Kedves Válaszadó! Az eset a következő: egy német magánszemély egy magyar cégnek kölcsönt adott, amit az nem fizetett vissza, így kamat és késedelmi kamat is felszámításra került. Engedményezi a követelését ellenérték fejében (ami a könyv szerinti érték). Hogyan és hol adózik a kettős adóztatásról szóló törvény szerint az engedményezett tőke, illetve kamat és késedelmi kamat? Válaszát elöre is köszönöm.
Folyamatosan erősödik a lakosság hitelfelvételi aktivitása a Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint; a portál az idei első három negyedévben több mint háromszor annyi személyihitel-igényt továbbított, mint az előző év hasonló időszakában.
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. 9 millió Ft kölcsönnel tartozik egy magánszemélynek, akinek nincs semmi köze a kft.-hez (nem tag, nem munkavállaló). A kft. 2017-ben 4 millió Ft veszteséggel zárt, így bekövetkezett a hirtelen tőkevesztés, mivel a saját tőke - 1 millió forint lett (a jegyzett tőke 3 millió forint). A kft. tagjának 4 millió forint összegű pótbefizetését a kölcsönt nyújtó magánszemély átvállalja úgy, hogy a 4 millió forint pótbefizetés összegével a 9 millió forint kölcsön követelése kerül csökkentésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A pótbefizetés összegét átvállalhatja-e a kft. tagja helyett a kölcsönt nyújtó magánszemély? 2. A könyvelési tételek így az alábbiak-e? T 451 rövidlejáratú kötelezettség - K 414 lekötött tartalék pótbefizetés 3. A 4 millió forint pótbefizetés összege így nem a kft. tagjával szemben lesz nyilvántartva, hanem az átvállaló magánszeméllyel szemben és neki is kell majd ezt visszafizetni, ha nyereséges lesz a kft., vagy a taggal szemben kell kimutatni és majd a tag fogja neki visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Ha a kft.-tagnak adott kölcsönt elengedte a kft., akkor a tagnak ez adóköteles jövedelem és fizet utána szja-t, és ehot nem kell fizetni utána?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. könyveiben nagy értékű kölcsönt tartanak nyilván az alapító tag édesanyjától, aki időközben elhalálozott. A kölcsön összege nem szerepelt a hagyatéki leltárban, a hagyatéki végzés nem rendelkezett róla. Kérdésem: milyen módon, milyen dokumentumok alapján, milyen adóterhekkel lehet a könyvekből kivezetni a jelenleg még nyilvántartott kölcsöntartozást? Az örökösök akár igényt tarthatnak-e a pénzösszegre, ha már lezárult a hagyatéki eljárás? Köszönöm válaszukat.
A kft.-tulajdonosok kaptak kölcsönt a cégtől, nem tudják visszafizetni, hogyan kell könyvelni, és hogyan adózik a cég, illetve a tagok?
Tisztelt Szakértő!! Kft. tulajdonosa (belföldi lakhellyel rendelkezik) kölcsönt vett fel a cégtől, amit nem tud visszafizetni. Milyen kötelezettség terheli a céget és a magánszemélyt, ha a kft. elengedi a tartozást, vagy a kft. megszűnik? Válaszát köszönöm.
Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. (legyen A Kft.), amelynek fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), létrehoz egy másik egyszemélyes kft.-t (B Kft.), amelynek fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan értékesítése. A B Kft.-ben most mint magánszemély szeretne kölcsönt nyújtani (200 000 ezer forintot), ő nem tagi kölcsönként szeretné kezelni, hanem mint magánember nyújtaná ezt a kölcsönt. Természetesen kölcsönszerződést írnának és bankon keresztül utalná be a B cégbe az összeget. Kérdéseim: 1. Lehet nem tagi kölcsönként kezelni, annak ellenére, hogy mindegyik cégben ugyanaz a tulajdonos, vagyis B-ben csak az A-n keresztül? 2. Milyen kamatot kellene írni a kölcsönszerződésben? Elég a jegybanki alapkamatot? 3. Kell ügyvéd által készített kölcsönszerződés? Válaszát előre is megköszönve üdvözlettel: Andrea
Hat fő közös őstermelő 50 ha szőlőültetvényen gazdálkodik. Több saját gépük van, többek között két kombájn is. Az őstermelők közül öten bt.-t alapítottak egyenlő összegű jegyzet tőkével. A bt. 20 ha szőlőt művel. Kérdezem, hogy van-e arra lehetőség, hogy az őstermelés kölcsönadja az egyik kombájnt a bt.-nek (amikor az a saját munkáit nem gátolja) a saját szőleinek szüreteléséhez esetleg bérmunka vállalására, azzal a feltétellel, hogy a bt. biztosítja a munkaérőt az üzemanyagot és vállalja az éves karbantartást. Ha van rá lehetőség, milyen szerződés alapján teheti meg? "haszonkölcsön szerződés, megállapodás"?
Betéti társaság társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik jelenleg, október 1-jétől áttér a kivára. A korábbi években tagjai számára kölcsönt nyújtott, melynek visszafizetése még nem történt meg. A bt. minden évben jegybanki alapkamat +plusz 5 százalékos kamatot számít fel a tagok részére, melyet elszámol bevételként és nyilvántart, mint tagokkal szembeni követelést. Kérdésünk: a nyújtott kölcsön fennálló állományát, esetleg a kamatkövetelést/bevételt figyelembe kell-e vennünk bármilyen korrekciós tételként a kiva alapjának megállapításakor?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kapcsolt vállalkozásnak 49 millió forint visszatérítendő kölcsönt nyújtott szerződés alapján. Most résztörleszteni szeretne az adós cég a devizaszámláján meglévő devizából. Ön szerint melyik árfolyamot állítsuk be a résztörlesztés szerződésébe, amivel az adóhatóság is egyetérthet? Az adós számlavezető bankjának deviza középárfolyama, vagy deviza vételi árfolyama megfelelő lehet? A tárgyévre kiszámolt szerződés szerinti, de meg nem fizetett kamat könyvelésében is segítségét kérem. Ha az adós cég a tartozás egy részét számla követelésükkel kompenzálva kívánja kiegyenlíteni, megteheti szankciók nélkül?
Tisztelt Szakértő! Nonprofit alapítvány gyerekek nyári sátras táboroztatásával foglalkozik. Egy romániai hasonló alapítványtól az idei nyárra kapna KÖLCSÖN 5 darab sátrat (katonai jellegű, nagyobb sátrak). A sátrakért a magyarországi alapítvány munkatársai mennének ki kisteherautóval, majd a nyár végén vissza is vinnék a romániai alapítványnak. Kérdésem: ilyenkor milyen kísérő dokumentum(okra) van szükség, hogyha út közben, a határnál megállítja őket a magyar vagy a román rendőrség, igazolni tudják, nem értékesítésre stb. hozzák a sátrakat, hanem csak kölcsönadásról van szó, és a sátrakat használat után visszaadják/viszik? Segítségüket köszönöm.
2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték