 72. paragrafusa? 3. Ha olyan tagnak nyújtok kölcsönt, aki nincs munkaviszonyban, ott szükséges-e a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamat felszámítása, hogy elkerüljem a kamatkedvezmény miatti adófizetési kötelezettséget (szja törvény72. §)? 4. Tag feleségének adhatok-e kölcsönt? Ha igen, akkor ilyen esetben mekkora összegű kamat kikötése "kötelező"? 5. Független félnek adott kölcsön esetében milyen összegű kamat megjelölése kötelező? Köszönettel Zsuzsanna
Már pályázható három infokommunikációs fejlesztéseket támogató kombinált hitelprogram, összesen 57,5 milliárd forint értékben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – olvasható az NGM honlapján.
Ha cégek egymás közötti kölcsöne kamatmentesen történik, akkor az elmaradt kamat után kell-e bevételt képeznie a kölcsönadónak? Van-e bármilyen sajátossága ennek a kölcsönnek számviteli és adózási szempontból? Előre is köszönöm.
2010-ben egy magánszemély kölcsönt nyújtott egy Magyarországon bejegyzett kft.-nek. A magánszemély és a kft. között tagsági és közreműködői tagsági jogviszony nem állt fenn. A társaság visszafizette a tőkét és a kamatai egy részét. (A kamatokat 2014-ben fizette ki.) A kölcsönadó a kamatokból felhalmozódott összeget mindig pontos kifizetési összeget megjelölve nettó módon kérte és kapta, amelyet a cég székhelyén a pénztárból kiadási pénztárbizonylat kiállításával fizettek ki pénztáros aláírásával. Kérdések: 1) A kamatjövedelem után milyen terheket kell megfizetnie a kft.-nek és a magánszemélynek? 2) Ha a kft. a kamatjövedelmet nettó módon fizette ki de nem könyvelte le, nem vallotta be és nem fizette be az adót az adóhatóságnak, a magánszemélynek meg kell-e fizetnie, számonkérhető-e rajta? Amennyiben igen, az adóhatóság kezelheti-e eltitkolt bevételként a kapott összeget? 3) A fenti esetben lehet-e a kifizető hiányára hivatkozni az adóhatóság részéről és a kifizetőt terhelő eho-t a magánszeméllyel megfizettetni? Változtat-e a lényegen, ha a társaságot az MNB tiltott pénzügyi tevékenység miatt megbírságolta?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték