Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. (legyen A Kft.), amelynek fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), létrehoz egy másik egyszemélyes kft.-t (B Kft.), amelynek fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan értékesítése. A B Kft.-ben most mint magánszemély szeretne kölcsönt nyújtani (200 000 ezer forintot), ő nem tagi kölcsönként szeretné kezelni, hanem mint magánember nyújtaná ezt a kölcsönt. Természetesen kölcsönszerződést írnának és bankon keresztül utalná be a B cégbe az összeget. Kérdéseim: 1. Lehet nem tagi kölcsönként kezelni, annak ellenére, hogy mindegyik cégben ugyanaz a tulajdonos, vagyis B-ben csak az A-n keresztül? 2. Milyen kamatot kellene írni a kölcsönszerződésben? Elég a jegybanki alapkamatot? 3. Kell ügyvéd által készített kölcsönszerződés? Válaszát előre is megköszönve üdvözlettel: Andrea
Hat fő közös őstermelő 50 ha szőlőültetvényen gazdálkodik. Több saját gépük van, többek között két kombájn is. Az őstermelők közül öten bt.-t alapítottak egyenlő összegű jegyzet tőkével. A bt. 20 ha szőlőt művel. Kérdezem, hogy van-e arra lehetőség, hogy az őstermelés kölcsönadja az egyik kombájnt a bt.-nek (amikor az a saját munkáit nem gátolja) a saját szőleinek szüreteléséhez esetleg bérmunka vállalására, azzal a feltétellel, hogy a bt. biztosítja a munkaérőt az üzemanyagot és vállalja az éves karbantartást. Ha van rá lehetőség, milyen szerződés alapján teheti meg? "haszonkölcsön szerződés, megállapodás"?
Betéti társaság társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik jelenleg, október 1-jétől áttér a kivára. A korábbi években tagjai számára kölcsönt nyújtott, melynek visszafizetése még nem történt meg. A bt. minden évben jegybanki alapkamat +plusz 5 százalékos kamatot számít fel a tagok részére, melyet elszámol bevételként és nyilvántart, mint tagokkal szembeni követelést. Kérdésünk: a nyújtott kölcsön fennálló állományát, esetleg a kamatkövetelést/bevételt figyelembe kell-e vennünk bármilyen korrekciós tételként a kiva alapjának megállapításakor?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kapcsolt vállalkozásnak 49 millió forint visszatérítendő kölcsönt nyújtott szerződés alapján. Most résztörleszteni szeretne az adós cég a devizaszámláján meglévő devizából. Ön szerint melyik árfolyamot állítsuk be a résztörlesztés szerződésébe, amivel az adóhatóság is egyetérthet? Az adós számlavezető bankjának deviza középárfolyama, vagy deviza vételi árfolyama megfelelő lehet? A tárgyévre kiszámolt szerződés szerinti, de meg nem fizetett kamat könyvelésében is segítségét kérem. Ha az adós cég a tartozás egy részét számla követelésükkel kompenzálva kívánja kiegyenlíteni, megteheti szankciók nélkül?
Tisztelt Szakértő! Nonprofit alapítvány gyerekek nyári sátras táboroztatásával foglalkozik. Egy romániai hasonló alapítványtól az idei nyárra kapna KÖLCSÖN 5 darab sátrat (katonai jellegű, nagyobb sátrak). A sátrakért a magyarországi alapítvány munkatársai mennének ki kisteherautóval, majd a nyár végén vissza is vinnék a romániai alapítványnak. Kérdésem: ilyenkor milyen kísérő dokumentum(okra) van szükség, hogyha út közben, a határnál megállítja őket a magyar vagy a román rendőrség, igazolni tudják, nem értékesítésre stb. hozzák a sátrakat, hanem csak kölcsönadásról van szó, és a sátrakat használat után visszaadják/viszik? Segítségüket köszönöm.
2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég szeretne kölcsönt nyújtani olyan külföldi cégnek, amelyben van részesedése a hazai cég tulajdonosának is. A kérdés, hogy ezt megteheti-e készpénzben, illetve szükséges-e a szerződés ügyvéd általi okiratba foglalása, vagy elég, ha a felek megkötik egymás között a szerződést? Illetve jól tudom-e, hogy akár 0 százalékos kamat is kiköthető a szerződésben? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnyújtás esetén van-e minimális kamatelőírás? Nyújthat-e egy vállalkozás egy másik társaságnak akár 0 százalékos vagy akár jegybanki alapkamaton kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc
Tisztelt Szakértő! Egy cég kölcsönt ad egy kapcsolt vállalkozásának 4 évre, a kamat (3%) a futamidő végén esedékes. Év végén elhatárolom T392 K976. (2 millió forint), ami lényegesen növeli az eredményt, a tao-bevallásban beállíthatom csökkentő tételnek? A kölcsönt kapó cégnél a kamatelhatárolás T872 K482 (2 millió forint) lényegesen csökkenti az eredményt (veszteséges lesz), és a saját tőke 1 millióra csökken. Kihagytam valamilyen könyvelési tételt? Ez az elhatárolt kamat akár tönkre is teheti az adott kezdő céget? Bevételei nem indultak még meg, lakásokat vásárolt a kölcsönpénzből, amelyeket bérbe adna majd a jövőben.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónknak kamatmentes munkáltatói kölcsönt szeretnénk nyújtani, nem lakáscélút. Hároméves futamidő esetén a tárgyév végén kell-e elszámolni kamatkedvezményből eredő jövedelemadót, vagy csak a visszafizetéssel egyidejűleg, a három év elteltével? Van-e mód arra nem lakáscélú kölcsön esetén, hogy a dolgozó mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Alapügylet: "A" cég hosszú lejáratú kölcsönt nyújtott "B" cégnek. Engedményezési megállapodás alapján "A" cég (Engedményező) a "B" céggel (Kötelezett) szemben fennálló kölcsön+kamat követelését "C" cégre (Engedményes) engedményezte. A megállapodás alapján "az Engedményes...az Engedményező helyébe lép, átszállnak rá az engedményezett követelés vonatkozásában az Engedményezőt megillető jogosultságok" Kérdés: "C" cég nyilvántartásában, hogyan jelenik meg az ügylet? Adott kölcsönként (364 vagy 19 FKV) vagy egyéb követelésként kell kimutatni? Kamat elszámolás: az eredeti ügyleti kamat-mértéket (megállapodás erről nem rendelkezik) vagy a Ptk. szerintit kell figyelembe venni? Köszönettel: L. Kinga
Hatmilliónál is több hitelszerződése van a magyar háztartásoknak, többen meglévő kölcsönük mellé vesznek fel újabbakat – írja a Népszava.
Jelentősen megváltozott a pénzügyi békéltetés területe tavaly, a legnagyobb arányt képviselő hitel- és kölcsönügyek száma jócskán visszaesett, nőtt ugyanakkor a követeléskezelőkkel szembeni, elsősorban méltányossági igényt tartalmazó ügyek száma, utóbbiakra a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) kiemelt figyelmet fordít – fejtette ki Kovács Erika, a PBT elnöke az MTI-nek.
Tisztelt Szakértők! Egy zrt. beszámolójának összeállítása során van- e valamilyen különösebb elem, melyet egy kft. beszámolójának összeállítása során például nem szükséges figyelni, bemutatni? Ugyanez a kérdés a társasági adó megállapítása esetén is. Ha egy részvényese magánszemélyként kölcsönt nyújt a zrt.-nek, akkor az tagi kölcsönnek minősül-e? A jövedelem/nyereségminimum megállapításánál ezt figyelembe kell-e venni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték