Vádat emelt az Orosházi Járási Ügyészség egy orosházi házaspár ellen, aki uzsorakölcsönöket adott éveken keresztül legalább hat embernek – tájékoztatta a Békés Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Romániai cég magyarországi fióktelepe két éve veszteséges. 2014-ben a külföldi vállalkozás 100 ezer forint kölcsönt nyújtott a működés finanszírozására, 2015-ben újabb 50 ezer forint kölcsön nyújtására került sor. Kamat nincs kikötve a szerződésben. Kérdéseink: 1. A külföldi vállalkozás által a működéshez nyújtott kölcsön a magyarországi fióktelep részére tagi kölcsönnek minősül-e? 2. A kölcsön 2015. évi növekményének 50 százalékával (25 ezer forint) kell-e növelni a társasági adóalapot 2015-ben? 3. Mivel a kölcsönt a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepnek kamatmentesen nyújtotta, így a fióktelepnek kell-e valamilyen társaságiadóalap-növelő tételként ezt figyelembe vennie (mivel kapcsolt vállalkozásról van szó)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély jogilag független attól a cégtől, melynek egy nagyobb összegű kölcsönt nyújt kamatra. Milyen adózási konzekvenciái vannak ennek a kölcsönt igénybe vevő vállalkozás, illetve a kölcsönt nyújtó magánszemély oldaláról? Köszönöm szépen a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás hitelt venne fel, s ezt az összeget kölcsönadná a magánszemély tulajdonos részére. Keletkezik-e a vállalkozásnak, illetve a magánszemélynek valamilyen adófizetési kötelezettsége? A két fél (a vállalkozás és a magánszemély) között létrejövő szerződésben milyen kamatban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalék, vagy esetleg kamatmentes) és feltételekben célszerû megállapodni? Számvitelileg hogyan történik az ügylet elszámolása? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa egyszeri (nem rendszeres) kölcsönt vett fel a cégből 2015 decemberében. 2016. 03. hóban osztalékot hagyott jóvá a kft., melynek kifizetése 2016. 03. hóban esedékes. Kérdés, hogy van-e valami törvényi akadálya annak, hogy összevezessük a követelést és a kötelezettséget a könyvekben, hogy megspóroljuk a bankköltséget, mely az átutalások kapcsán keletkezne, és csak a különbözet mozdulna a bankszámláról? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyesületnek adhat-e kisebb összegű (maximum 50 ezer forint) kölcsönt egyik tagja, 1-2 hónapra, amíg a tagdíjak, egyéb bevételek be nem folynak, hogy addig a felmerülő költségeket rendezni tudják? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kölcsönt kap egy Panamában bejegyzett cégtől. A két cég nem kapcsolt fél. Kérdésünk az, hogy a panamai cégnek fizetendő kamat miatt a magyar kft.-t terheli-e valamilyen adófizetési vagy adólevonási kötelezettség? A kölcsönszerződésen kívül a kamat kifizetéséhez és elismert költségként történő elszámolásához szükséges-e bármilyen más dokumentum (például illetőségigazolás, haszonhúzói nyilatkozat)? Válaszukat előre is köszönöm.
2015. évben a kft. munkavállalója lakóingatlant vásárolt. Munkáltatója két millió forint támogatást és három millió forint kölcsönt nyújtott az ingatlan megvásárlásához. Ezen összegek kifizetése közvetlenül az ingatlan eladójának történt a munkáltató által átutalással. Az ingatlan vételéhez banki hitel nem kapcsolódott. 2016. évben tervezik a kölcsön egy részének elengedését. Kérdéseim: - adómentes-e a fenti konstrukcióban nyújtott támogatás? - adómentes-e a kölcsön elengedése? Az ingatlan a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. Segítségüket köszönöm.
Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.
Tisztelt Szakértő! Ha a kft. kölcsönt ad az ügyvezetőjének, azután hogyan számolom el a kölcsönkamatot?
Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményüket kérni az alábbi témában: kft. kölcsönt adott ügyvezető magánszemély részére. A kölcsön több éve szerepel a könyvekben, az ehhez kapcsolódó kamat minden évben előírásra került. Közben a magánszemély már nem ügyvezető a társaságnál és a társaság szeretné elengedni ezt a kölcsönt és a hozzá tartozó kamatot. Ebben az esetben milyen adók terhelik a kölcsön elengedését (mindkét fél részéről)? Válaszát előre is köszönöm. Szabó Fruzsina
Január 12-éig kell bevallani, illetve megfizetni a magánszemélynek nem banki szolgáltatás keretében kamatkedvezménnyel nyújtott kölcsön esetén az év végén fennálló követelés alapján a kifizetőnek a kamatkedvezményt terhelő szja-t és ehót.
Egy cég magánszemélytől (aki nem tagja a cégnek) kapott kölcsönt, a kölcsönszerződésben kamat volt kikötve, azonban a visszafizetéskor a magánszemély elengedte a cég részére a kamatot. Így a kölcsön teljes összege visszafizetésre került kamat nélkül. Kérdésem az, hogy ebben az esetben milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség terheli a céget és a magánszemélyt?
Tisztelt Adószakértő! Kérdésünk az, hogy amennyiben egy társaság 2010-ben kölcsönt ad egy másik társaságnak, amiből azóta sem fizetett vissza semmit, és nincs rá esély sem, hogy bármi befolyik a kölcsönköveteléssel szemben a jövőben, a követelést nyilvántartó társaság jogosult-e utólag a követelés leírásának 100 %-át 2015-ben, a társasági adóalapja terhére elszámolni (olyan módon hogy nem növeli az adó alapját)? Vagy kizárólag 2015-től évente 20 %-ot számolhat el az adóalap terhére? Értelmezésünk szerint a kölcsön 2011-ben válik éven túlivá, így ettől az évtől lett volna lehetősége a társaságnak évi 20 %-ot elszámolni a társasági adóalap terhére, azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy társasági adóban ilyen esetben lehet-e a – példánál maradva 2015-ben – egyben elszámolni az adóalap terhére a behajthatatlan követelést? Sajnos van ilyen vevőkövetelésünk is, változtat a dolgon, ha vevőkövetelésről szól a kérdés kölcsön helyett? Segítségét előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány végelszámolással megszűnne, mivel tevékenységet évek óta nem folytat. A könyvelésben magánszemélytől származó kölcsön szerepel, mely a korábbi működést finanszírozta. Az alapítvány a kölcsönt visszafizetni nem tudja, de a kölcsönbe adó nem is kéri a kölcsön visszafizetését. Kérdésem, hogy át lehet-e minősíteni az adott kölcsönt adománnyá, és milyen adójogi következményekkel kell számolni ez esetben? Milyen esetleges más lehetőségek vannak a kölcsön megszüntetésére? Megszüntethető-e végelszámolással az alapítvány úgy, hogy a kölcsöntartozását nem fizeti vissza? Tisztelettel várom válaszát.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték