429 találat a(z) kölcsön cimkére
Megjelent a februári VálaszAdó
Cikk
Rendeletben szabályozta a kormány az adóellenőrzés részletszabályait, így bármikor módosíthat rajta az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. Nagy zavart okozott, és okoz még mindig az érintettek körében, hogy az év elején bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás áfaalapot képez vagy sem, szakértőnk teljesen mást gondol erről, mint az adóhatóság. Egyre többeket mozgatnak meg a kisadók; cikkünkből megtudhatja, milyen teendők vannak átlépéskor.
Mi is az a kamatjövedelem, és mikor, hogyan adózik?
Cikk
A köznapi értelemben vett kamatfogalom nem azonos a kamatjövedelem fogalmával a személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából. Mutatjuk a különbséget.
Ezekre figyeljen cég és cég, cég és magánszemély közötti kölcsönöknél
Cikk
Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.
Adott és kapott kölcsönök a gazdasági társaságokban
Cikk
A gazdasági társaságok életében gyakran szükségszerű a pénzkölcsönnyújtás akár átmeneti, akár tartós finanszírozás céljából.
Munkavállaló kölcsönt nyújt a cégnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy munkavállaló kölcsönt nyújt a cégnek, amelynél dolgozik, az erre tekintettel kifizetett kamat kamatjövedelemnek vagy összevonás alá eső jövedelemnek minősül? Mikor, milyen adóvonzatai vannak? Tisztelettel: Szepesy Anita
Részvényestől kapott kölcsön kamatának adózása
Kérdés
Egy részvénytársaság részvényeseitől kölcsönt kap kamat ellenében. Az egyik részvényes nem vesz részt a társaság tevékenységében, de a másik igen: annak alkalmazottja, igazgatója. Kérdés, hogy a részvényesek a kapott kamat után hogyan adóznak, és kell-e járulékot fizetniük 2018-ban, illetve a részvénytársaságnak mi a teendője a kamatfizetéssel kapcsolatosan?
Kölcsön magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nagyobb összegű kölcsönt ad magánszemélynek. A szerződésben kikötik, hogy egy éven belül a kölcsön visszafizetésre kerül. Közben kiderül, hogy a magánszemélynek nincs fedezete a kölcsön visszafizetésére, ezért nem tudja visszafizetni. Van-e mód e kölcsön elengedésére, ha igen, milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségek terhelik úgy a céget, mint a magánszemélyt? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel
Elengedett követelés vagy véglegesen átadott pénzeszköz?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hivatkozva a 2015. 04.12-én Erdős Gabriella adószakértő által megválaszolt kérdésre (http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Elengedte_a_kolcsonadott_osszeget_Igy_kell__E1TVQP ) a szakértői válasszal kapcsolatban az alábbi kérdést szeretném feltenni: Egy társaság másik társaságnak adott kölcsönt, amelyet most üzletpolitikai megfontolásból szeretne elengedni. (A két társaság egymással nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban, mindkettő belföldi. A mi esetünkben értékvesztés elszámolására még nem került sor, behajthatatlanság – egyelőre – nem áll fenn.) A szakértő válaszában kitér arra, hogy – idézem –: "Felhívom arra is a figyelmet, hogy az adóhatóság az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az elengedés megfelelő dokumentáltság híján végleges pénzeszközátadásnak fog minősülni." Kérdésem az, hogy mit jelent a megfelelő dokumentáltság? Milyen dokumentumokkal kell rendelkeznie az elengedő félnek ahhoz, hogy az adóhivatal elengedett követelésnek és ne végleges pénzeszköz-átadásnak minősítse az ügyletet? Válaszát köszönöm! Tisztelettel: Máthé Mária
Tagnak adott kölcsön hitelintézeti tevékenység-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég adhat-e tagnak egyszeri alkalommal lakásvásárlásra kölcsönt rövid lejáratra? Elmúlt évben is történt egy kisebb összegű kölcsönkifizetés egy munkavállalónak egyéves lejárattal. Nem minősül-e ez hitelintézeti tevékenységnek? Köszönettel: Királyné Anikó
Eva/osztalékadót kiváltó adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Könyvelek egy betéti társaságot, amely tavaly (2016) katás volt, idén taoalany, jövőre pedig evás szeretne lenni. (A tao tévedésből történt, elfelejtettek bejelentkezni tavaly év végén az eva alá.) Én nyáron kerültem vele kapcsolatba, akkor azt hitte a tulajdonos, hogy evás. (Bár az evafizetést nem hiányolta.) Jelentős összegeket utalt el magának abban a hitben, hogy evás adózó, melyeket én utólag adott kölcsönként könyveltem, az összegre eső kamatot a tulajdonos megfizeti. Az idei évet jelentős nyereséggel fogja zárni. 1. Ha 2018-tól belép az evába és bevételi nyilvántartást választ, felmerül az osztalékot kiváltó adó fizetése. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben jobban jár, ha a teljes adózott eredményt eredménytartalékba teszi, ekkor ugyanis 3 év alatt kell megfizetni a 15 százalék szja-t, ehót pedig nem kell. (Bár az osztalékadót kiváltó adó levezetése tartalmazza a jóváhagyott osztalékot mint tulajdonossal szembeni kötelezettséget, véleményem szerint ez a korábbi évekre vonatkozik az osztalékelszámolás módjának változása miatt.) Ennek megerősítését kérném szépen. 2. Az adott kölcsönnel kapcsolatban meddig az időpontig kell a kamattal számolni? Érinti-e a következő évet, amikor már elvileg fizeti az adót a „kölcsönvett” összeg után? Ezt arra az esetre kérdezem, ha a 2017-es eredmény az eredménytartalékba kerül. Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Üdvözlettel Vágner Emília
A hitel, a kölcsön és a pénzügyi lízing a számvitelben
Cikk
Hogyan kell kimutatni a pénzügyi szolgáltatások közül a hitel és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket? Ismertetjük.
