429 találat a(z) kölcsön cimkére
Soha viszont nem látott kölcsön: mikor lehet veszteségként leírni?
Cikk
Mikor és hogyan lehet leírni az elévült kölcsönkövetelést és a kamatát veszteségként? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Hosszú távra adott kölcsön elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítéségét kérni. Cégünk magánszemélynek 5 éves távra kölcsönt adott jegybanki alapkamat plusz 5 százalékra. A magánszemély sem a kölcsönt, sem a kamatát nem adta meg, három fizetési felszólítást küldtünk neki. A kölcsön lejárati ideje óta már több mint 5 év eltelt. Kell-e még valamit tennünk a három felszólító levélen kívül arra vonatkozóan, hogy a kölcsönt és a kamatát leírjuk veszteségnek? Illetve hogyan tudnánk leírni a cég követelései közül? Köszönjük szépen a válaszát!
Kölcsönadás két társaság között.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szeretne egy másik társaságnak kölcsönt adni. A társaságok nem kapcsolt vállalkozások. Lehetséges-e ez? Ha igen, milyen feltételekhez van kötve a kölcsönadás? Bognár Lászlóné
Alapítványnak adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tulajdonosnak adott kölcsönből szállítói tartozás kiegyenlítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég korábban kölcsönt nyújtott az egyik tagjának jegybanki alapkamat + 5 százalék kamatra. Kérdésem a következő: az időközben keletkezett szállítói tartozást, a tulajdonos kifizetheti-e közvetlenül a szállítónak készpénzben? És ilyenkor is figyelni kell-e a készpénzfizetési korlátra? Nagyon köszönöm a válaszát előre is.
Kölcsönnyújtás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Betéti társaság adhat-e kölcsönt, és milyen feltételekkel? A kölcsönbevevő nem tulajdonosa, nem munkavállalója a társaságnak, hanem egy harmadik személy. A kölcsönnyújtás nem rendszeres, hanem egyszeri. Köszönettel. Szabó Gáborné
Készfizető kezesség
Kérdés
Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719
Kölcsön nem közeli hozzátartozótól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, de nem közeli hozzátartozó (például nagynéni) adhat-e kölcsönt cégnek úgy, hogy nem tart igényt kamatra? Vagy ez esetben is kötelező a cégnek kamatot fizetnie, amely a jegybanki alapkamat + %-a? Cégünk ingatlant kíván megvásárolni, de a tulajdonosok nem tudnak a cégnek kölcsönt nyújtani, ezért gondoltunk olyan külső forrásra, amely nem pénzintézethez köthető. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Bérgyártásra kölcsönadott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Tag által nyújtott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi lenne: egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját társaságának, mint tagit? Arra gondolok, hogy ha a tag szeretné rövid avagy hosszú távon úgy segíteni a cégét, hogy meghatározott lejáratra kölcsönt ad kamat mellett, de nem szeretné, hogy tagi kölcsönnek tekintsék az általa nyújtott anyagi eszközt, hanem úgy kívánná, hogy az egyéb kölcsön legyen? Válaszát köszönöm.
Bt.-kültag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je, amiben magánszemélyként beltag. Kültagként egy kft. került bejegyzésre. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője ugyanaz a személy, aki a bt.-ben beltag. Kérdésem az, hogy adhat-e kölcsönt egyik cég a másiknak? Illetve, ha szükséges a bt. jegyzett tőkéjének megemelése, abban az esetben csak a beltag bocsáthatja rendelkezésre a jegyzett-tőke-emeléshez szükséges vagyont, vagy esetlegesen a kültagként bejegyzett kft. is? Nem összeférhetetlen-e esetlegesen azért, mert mindkét cég (bt. és kft.) képviselője ugyanaz a személy? Köszönettel: Kriszti
Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön esetén, a kapott kamatbevétel után van-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége a kölcsönadónak?
Magánbankkártyával fizet céges vásárláskor: így lehet elszámolni
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Elévült kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet (szövetség), mely vállalkozási tevékenységet nem végez, és a végelszámolását tervezi, hogyan tudja kivezetni az elévült kölcsönét? A szövetség 10 éve kapott kölcsönt egy másik civil szervezettől, de az eltelt időszakban sem fizetési felszólítást, sem semmilyen egyeztetőt nem kaptunk erről az összegről. Szeretnénk kivezetni a könyveinkből, mint elévült kötelezettséget. Kell-e erről megállapodás, vagy csak tájékoztatni kell a kölcsönadót? Hol jelenik meg a mérlegben és az eredménylevezetésben ez a tétel? Köszönöm.
Őstermelő kölcsönt ad vállalkozásnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelésből származó bevételéből az őstermelő adhat-e kölcsönt egy olyan kft.-nek, melynek részben tulajdonosa? Ha igen, milyen feltételekkel, adózási vonzattal?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
