Arra kérdésre várom válaszukat, milyen adó ás járulék kötelezettséggel jár ha vállalkozás elengedi tag/tulajdonos magánszemély részére a kölcsönadott pénzeszköz követelését. Kell-e kölcsönadott összeg után kamatot felszámítani.
Egy kft. egyik tagjának ,aki munkaviszonyban ügyvezető a cégben, visszatérítendő kölcsönt szeretne adni. Amennyiben jegybanki alapkamat+5%-os kamattal adja, jól gondolom , hogy társasági adóalapot sem érint, és a munkavállalónak sem keletkezik adófizetési kötelezettsége? Hátrányuk, adófizetési kötelezettségük keletkezik a feleknek? A kölcsönt a cég pár hónapra adná, eseti jelleggel. A szerződésben a kölcsön célja ismeretlen.
Tisztelt Szakértő!Egyéni vállalkozóként a vállalkozásban lévő tehergépjárművet szeretném kölcsönbe adni. Elég-e a TEÁOR bejelentés, vagy szükséges hozzá valamilyen engedély (pl: környezetvédelmi hatóságtól, vagy mástól)?Köszönettel: Léderer Györgyné
Szeretnék érdeklődni, hogy az ilyen típusú tevékenység, azaz kölcsön nyújtás, mikor minősül pénzügyi tevékenységnek? Mikor engedélyhez kötött, illetve, mint pénzügyi tevékenységet fel kell -e venni a tevékenységek közé? Van-e kötelezően felszámítandó kamat, ha igen hány százalék?Van-e különbség akár a tevékenység megítélésében, akár a kamatszázalék megállapításában, hogy kapcsolt vállalkozásnak nyújtja, vagy csak egy külső cégnek? Nem pénzügyi tevékenységet végző cég a kölcsön nyújtója, hanem egyéb szolgáltatást végző cég. Magánszemély tulajdonos részére nyújtott kölcsön jegybanki kamat 2-szeresével számolva a kamat mértékét, szabályos-e? Köszönöm szépen Mánfainé
Van egy A vállalkozás, amely rendelkezik pénzeszközzel, a B vállalkozásnak kölcsön ad 1.000.000 Ft-ot. Számlázni kell-e, van-e Áfa tartalma a számlának. Vagy helyesen járunk-e el, ha kölcsönszerződést köt a két cég és valamilyen üzleti kamatot számolnak el a kölcsön futamidejére. Az A cég egyszemélyes Kft, de a B cégben 50 %-os tulajdonrésszel rendelkezik. Kapcsolt vállalkozás-e a két cég?
Tisztelt Szakértő Úr!Köszönettel megkaptam a válaszát . Kérdésemhez a kiegészítéseket az olvasói hozzászólás alatt írtam meg véletlenül . Megköszönném , ha elolvasná és válaszolna . Megye Anikó
Egyik ügyfelem , az alábbi tartalmú megállapodást írt alá . " egy korábban is üzemeltetett étterem más stílusúra való kialakításához a másik fél anyagi segítséget nyújt." a pénzt már a szerződés aláírása előtt a rendelkezésére bocsátották. A megállapodás egyik pontja szerint , ezért az anyagi segítségért a másik fél az adózás utáni nyereség felosztás megállapítása alapján 70%-os részt kér. Addig még nem volt megállapodás kölcsönként kezeltem. A megállapodás aláírásával egyidőben az ügyvéd szerint ez kapott összeget át kell minősíteni visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzeszköznek. Önök szerint helyes-e ez így ? Várom válaszukat !Köszönettel
Lejár egy újabb végtörlesztési határidő hétfőn, azoknak ugyanis, akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell fizetniük a szükséges összeget, illetve igazolniuk kell, hogy rendelkezésükre áll az ehhez szükséges fedezet.
Több bank is meghosszabbított nyitva tartással várja az ügyfeleket a végtörlesztési hajrában, írja az azenpenzem.hu. Azzal azonban számolni kell, hogy kevesebb lett a hitelnyújtó és helyenként magasabbak lettek a terhek.
Olvasónk devizahitel végtörlesztésére kamatmentes munkáltatói kölcsön nyújtásának lehetőségéről érdeklődik.
A kormány, az Adózóna értesülése szerint, támogatja Rogán Antal módosító indítványát, amely mentesíti a kamatkedvezmény utáni adó és eho alól a végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsönt.
A devizahitelesek a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhetik a végtörlesztést ez év december 30-ig. Kinek érdemes forinthitelre váltania? Most az Adózóna új Végtörlesztés kalkulátorával kiszámolhatja, Önnek melyik kölcsön éri meg jobban!
Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? A társaság által nyújtott kölcsönt a könyvelésben hol kell kimutatni? Főállás mellett evásként dolgozó vállalkozónak milyen járulékokat kell fizetnie? Olvasóink kérdéseire az adóhivatal munkatársai válaszoltak.
A minap a Magyar Közlönyben megjelent a vagyonadóról szóló törvény. A négyféle vagyontárgy (ingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagyteljesítményű személygépkocsi) közül az ingatlanadó került a közfigyelem középpontjába. Értékalapú, általános és központi adóról van szó, amely az önadózás elvére épül. Volt már ehhez hasonló adónemünk: 1974. július 1-jén lépett életbe a házadóról és a házértékadóról szóló minisztertanácsi rendelet. A házadó részét most mellőzve a házértékadót vesszük szemügyre. Hasonlóságok, különbségek avagy milyen volt az ingatlanadó elődje?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték