506 találat a(z) kölcsön cimkére

Kérdés

A hitelező és az „adós” kft.-k közötti kölcsönszerződés 20 millió forint átadásáról szól. A kölcsön lejárata 12 hónap, évi 10 százalék kamat felszámításával. A felek késedelmes fizetés esetén 8 százalék késedelmi pótlékban is megegyeznek. A kikötött kamat is tőkésedik, ha azt esedékességkor nem fizetik ki. Fedezetül az adós a saját tulajdonú ingatlanát ajánlotta fel, melyre a jelzálogot a földhivatal be is jegyezte a kölcsön erejéig. A szerződés 2003. április 14-ei keltezésű. Az adós sem tőkét, sem kamatot, sem késedelmi pótlékot nem fizetett az elmúlt 15 év alatt. A hitelező érvényesíteni akarja jogait, és igényt tart az ingatlanra. Milyen lehetősége van erre jogilag, mi az eljárás menete, mik a teendői? Hogyan kell könyvelnie a hitelezőnek és az adósnak? Kinek, milyen adófizetési kötelezettsége áll fenn?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég kamatmentes kölcsönt adott a munkavállalónak 24 hónapra, milyen adófizetési kötelezettsége van a cégnek vagy a dolgozónak, és a 08-as bevallásban is szerepeltetni kell és mikor kell bevallani és befizetni?

Kérdés

Kedves Válaszadó! Az eset a következő: egy német magánszemély egy magyar cégnek kölcsönt adott, amit az nem fizetett vissza, így kamat és késedelmi kamat is felszámításra került. Engedményezi a követelését ellenérték fejében (ami a könyv szerinti érték). Hogyan és hol adózik a kettős adóztatásról szóló törvény szerint az engedményezett tőke, illetve kamat és késedelmi kamat? Válaszát elöre is köszönöm.

Cikk

Folyamatosan erősödik a lakosság hitelfelvételi aktivitása a Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint; a portál az idei első három negyedévben több mint háromszor annyi személyihitel-igényt továbbított, mint az előző év hasonló időszakában.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. 9 millió Ft kölcsönnel tartozik egy magánszemélynek, akinek nincs semmi köze a kft.-hez (nem tag, nem munkavállaló). A kft. 2017-ben 4 millió Ft veszteséggel zárt, így bekövetkezett a hirtelen tőkevesztés, mivel a saját tőke - 1 millió forint lett (a jegyzett tőke 3 millió forint). A kft. tagjának 4 millió forint összegű pótbefizetését a kölcsönt nyújtó magánszemély átvállalja úgy, hogy a 4 millió forint pótbefizetés összegével a 9 millió forint kölcsön követelése kerül csökkentésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A pótbefizetés összegét átvállalhatja-e a kft. tagja helyett a kölcsönt nyújtó magánszemély? 2. A könyvelési tételek így az alábbiak-e? T 451 rövidlejáratú kötelezettség - K 414 lekötött tartalék pótbefizetés 3. A 4 millió forint pótbefizetés összege így nem a kft. tagjával szemben lesz nyilvántartva, hanem az átvállaló magánszeméllyel szemben és neki is kell majd ezt visszafizetni, ha nyereséges lesz a kft., vagy a taggal szemben kell kimutatni és majd a tag fogja neki visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Ha a kft.-tagnak adott kölcsönt elengedte a kft., akkor a tagnak ez adóköteles jövedelem és fizet utána szja-t, és ehot nem kell fizetni utána?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. könyveiben nagy értékű kölcsönt tartanak nyilván az alapító tag édesanyjától, aki időközben elhalálozott. A kölcsön összege nem szerepelt a hagyatéki leltárban, a hagyatéki végzés nem rendelkezett róla. Kérdésem: milyen módon, milyen dokumentumok alapján, milyen adóterhekkel lehet a könyvekből kivezetni a jelenleg még nyilvántartott kölcsöntartozást? Az örökösök akár igényt tarthatnak-e a pénzösszegre, ha már lezárult a hagyatéki eljárás? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő!! Kft. tulajdonosa (belföldi lakhellyel rendelkezik) kölcsönt vett fel a cégtől, amit nem tud visszafizetni. Milyen kötelezettség terheli a céget és a magánszemélyt, ha a kft. elengedi a tartozást, vagy a kft. megszűnik? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. (legyen A Kft.), amelynek fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), létrehoz egy másik egyszemélyes kft.-t (B Kft.), amelynek fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan értékesítése. A B Kft.-ben most mint magánszemély szeretne kölcsönt nyújtani (200 000 ezer forintot), ő nem tagi kölcsönként szeretné kezelni, hanem mint magánember nyújtaná ezt a kölcsönt. Természetesen kölcsönszerződést írnának és bankon keresztül utalná be a B cégbe az összeget. Kérdéseim: 1. Lehet nem tagi kölcsönként kezelni, annak ellenére, hogy mindegyik cégben ugyanaz a tulajdonos, vagyis B-ben csak az A-n keresztül? 2. Milyen kamatot kellene írni a kölcsönszerződésben? Elég a jegybanki alapkamatot? 3. Kell ügyvéd által készített kölcsönszerződés? Válaszát előre is megköszönve üdvözlettel: Andrea

Kérdés

Hat fő közös őstermelő 50 ha szőlőültetvényen gazdálkodik. Több saját gépük van, többek között két kombájn is. Az őstermelők közül öten bt.-t alapítottak egyenlő összegű jegyzet tőkével. A bt. 20 ha szőlőt művel. Kérdezem, hogy van-e arra lehetőség, hogy az őstermelés kölcsönadja az egyik kombájnt a bt.-nek (amikor az a saját munkáit nem gátolja) a saját szőleinek szüreteléséhez esetleg bérmunka vállalására, azzal a feltétellel, hogy a bt. biztosítja a munkaérőt az üzemanyagot és vállalja az éves karbantartást. Ha van rá lehetőség, milyen szerződés alapján teheti meg? "haszonkölcsön szerződés, megállapodás"?

Kérdés

Betéti társaság társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik jelenleg, október 1-jétől áttér a kivára. A korábbi években tagjai számára kölcsönt nyújtott, melynek visszafizetése még nem történt meg. A bt. minden évben jegybanki alapkamat +plusz 5 százalékos kamatot számít fel a tagok részére, melyet elszámol bevételként és nyilvántart, mint tagokkal szembeni követelést. Kérdésünk: a nyújtott kölcsön fennálló állományát, esetleg a kamatkövetelést/bevételt figyelembe kell-e vennünk bármilyen korrekciós tételként a kiva alapjának megállapításakor?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk kapcsolt vállalkozásnak 49 millió forint visszatérítendő kölcsönt nyújtott szerződés alapján. Most résztörleszteni szeretne az adós cég a devizaszámláján meglévő devizából. Ön szerint melyik árfolyamot állítsuk be a résztörlesztés szerződésébe, amivel az adóhatóság is egyetérthet? Az adós számlavezető bankjának deviza középárfolyama, vagy deviza vételi árfolyama megfelelő lehet? A tárgyévre kiszámolt szerződés szerinti, de meg nem fizetett kamat könyvelésében is segítségét kérem. Ha az adós cég a tartozás egy részét számla követelésükkel kompenzálva kívánja kiegyenlíteni, megteheti szankciók nélkül?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adóelőleg és járulék utólagos levonása

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

Kismama főállású átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Együttműködési megállapodás

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink