403 találat a(z) kölcsön cimkére
Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély által magánszemélynek adott kölcsön esetén, a kapott kamatbevétel után van-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége a kölcsönadónak?
Magánbankkártyával fizet céges vásárláskor: így lehet elszámolni
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Elévült kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet (szövetség), mely vállalkozási tevékenységet nem végez, és a végelszámolását tervezi, hogyan tudja kivezetni az elévült kölcsönét? A szövetség 10 éve kapott kölcsönt egy másik civil szervezettől, de az eltelt időszakban sem fizetési felszólítást, sem semmilyen egyeztetőt nem kaptunk erről az összegről. Szeretnénk kivezetni a könyveinkből, mint elévült kötelezettséget. Kell-e erről megállapodás, vagy csak tájékoztatni kell a kölcsönadót? Hol jelenik meg a mérlegben és az eredménylevezetésben ez a tétel? Köszönöm.
Őstermelő kölcsönt ad vállalkozásnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelésből származó bevételéből az őstermelő adhat-e kölcsönt egy olyan kft.-nek, melynek részben tulajdonosa? Ha igen, milyen feltételekkel, adózási vonzattal?
Őstermelő kölcsöne
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogyan kell kezelni azt az esetet, ha egy magánszemély (40 órás munkaviszonya mellett) mezőgazdasági beruházásba kezd, őstermelő lesz, adószámot vált ki, az áfát az általános szabályok szerint állapítja meg, pályázik, hitelt vesz fel, a hitelhez szükséges önerőhöz a magánszemélyként korábban összegyűjtött pénzét adja (kb. 4 millió forintot). Ez a kezdőtőke kölcsönnek tekinthető, amelyet a beruházás után a megkapott támogatásból "visszaad" magának? Megjegyzésként írom, hogy pár évig még őstermelésből származó jövedelem nem várható, csak kiadás. Érdekelne, milyen nyilvántartási és adózási vonzata van a fent vázolt helyzetnek az őstermelői és a magánszemélyi státuszban. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Könnyebb hozzáférés induló innovatív vállalkozásoknak kölcsönökhöz, garanciákhoz
Cikk
Induló innovatív vállalkozások és a városfejlesztési beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi szabályozást fogadott el az Európai Bizottság (EB) hétfőn.
Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátadás
Kérdés
Van két kapcsolt vállalkozás, két ugyanazon főtevékenységet (saját tulajdonú ingatlan bérbeadása) végző kft. Mindkettő áfaalany. Az "A" kft. éven túli kölcsönt nyújtott "B" kft-nek, melyet "B" kft. nem tud visszafizetni. A visszafizetés helyett átadná "A" kft.-nek meglévő irodaingatlanát, melynek piaci értéke megegyező a vissza nem fizetett kölcsönnel. Kérdéseink: - ez a "beszámítás" hogyan történhet? - kell-e értékbecslést készíttetni az ingatlanról, vagy elég a két fél által elfogadott "piaci ár"? - értékesítésnek minősül-e, azaz kell-e áfás számlát kiállítani az átadó "B" kft.-nek? - az áfatartalmat visszaigényelheti-e az "A" kft.? - van-e illeték vonzata az ügyletnek, tekintettel a kapcsolt jellegükre? - hogyan történik a "B" kft.-től kapott számla kiegyenlítése (lévén itt pénzkövetelés elengedésével való "fizetési mód")? - van-e más jellegű vonzata (adó stb.) az ügyletnek? Nagyon szépen köszönöm! j.l.
Engedményezés könyvelése
Kérdés
Kedves Szakértők! Adott egy magyar kft., melynek 100 százalékos tulajdonosa egy külföldi cég. Mint tagtól eleve van már tagi kölcsön (kamatmentes, hosszú lejáratú) a könyvelésben (ingatlannal rendelkező társaság a kft., annak beszerzésére kellett a kölcsön). Van más cégtől kapott kölcsöne is a kft.-nek (szintén egy külfölditől), aki most engedményezési szerződést köt a tulajdonossal, mely alapján a neki járó kölcsönt és kamatait (engedményezés dátumáig járó kamatot) átadja a tulajdonosnak. A kérdésem és feladatom csak annyi, hogy az egyéb hosszú lejáratú kölcsönt átteszem a szintén hosszú lejáratú kölcsönök közé (alapítókkal szembenire)? T44-K44 ? Várom megtisztelő válaszukat!
Behajthatalan követelés
Kérdés
Beltag meghalt. A társaság 4 évvel ezelőtt adott a beltagnak határozatlan időre 1 500 000 forintot. Jelenleg kényszertörlés alatt áll a bt. Ez a követelés kezelhető-e behajthatatlan követelésnek? A hagyatéki eljárásban erről a tételről nem esett szó.
Kapcsolt vállalkozás által nyújtott kölcsön átalakítása törzstőkévé
Kérdés
Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs
Lehetséges-e kölcsönadott összeget a másik évben osztalékká minősíteni?
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő dologban kérném a véleményét, segítségét. Egy cég adott az ügyvezetőjének kölcsönt még a tavalyi évben. A kölcsön nem került visszafizetésre még eddig. Felmerült, hogy esetleg osztalékként leadózná most. Kérdésem, hogy ez megvalósítható-e úgy, hogy a tavalyi évet nem módosítom meg. Gondolom kell hozzá egy taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a többi tag is jóváhagyja ezt. Ha nem lehet módosítás nélkül ezt véghezvinni, akkor marad kölcsön. Előre is köszönöm a válaszát.
Kft. végelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk kft.-nket végelszámolással megszüntetni. Köztartozása nincs a cégnek, de veszteséges működése miatt kölcsöntartozása van az egyik tulajdonossal szemben. A tartozás rendezéséhez, a társaság piaci áron eladná a tulajdonosnak a leltárban lévő tárgyi eszközöket, ezen értékesítés áfáját befizetnénk, és a bevételből rendeznénk a kölcsön egy részét. A fennmaradó részt elengedné a tulajdonos, amit rendkívüli bevételként számolnánk el, illetve megfizetnénk a 18 százalékos ajándékozási illetéket is. Kérdésem: eljárhatunk-e az említett módon? Köszönöm a segítségét.
Magánszemély tag kölcsönad: kamatfizetés, adózás dióhéjban
Cikk
Magánszemély tag által kft.-nek adott kölcsöne esetében milyen módon lehet a kamatot elengedni? Kötelező-e a kft.-nek kamatot fizetnie a tagi kölcsönre? Amennyiben nem fizet, milyen következménnyel jár adózási szempontból? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Kft. által nyújtott kölcsön magánszemély részére
Kérdés
Egy kft. magánszemély részére nyújtott kölcsönt 100 000 forintot 2 hónapra 2015. december 1. és 2016. január 31. között. A kamat számítása: 100 000 Ft * (a jegybanki alapkamat: 1,35 + 5%)= 6350 Ft és osztom a napok számlával: 365. 6350/365= 17,39 ezt az összeget megszorzom: 62 nappal (17,39*62 ) = 1079 Ft. Jól számoltuk ki a kamatot? Válaszukat előre is köszönjük?
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. januárban osztalékkifizetés történt a megelőző évben jóváhagyott előírt osztalék terhére. Az előírt osztaléknál azonban magasabb összeg került kifizetésre. Mi a teendő a túlfizetés összegével? Vissza kell fizettetni? A másik eset: a társaság 2016 májusában kifizette az osztalékot, a beszámoló elfogadása előtt egy nappal. Ez osztalékkifizetésnek minősül, vagy kölcsönnek erre az egy napra? Kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Jenei Ibolya
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
