Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    501 találat a(z) kölcsön cimkére

    Kérdés

    Kedves Szakértők! Adott egy magyar kft., melynek 100 százalékos tulajdonosa egy külföldi cég. Mint tagtól eleve van már tagi kölcsön (kamatmentes, hosszú lejáratú) a könyvelésben (ingatlannal rendelkező társaság a kft., annak beszerzésére kellett a kölcsön). Van más cégtől kapott kölcsöne is a kft.-nek (szintén egy külfölditől), aki most engedményezési szerződést köt a tulajdonossal, mely alapján a neki járó kölcsönt és kamatait (engedményezés dátumáig járó kamatot) átadja a tulajdonosnak. A kérdésem és feladatom csak annyi, hogy az egyéb hosszú lejáratú kölcsönt átteszem a szintén hosszú lejáratú kölcsönök közé (alapítókkal szembenire)? T44-K44 ? Várom megtisztelő válaszukat!

    Kérdés

    Beltag meghalt. A társaság 4 évvel ezelőtt adott a beltagnak határozatlan időre 1 500 000 forintot. Jelenleg kényszertörlés alatt áll a bt. Ez a követelés kezelhető-e behajthatatlan követelésnek? A hagyatéki eljárásban erről a tételről nem esett szó.

    Kérdés

    Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! A következő dologban kérném a véleményét, segítségét. Egy cég adott az ügyvezetőjének kölcsönt még a tavalyi évben. A kölcsön nem került visszafizetésre még eddig. Felmerült, hogy esetleg osztalékként leadózná most. Kérdésem, hogy ez megvalósítható-e úgy, hogy a tavalyi évet nem módosítom meg. Gondolom kell hozzá egy taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a többi tag is jóváhagyja ezt. Ha nem lehet módosítás nélkül ezt véghezvinni, akkor marad kölcsön. Előre is köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnénk kft.-nket végelszámolással megszüntetni. Köztartozása nincs a cégnek, de veszteséges működése miatt kölcsöntartozása van az egyik tulajdonossal szemben. A tartozás rendezéséhez, a társaság piaci áron eladná a tulajdonosnak a leltárban lévő tárgyi eszközöket, ezen értékesítés áfáját befizetnénk, és a bevételből rendeznénk a kölcsön egy részét. A fennmaradó részt elengedné a tulajdonos, amit rendkívüli bevételként számolnánk el, illetve megfizetnénk a 18 százalékos ajándékozási illetéket is. Kérdésem: eljárhatunk-e az említett módon? Köszönöm a segítségét.

    Cikk

    Magánszemély tag által kft.-nek adott kölcsöne esetében milyen módon lehet a kamatot elengedni? Kötelező-e a kft.-nek kamatot fizetnie a tagi kölcsönre? Amennyiben nem fizet, milyen következménnyel jár adózási szempontból? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert, okleveles adószakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Egy kft. magánszemély részére nyújtott kölcsönt 100 000 forintot 2 hónapra 2015. december 1. és 2016. január 31. között. A kamat számítása: 100 000 Ft * (a jegybanki alapkamat: 1,35 + 5%)= 6350 Ft és osztom a napok számlával: 365. 6350/365= 17,39 ezt az összeget megszorzom: 62 nappal (17,39*62 ) = 1079 Ft. Jól számoltuk ki a kamatot? Válaszukat előre is köszönjük?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. januárban osztalékkifizetés történt a megelőző évben jóváhagyott előírt osztalék terhére. Az előírt osztaléknál azonban magasabb összeg került kifizetésre. Mi a teendő a túlfizetés összegével? Vissza kell fizettetni? A másik eset: a társaság 2016 májusában kifizette az osztalékot, a beszámoló elfogadása előtt egy nappal. Ez osztalékkifizetésnek minősül, vagy kölcsönnek erre az egy napra? Kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Jenei Ibolya

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Külföldi cég kölcsönt adott magyar cégnek, évekkel ezelőtt. A külföldi cég már nem működik, a kölcsön nem lett visszafizetve. Ilyen esetben, ha elengedett kötelezettségként leírjuk rendkívüli bevételként, akkor az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Romániai cég magyarországi fióktelepe két éve veszteséges. 2014-ben a külföldi vállalkozás 100 ezer forint kölcsönt nyújtott a működés finanszírozására, 2015-ben újabb 50 ezer forint kölcsön nyújtására került sor. Kamat nincs kikötve a szerződésben. Kérdéseink: 1. A külföldi vállalkozás által a működéshez nyújtott kölcsön a magyarországi fióktelep részére tagi kölcsönnek minősül-e? 2. A kölcsön 2015. évi növekményének 50 százalékával (25 ezer forint) kell-e növelni a társasági adóalapot 2015-ben? 3. Mivel a kölcsönt a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepnek kamatmentesen nyújtotta, így a fióktelepnek kell-e valamilyen társaságiadóalap-növelő tételként ezt figyelembe vennie (mivel kapcsolt vállalkozásról van szó)? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély jogilag független attól a cégtől, melynek egy nagyobb összegű kölcsönt nyújt kamatra. Milyen adózási konzekvenciái vannak ennek a kölcsönt igénybe vevő vállalkozás, illetve a kölcsönt nyújtó magánszemély oldaláról? Köszönöm szépen a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás hitelt venne fel, s ezt az összeget kölcsönadná a magánszemély tulajdonos részére. Keletkezik-e a vállalkozásnak, illetve a magánszemélynek valamilyen adófizetési kötelezettsége? A két fél (a vállalkozás és a magánszemély) között létrejövő szerződésben milyen kamatban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalék, vagy esetleg kamatmentes) és feltételekben célszerû megállapodni? Számvitelileg hogyan történik az ügylet elszámolása? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa egyszeri (nem rendszeres) kölcsönt vett fel a cégből 2015 decemberében. 2016. 03. hóban osztalékot hagyott jóvá a kft., melynek kifizetése 2016. 03. hóban esedékes. Kérdés, hogy van-e valami törvényi akadálya annak, hogy összevezessük a követelést és a kötelezettséget a könyvekben, hogy megspóroljuk a bankköltséget, mely az átutalások kapcsán keletkezne, és csak a különbözet mozdulna a bankszámláról? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    K+F pályázat adóalap-csökkentő tételek

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    KIVA értékhatárok kapcsolt vállalkozásoknál

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Beruházási adóalap-kedvezmény 2 éven túli ingatlan esetén

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media