Tisztelt Szakértő! 2016. januárban osztalékkifizetés történt a megelőző évben jóváhagyott előírt osztalék terhére. Az előírt osztaléknál azonban magasabb összeg került kifizetésre. Mi a teendő a túlfizetés összegével? Vissza kell fizettetni? A másik eset: a társaság 2016 májusában kifizette az osztalékot, a beszámoló elfogadása előtt egy nappal. Ez osztalékkifizetésnek minősül, vagy kölcsönnek erre az egy napra? Kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Jenei Ibolya
Húszmilliárd forint kár ért egy takarékszövetkezetet, miután vezetői és dolgozói hitelképtelen ügyfeleknek nyújtottak hitelt, valamint fedezetlen váltókat fogadtak be. Az ügyben 76 vádlott ellen indult eljárás – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég kölcsönt adott magyar cégnek, évekkel ezelőtt. A külföldi cég már nem működik, a kölcsön nem lett visszafizetve. Ilyen esetben, ha elengedett kötelezettségként leírjuk rendkívüli bevételként, akkor az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Köszönöm válaszukat.
Vádat emelt az Orosházi Járási Ügyészség egy orosházi házaspár ellen, aki uzsorakölcsönöket adott éveken keresztül legalább hat embernek – tájékoztatta a Békés Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Romániai cég magyarországi fióktelepe két éve veszteséges. 2014-ben a külföldi vállalkozás 100 ezer forint kölcsönt nyújtott a működés finanszírozására, 2015-ben újabb 50 ezer forint kölcsön nyújtására került sor. Kamat nincs kikötve a szerződésben. Kérdéseink: 1. A külföldi vállalkozás által a működéshez nyújtott kölcsön a magyarországi fióktelep részére tagi kölcsönnek minősül-e? 2. A kölcsön 2015. évi növekményének 50 százalékával (25 ezer forint) kell-e növelni a társasági adóalapot 2015-ben? 3. Mivel a kölcsönt a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepnek kamatmentesen nyújtotta, így a fióktelepnek kell-e valamilyen társaságiadóalap-növelő tételként ezt figyelembe vennie (mivel kapcsolt vállalkozásról van szó)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély jogilag független attól a cégtől, melynek egy nagyobb összegű kölcsönt nyújt kamatra. Milyen adózási konzekvenciái vannak ennek a kölcsönt igénybe vevő vállalkozás, illetve a kölcsönt nyújtó magánszemély oldaláról? Köszönöm szépen a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás hitelt venne fel, s ezt az összeget kölcsönadná a magánszemély tulajdonos részére. Keletkezik-e a vállalkozásnak, illetve a magánszemélynek valamilyen adófizetési kötelezettsége? A két fél (a vállalkozás és a magánszemély) között létrejövő szerződésben milyen kamatban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalék, vagy esetleg kamatmentes) és feltételekben célszerû megállapodni? Számvitelileg hogyan történik az ügylet elszámolása? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa egyszeri (nem rendszeres) kölcsönt vett fel a cégből 2015 decemberében. 2016. 03. hóban osztalékot hagyott jóvá a kft., melynek kifizetése 2016. 03. hóban esedékes. Kérdés, hogy van-e valami törvényi akadálya annak, hogy összevezessük a követelést és a kötelezettséget a könyvekben, hogy megspóroljuk a bankköltséget, mely az átutalások kapcsán keletkezne, és csak a különbözet mozdulna a bankszámláról? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyesületnek adhat-e kisebb összegű (maximum 50 ezer forint) kölcsönt egyik tagja, 1-2 hónapra, amíg a tagdíjak, egyéb bevételek be nem folynak, hogy addig a felmerülő költségeket rendezni tudják? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kölcsönt kap egy Panamában bejegyzett cégtől. A két cég nem kapcsolt fél. Kérdésünk az, hogy a panamai cégnek fizetendő kamat miatt a magyar kft.-t terheli-e valamilyen adófizetési vagy adólevonási kötelezettség? A kölcsönszerződésen kívül a kamat kifizetéséhez és elismert költségként történő elszámolásához szükséges-e bármilyen más dokumentum (például illetőségigazolás, haszonhúzói nyilatkozat)? Válaszukat előre is köszönöm.
2015. évben a kft. munkavállalója lakóingatlant vásárolt. Munkáltatója két millió forint támogatást és három millió forint kölcsönt nyújtott az ingatlan megvásárlásához. Ezen összegek kifizetése közvetlenül az ingatlan eladójának történt a munkáltató által átutalással. Az ingatlan vételéhez banki hitel nem kapcsolódott. 2016. évben tervezik a kölcsön egy részének elengedését. Kérdéseim: - adómentes-e a fenti konstrukcióban nyújtott támogatás? - adómentes-e a kölcsön elengedése? Az ingatlan a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. Segítségüket köszönöm.
Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.
Tisztelt Szakértő! Ha a kft. kölcsönt ad az ügyvezetőjének, azután hogyan számolom el a kölcsönkamatot?
Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményüket kérni az alábbi témában: kft. kölcsönt adott ügyvezető magánszemély részére. A kölcsön több éve szerepel a könyvekben, az ehhez kapcsolódó kamat minden évben előírásra került. Közben a magánszemély már nem ügyvezető a társaságnál és a társaság szeretné elengedni ezt a kölcsönt és a hozzá tartozó kamatot. Ebben az esetben milyen adók terhelik a kölcsön elengedését (mindkét fél részéről)? Válaszát előre is köszönöm. Szabó Fruzsina
Január 12-éig kell bevallani, illetve megfizetni a magánszemélynek nem banki szolgáltatás keretében kamatkedvezménnyel nyújtott kölcsön esetén az év végén fennálló követelés alapján a kifizetőnek a kamatkedvezményt terhelő szja-t és ehót.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték