Tisztelt Szakértő! Dolgozónknak kamatmentes munkáltatói kölcsönt szeretnénk nyújtani, nem lakáscélút. Hároméves futamidő esetén a tárgyév végén kell-e elszámolni kamatkedvezményből eredő jövedelemadót, vagy csak a visszafizetéssel egyidejűleg, a három év elteltével? Van-e mód arra nem lakáscélú kölcsön esetén, hogy a dolgozó mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Alapügylet: "A" cég hosszú lejáratú kölcsönt nyújtott "B" cégnek. Engedményezési megállapodás alapján "A" cég (Engedményező) a "B" céggel (Kötelezett) szemben fennálló kölcsön+kamat követelését "C" cégre (Engedményes) engedményezte. A megállapodás alapján "az Engedményes...az Engedményező helyébe lép, átszállnak rá az engedményezett követelés vonatkozásában az Engedményezőt megillető jogosultságok" Kérdés: "C" cég nyilvántartásában, hogyan jelenik meg az ügylet? Adott kölcsönként (364 vagy 19 FKV) vagy egyéb követelésként kell kimutatni? Kamat elszámolás: az eredeti ügyleti kamat-mértéket (megállapodás erről nem rendelkezik) vagy a Ptk. szerintit kell figyelembe venni? Köszönettel: L. Kinga
Hatmilliónál is több hitelszerződése van a magyar háztartásoknak, többen meglévő kölcsönük mellé vesznek fel újabbakat – írja a Népszava.
Jelentősen megváltozott a pénzügyi békéltetés területe tavaly, a legnagyobb arányt képviselő hitel- és kölcsönügyek száma jócskán visszaesett, nőtt ugyanakkor a követeléskezelőkkel szembeni, elsősorban méltányossági igényt tartalmazó ügyek száma, utóbbiakra a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) kiemelt figyelmet fordít – fejtette ki Kovács Erika, a PBT elnöke az MTI-nek.
Tisztelt Szakértők! Egy zrt. beszámolójának összeállítása során van- e valamilyen különösebb elem, melyet egy kft. beszámolójának összeállítása során például nem szükséges figyelni, bemutatni? Ugyanez a kérdés a társasági adó megállapítása esetén is. Ha egy részvényese magánszemélyként kölcsönt nyújt a zrt.-nek, akkor az tagi kölcsönnek minősül-e? A jövedelem/nyereségminimum megállapításánál ezt figyelembe kell-e venni?
Dolog adásvételére vonatkozó folyamatos áruszállítás van két cég között. Telephelybővítés céljából az eladó kölcsönt szeretne nyújtani a vevőjének. Ez üzletszerűnek minősül-e abban az esetben, ha 4 évvel korábban már más vevőnek nyújtott hasonló kölcsönt. Kötelező-e az ügyleti kamat? Kiköthet-e az eladó (kölcsönnyújtó) kizárólagosságot a vevő (adós) részére, amely alapján a futamidő alatt csak tőle vásárolhat árut?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél tartós részesedés értékesítése történt 2017-ben jelentős nyereséggel. Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint a vételár kifizetése 72 hónap alatt történik. Kérdésem, hogy a vételár további éveket érintő része elhatárolható-e abban az esetben, ha az ellenérték kifizetéséhez az értékesítő cég 72 havi kölcsönt is nyújtott? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Frissen alakult kft.-ben 50%-ban egy másik kft., a másik 50%-ban egy harmadik kft. a tulajdonos. Mindkét tulajdonos kft. kölcsönt ad a frissen alakult kft.-nek. Ez képez-e kapcsoltságot? A kölcsön lehet-e tagi kölcsön kamatmentesen, vagy ha kapcsoltság keletkezik a kölcsön miatt, akkor kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönszerződést kell írni, és kamatot kell fizetni a kölcsönt kapónak?
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy kft. által magánszemély tulajdonosnak nyújtott kölcsön és annak kamata betudható-e a jóváhagyott osztalékkal szemben? Illetőleg, amennyiben betudható, akkor a "bruttó" osztalékfizetési kötelezettséget lehet-e szembe állítani a kft. követelésével, vagy az szja, eho levonása után kifizetendő "nettó" osztalékot? Köszönöm.
A vállalkozás B vállalkozásnak (nem kapcsolt) milyen kamatra adhat kölcsönt, amit a NAV esetleges ellenőrzés esetén nem kifogásol? Azt olvastam, hogy szokásos piaci kamat, de ezt nem találom sehol. Előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű vállalkozás kölcsönt szeretne nyújtani harmadik országbeli vállalkozásnak euróban (független felek, nincs kapcsolt viszony). A kölcsön három évre szól, és az első két évben sem törleszteni, sem kamatot fizetnie nem kell a kölcsönbe vevőnek. A harmadik évben 12 egyenlő részletben fizeti vissza a 3. országbeli vállalkozás a kölcsönt, és lejáratkor fizet 5 százalék kamatot. Megteheti-e a magyarországi székhelyű cég, hogy ilyen feltételekkel nyújt kölcsönt? A három év alatt a társasági adó szempontjából szükséges-e valamilyen adóalap-módosító tételt figyelembe venni az adóévek során az ügyletet illetően? Az év végi átértékelés miatt keletkezett nyereség vagy veszteség az első két évben számviteli és adózási szempontból hogyan kezelendő?!
Az MNB az elmúlt időszakban összesen 20 jelentősebb pénzügyi intézmény – hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – általános szerződési feltételeit tekintette át a fogyasztókra hátrányos egyes szerződéses gyakorlatok megszüntetése érdekében. A jegybanki fellépés révén a piaci szereplők több mint 150 ezer fogyasztói kölcsönszerződésből törölték további jogi lépések nélkül az ügyfelekre hátrányos vagy nem egyértelmű kikötéseket.
Rendeletben szabályozta a kormány az adóellenőrzés részletszabályait, így bármikor módosíthat rajta az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. Nagy zavart okozott, és okoz még mindig az érintettek körében, hogy az év elején bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás áfaalapot képez vagy sem, szakértőnk teljesen mást gondol erről, mint az adóhatóság. Egyre többeket mozgatnak meg a kisadók; cikkünkből megtudhatja, milyen teendők vannak átlépéskor.
A köznapi értelemben vett kamatfogalom nem azonos a kamatjövedelem fogalmával a személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából. Mutatjuk a különbséget.
Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték