511 találat a(z) kölcsön cimkére

Kérdés

A társaság magánszemélynek adott kölcsönt 2010-ben. Egy részét visszafizették, de még tartozás áll fent. Hogyan lehet kivezetni, mivel nem található a magánszemély?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kölcsönnyújtással kapcsolatban lenne több kérdésem: 1. Kapcsolt félnek nyújtott kölcsön kamatának szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-os mértéket megjelölni kamatlábként? Mihez kell viszonyítani a piaci kamatlábat? Bank által fizetett banki hitel kamat mértékéhez? Ha igen, akkor melyik típusú hitel ügyleti kamatát kell figyelembe venni? Mi számít pénzpiaci kamatlábnak? 2. Munkaviszonyban álló, tulajdonosnak adott kölcsön kamatát szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-kal számolnom? Ha kisebb kamattal nyújtom a kölcsönt, akkor vonatkozik ránk az szja törvény 72. paragrafusa? 3. Ha olyan tagnak nyújtok kölcsönt, aki nincs munkaviszonyban, ott szükséges-e a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamat felszámítása, hogy elkerüljem a kamatkedvezmény miatti adófizetési kötelezettséget (szja törvény72. §)? 4. Tag feleségének adhatok-e kölcsönt? Ha igen, akkor ilyen esetben mekkora összegű kamat kikötése "kötelező"? 5. Független félnek adott kölcsön esetében milyen összegű kamat megjelölése kötelező? Köszönettel Zsuzsanna

Kérdés

Ha cégek egymás közötti kölcsöne kamatmentesen történik, akkor az elmaradt kamat után kell-e bevételt képeznie a kölcsönadónak? Van-e bármilyen sajátossága ennek a kölcsönnek számviteli és adózási szempontból? Előre is köszönöm.

Kérdés

2010-ben egy magánszemély kölcsönt nyújtott egy Magyarországon bejegyzett kft.-nek. A magánszemély és a kft. között tagsági és közreműködői tagsági jogviszony nem állt fenn. A társaság visszafizette a tőkét és a kamatai egy részét. (A kamatokat 2014-ben fizette ki.) A kölcsönadó a kamatokból felhalmozódott összeget mindig pontos kifizetési összeget megjelölve nettó módon kérte és kapta, amelyet a cég székhelyén a pénztárból kiadási pénztárbizonylat kiállításával fizettek ki pénztáros aláírásával. Kérdések: 1) A kamatjövedelem után milyen terheket kell megfizetnie a kft.-nek és a magánszemélynek? 2) Ha a kft. a kamatjövedelmet nettó módon fizette ki de nem könyvelte le, nem vallotta be és nem fizette be az adót az adóhatóságnak, a magánszemélynek meg kell-e fizetnie, számonkérhető-e rajta? Amennyiben igen, az adóhatóság kezelheti-e eltitkolt bevételként a kapott összeget? 3) A fenti esetben lehet-e a kifizető hiányára hivatkozni az adóhatóság részéről és a kifizetőt terhelő eho-t a magánszeméllyel megfizettetni? Változtat-e a lényegen, ha a társaságot az MNB tiltott pénzügyi tevékenység miatt megbírságolta?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. elengedné követelésének egy részét egy katás egyéni vállalkozó felé, aki egyben munkavállaló is a bt.-ben; a kölcsönt egyéni vállalkozóként kapta. Milyen adó-, járulék-, illetékvonzata van a követelés elengedésének? Be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mit könyvelek a bt.-nél és az egyéni vállalkozónál? Van-e adóalap-növelő tétel? Hogyan kell dokumentálni az eseményt? Köszönettel: Nikolett

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítéségét kérni. Cégünk magánszemélynek 5 éves távra kölcsönt adott jegybanki alapkamat plusz 5 százalékra. A magánszemély sem a kölcsönt, sem a kamatát nem adta meg, három fizetési felszólítást küldtünk neki. A kölcsön lejárati ideje óta már több mint 5 év eltelt. Kell-e még valamit tennünk a három felszólító levélen kívül arra vonatkozóan, hogy a kölcsönt és a kamatát leírjuk veszteségnek? Illetve hogyan tudnánk leírni a cég követelései közül? Köszönjük szépen a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság szeretne egy másik társaságnak kölcsönt adni. A társaságok nem kapcsolt vállalkozások. Lehetséges-e ez? Ha igen, milyen feltételekhez van kötve a kölcsönadás? Bognár Lászlóné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég korábban kölcsönt nyújtott az egyik tagjának jegybanki alapkamat + 5 százalék kamatra. Kérdésem a következő: az időközben keletkezett szállítói tartozást, a tulajdonos kifizetheti-e közvetlenül a szállítónak készpénzben? És ilyenkor is figyelni kell-e a készpénzfizetési korlátra? Nagyon köszönöm a válaszát előre is.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Betéti társaság adhat-e kölcsönt, és milyen feltételekkel? A kölcsönbevevő nem tulajdonosa, nem munkavállalója a társaságnak, hanem egy harmadik személy. A kölcsönnyújtás nem rendszeres, hanem egyszeri. Köszönettel. Szabó Gáborné

Kérdés

Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély, de nem közeli hozzátartozó (például nagynéni) adhat-e kölcsönt cégnek úgy, hogy nem tart igényt kamatra? Vagy ez esetben is kötelező a cégnek kamatot fizetnie, amely a jegybanki alapkamat + %-a? Cégünk ingatlant kíván megvásárolni, de a tulajdonosok nem tudnak a cégnek kölcsönt nyújtani, ezért gondoltunk olyan külső forrásra, amely nem pénzintézethez köthető. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szja-kedvezmény és családi járulékkedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Jövedéki adó visszatérítése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Alkoholos italok árulása, kimérése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink