Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    511 találat a(z) kölcsön cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi lenne: egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját társaságának, mint tagit? Arra gondolok, hogy ha a tag szeretné rövid avagy hosszú távon úgy segíteni a cégét, hogy meghatározott lejáratra kölcsönt ad kamat mellett, de nem szeretné, hogy tagi kölcsönnek tekintsék az általa nyújtott anyagi eszközt, hanem úgy kívánná, hogy az egyéb kölcsön legyen? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je, amiben magánszemélyként beltag. Kültagként egy kft. került bejegyzésre. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője ugyanaz a személy, aki a bt.-ben beltag. Kérdésem az, hogy adhat-e kölcsönt egyik cég a másiknak? Illetve, ha szükséges a bt. jegyzett tőkéjének megemelése, abban az esetben csak a beltag bocsáthatja rendelkezésre a jegyzett-tőke-emeléshez szükséges vagyont, vagy esetlegesen a kültagként bejegyzett kft. is? Nem összeférhetetlen-e esetlegesen azért, mert mindkét cég (bt. és kft.) képviselője ugyanaz a személy? Köszönettel: Kriszti

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet (szövetség), mely vállalkozási tevékenységet nem végez, és a végelszámolását tervezi, hogyan tudja kivezetni az elévült kölcsönét? A szövetség 10 éve kapott kölcsönt egy másik civil szervezettől, de az eltelt időszakban sem fizetési felszólítást, sem semmilyen egyeztetőt nem kaptunk erről az összegről. Szeretnénk kivezetni a könyveinkből, mint elévült kötelezettséget. Kell-e erről megállapodás, vagy csak tájékoztatni kell a kölcsönadót? Hol jelenik meg a mérlegben és az eredménylevezetésben ez a tétel? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelésből származó bevételéből az őstermelő adhat-e kölcsönt egy olyan kft.-nek, melynek részben tulajdonosa? Ha igen, milyen feltételekkel, adózási vonzattal?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogyan kell kezelni azt az esetet, ha egy magánszemély (40 órás munkaviszonya mellett) mezőgazdasági beruházásba kezd, őstermelő lesz, adószámot vált ki, az áfát az általános szabályok szerint állapítja meg, pályázik, hitelt vesz fel, a hitelhez szükséges önerőhöz a magánszemélyként korábban összegyűjtött pénzét adja (kb. 4 millió forintot). Ez a kezdőtőke kölcsönnek tekinthető, amelyet a beruházás után a megkapott támogatásból "visszaad" magának? Megjegyzésként írom, hogy pár évig még őstermelésből származó jövedelem nem várható, csak kiadás. Érdekelne, milyen nyilvántartási és adózási vonzata van a fent vázolt helyzetnek az őstermelői és a magánszemélyi státuszban. Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    Kérdés

    Van két kapcsolt vállalkozás, két ugyanazon főtevékenységet (saját tulajdonú ingatlan bérbeadása) végző kft. Mindkettő áfaalany. Az "A" kft. éven túli kölcsönt nyújtott "B" kft-nek, melyet "B" kft. nem tud visszafizetni. A visszafizetés helyett átadná "A" kft.-nek meglévő irodaingatlanát, melynek piaci értéke megegyező a vissza nem fizetett kölcsönnel. Kérdéseink: - ez a "beszámítás" hogyan történhet? - kell-e értékbecslést készíttetni az ingatlanról, vagy elég a két fél által elfogadott "piaci ár"? - értékesítésnek minősül-e, azaz kell-e áfás számlát kiállítani az átadó "B" kft.-nek? - az áfatartalmat visszaigényelheti-e az "A" kft.? - van-e illeték vonzata az ügyletnek, tekintettel a kapcsolt jellegükre? - hogyan történik a "B" kft.-től kapott számla kiegyenlítése (lévén itt pénzkövetelés elengedésével való "fizetési mód")? - van-e más jellegű vonzata (adó stb.) az ügyletnek? Nagyon szépen köszönöm! j.l.

    Kérdés

    Kedves Szakértők! Adott egy magyar kft., melynek 100 százalékos tulajdonosa egy külföldi cég. Mint tagtól eleve van már tagi kölcsön (kamatmentes, hosszú lejáratú) a könyvelésben (ingatlannal rendelkező társaság a kft., annak beszerzésére kellett a kölcsön). Van más cégtől kapott kölcsöne is a kft.-nek (szintén egy külfölditől), aki most engedményezési szerződést köt a tulajdonossal, mely alapján a neki járó kölcsönt és kamatait (engedményezés dátumáig járó kamatot) átadja a tulajdonosnak. A kérdésem és feladatom csak annyi, hogy az egyéb hosszú lejáratú kölcsönt átteszem a szintén hosszú lejáratú kölcsönök közé (alapítókkal szembenire)? T44-K44 ? Várom megtisztelő válaszukat!

    Kérdés

    Beltag meghalt. A társaság 4 évvel ezelőtt adott a beltagnak határozatlan időre 1 500 000 forintot. Jelenleg kényszertörlés alatt áll a bt. Ez a követelés kezelhető-e behajthatatlan követelésnek? A hagyatéki eljárásban erről a tételről nem esett szó.

    Kérdés

    Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! A következő dologban kérném a véleményét, segítségét. Egy cég adott az ügyvezetőjének kölcsönt még a tavalyi évben. A kölcsön nem került visszafizetésre még eddig. Felmerült, hogy esetleg osztalékként leadózná most. Kérdésem, hogy ez megvalósítható-e úgy, hogy a tavalyi évet nem módosítom meg. Gondolom kell hozzá egy taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a többi tag is jóváhagyja ezt. Ha nem lehet módosítás nélkül ezt véghezvinni, akkor marad kölcsön. Előre is köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnénk kft.-nket végelszámolással megszüntetni. Köztartozása nincs a cégnek, de veszteséges működése miatt kölcsöntartozása van az egyik tulajdonossal szemben. A tartozás rendezéséhez, a társaság piaci áron eladná a tulajdonosnak a leltárban lévő tárgyi eszközöket, ezen értékesítés áfáját befizetnénk, és a bevételből rendeznénk a kölcsön egy részét. A fennmaradó részt elengedné a tulajdonos, amit rendkívüli bevételként számolnánk el, illetve megfizetnénk a 18 százalékos ajándékozási illetéket is. Kérdésem: eljárhatunk-e az említett módon? Köszönöm a segítségét.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szja-kedvezmény és családi járulékkedvezmény

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Jövedéki adó visszatérítése

    Laczi Ferenc

    igazságügyi jövedéki szakértő

    Alkoholos italok árulása, kimérése

    Laczi Ferenc

    igazságügyi jövedéki szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media