403 találat a(z) kölcsön cimkére
Cégek egymás közötti kölcsöne
Kérdés
Ha cégek egymás közötti kölcsöne kamatmentesen történik, akkor az elmaradt kamat után kell-e bevételt képeznie a kölcsönadónak? Van-e bármilyen sajátossága ennek a kölcsönnek számviteli és adózási szempontból? Előre is köszönöm.
Magánszemély által nyújtott kölcsön
Kérdés
2010-ben egy magánszemély kölcsönt nyújtott egy Magyarországon bejegyzett kft.-nek. A magánszemély és a kft. között tagsági és közreműködői tagsági jogviszony nem állt fenn. A társaság visszafizette a tőkét és a kamatai egy részét. (A kamatokat 2014-ben fizette ki.) A kölcsönadó a kamatokból felhalmozódott összeget mindig pontos kifizetési összeget megjelölve nettó módon kérte és kapta, amelyet a cég székhelyén a pénztárból kiadási pénztárbizonylat kiállításával fizettek ki pénztáros aláírásával. Kérdések: 1) A kamatjövedelem után milyen terheket kell megfizetnie a kft.-nek és a magánszemélynek? 2) Ha a kft. a kamatjövedelmet nettó módon fizette ki de nem könyvelte le, nem vallotta be és nem fizette be az adót az adóhatóságnak, a magánszemélynek meg kell-e fizetnie, számonkérhető-e rajta? Amennyiben igen, az adóhatóság kezelheti-e eltitkolt bevételként a kapott összeget? 3) A fenti esetben lehet-e a kifizető hiányára hivatkozni az adóhatóság részéről és a kifizetőt terhelő eho-t a magánszeméllyel megfizettetni? Változtat-e a lényegen, ha a társaságot az MNB tiltott pénzügyi tevékenység miatt megbírságolta?
Követelés elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. elengedné követelésének egy részét egy katás egyéni vállalkozó felé, aki egyben munkavállaló is a bt.-ben; a kölcsönt egyéni vállalkozóként kapta. Milyen adó-, járulék-, illetékvonzata van a követelés elengedésének? Be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mit könyvelek a bt.-nél és az egyéni vállalkozónál? Van-e adóalap-növelő tétel? Hogyan kell dokumentálni az eseményt? Köszönettel: Nikolett
Fizetési meghagyással is behajthat kölcsönadott pénzt, bérleti díjat
Cikk
Az előző évinél 13 százalékkal több mint 526 ezerre nőtt a fizetési meghagyási kérelmek száma tavaly – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Soha viszont nem látott kölcsön: mikor lehet veszteségként leírni?
Cikk
Mikor és hogyan lehet leírni az elévült kölcsönkövetelést és a kamatát veszteségként? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Hosszú távra adott kölcsön elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítéségét kérni. Cégünk magánszemélynek 5 éves távra kölcsönt adott jegybanki alapkamat plusz 5 százalékra. A magánszemély sem a kölcsönt, sem a kamatát nem adta meg, három fizetési felszólítást küldtünk neki. A kölcsön lejárati ideje óta már több mint 5 év eltelt. Kell-e még valamit tennünk a három felszólító levélen kívül arra vonatkozóan, hogy a kölcsönt és a kamatát leírjuk veszteségnek? Illetve hogyan tudnánk leírni a cég követelései közül? Köszönjük szépen a válaszát!
Kölcsönadás két társaság között.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szeretne egy másik társaságnak kölcsönt adni. A társaságok nem kapcsolt vállalkozások. Lehetséges-e ez? Ha igen, milyen feltételekhez van kötve a kölcsönadás? Bognár Lászlóné
Alapítványnak adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tulajdonosnak adott kölcsönből szállítói tartozás kiegyenlítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég korábban kölcsönt nyújtott az egyik tagjának jegybanki alapkamat + 5 százalék kamatra. Kérdésem a következő: az időközben keletkezett szállítói tartozást, a tulajdonos kifizetheti-e közvetlenül a szállítónak készpénzben? És ilyenkor is figyelni kell-e a készpénzfizetési korlátra? Nagyon köszönöm a válaszát előre is.
Kölcsönnyújtás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Betéti társaság adhat-e kölcsönt, és milyen feltételekkel? A kölcsönbevevő nem tulajdonosa, nem munkavállalója a társaságnak, hanem egy harmadik személy. A kölcsönnyújtás nem rendszeres, hanem egyszeri. Köszönettel. Szabó Gáborné
Készfizető kezesség
Kérdés
Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719
Kölcsön nem közeli hozzátartozótól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, de nem közeli hozzátartozó (például nagynéni) adhat-e kölcsönt cégnek úgy, hogy nem tart igényt kamatra? Vagy ez esetben is kötelező a cégnek kamatot fizetnie, amely a jegybanki alapkamat + %-a? Cégünk ingatlant kíván megvásárolni, de a tulajdonosok nem tudnak a cégnek kölcsönt nyújtani, ezért gondoltunk olyan külső forrásra, amely nem pénzintézethez köthető. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Bérgyártásra kölcsönadott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Tag által nyújtott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi lenne: egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját társaságának, mint tagit? Arra gondolok, hogy ha a tag szeretné rövid avagy hosszú távon úgy segíteni a cégét, hogy meghatározott lejáratra kölcsönt ad kamat mellett, de nem szeretné, hogy tagi kölcsönnek tekintsék az általa nyújtott anyagi eszközt, hanem úgy kívánná, hogy az egyéb kölcsön legyen? Válaszát köszönöm.
Bt.-kültag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je, amiben magánszemélyként beltag. Kültagként egy kft. került bejegyzésre. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője ugyanaz a személy, aki a bt.-ben beltag. Kérdésem az, hogy adhat-e kölcsönt egyik cég a másiknak? Illetve, ha szükséges a bt. jegyzett tőkéjének megemelése, abban az esetben csak a beltag bocsáthatja rendelkezésre a jegyzett-tőke-emeléshez szükséges vagyont, vagy esetlegesen a kültagként bejegyzett kft. is? Nem összeférhetetlen-e esetlegesen azért, mert mindkét cég (bt. és kft.) képviselője ugyanaz a személy? Köszönettel: Kriszti
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