Beolvadáskor követelés/kötelezettség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Ingatlanfedezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Társaságunk kölcsönszerződésének fedezetéül a könyveiben szereplő ingatlanja szolgál. Az ingatlan beszerzésénél a fordított áfa szabályai szerint felszámítottuk az áfát, melynek teljes összegét levonásba is helyeztük. A társaság az ingatlant 100 százalékban olyan tevékenységhez használja, mely tevékenységéből származó bevétele adólevonásra jogosítja. Kérdésem: Szükséges-e az előzetesen levont áfa összegét korrigálni akkor is, ha fizetésképtelenség esetén a 240 hónapos figyelési idő lejárta előtt a kölcsönt nyújtó vállalkozás tulajdonába kerül az ingatlan? Segítségét előre is köszönöm!
Kölcsön – Hpt. 2. rész
Kérdés
4. Pl. Kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 6-7 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt „B Kft.-nek”, „C Kft.-nek” és tulajdonosainak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). 5. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 1-2 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt mind „B Kft.-nek”, mind a „C Kft.-nek” és mind pedig a tulajdonosoknak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). Az „A Kft.-től” kamatmentesen a vállalkozások – külön-külön – évente 1-2 alkalommal előre meg nem határozott ügyletre kapott kölcsönök esetében üzletszerűnek minősül? 6. Pl. ha „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt a többi vállalkozásnak és az ügyletek eltérőek egymástól. „B Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meghatározott célra és összeget évente 1 alkalommal. „C Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meg nem határozott célra évente 1 alkalommal. Tulajdonos kap kölcsönt előre nem meghatározott célra évi 1 alkalommal. 7. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott és évente 4-5 alkalommal ad kölcsönt „A Kft.” „B Kft.-nek”! A rendszeresség tekintetében csak „A” és „B” Kft ügyleteket kell vizsgálni vagy a 4. számú példa esetében „A Kft.” rendszerességét globálisan kell megvizsgálni? 8. Pl. az üzletszerű tevékenység alól kivételt képez a munkavállalói kölcsön. A munkavállalónak folyósított kölcsön alátámasztása kötelező? Milyen célra adható?
Kölcsönnyújtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ugyanazon tulajdonosi körrel (nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak) rendelkező vállalkozások között likviditási problémák megoldására adnának kölcsönt, ami sok esetben rövidtávú, évente több alkalommal és előre nem meghatározott ügylet lenne. A társaságok egymással más jogviszonyban nem állnak. Az üzletszerű tevékenység a Hpt. 6. § 116. pontja értelmében: "az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.” Kérdés: Mit kell érteni az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek esetében (miket kell itt megvizsgálni)? A rendszeresség esetében egy naptári évet kell figyelni? Mi alapján dönthető el, hogy hány alkalommal adható a kölcsön? Egy adott („A” Kft.) vállalkozás esetében globálisan kell megvizsgálni a rendszerességet vagy külön-külön szerződő felekként? Az alábbi példákban összegeztem egy pár kérdést, amelynek megválaszolása segítene a jogi értelmezésben. Üzletszerű tevékenységnek, illetve engedélyköteles tevékenység alá tartozik? 1. Pl. „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre meghatározott ügyletre és évente több ügylet történik. 2. Pl. „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre meghatározott ügyletre és évente egy ügylet történik. 3. Pl. „A Kft.” Kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre nem meghatározott ügyletek esetén és évente többször megismétlődik. 4. Pl. Kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 6-7 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt „B Kft.-nek”, „C Kft.-nek” és tulajdonosainak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). 5. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 1-2 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt mind „B Kft.-nek”, mind a „C Kft.-nek” és mind pedig a tulajdonosoknak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). Az „A Kft.-től” kamatmentesen a vállalkozások – külön-külön – évente 1-2 alkalommal előre meg nem határozott ügyletre kapott kölcsönök esetében üzletszerűnek minősül? 6. Pl. ha „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt a többi vállalkozásnak és az ügyletek eltérőek egymástól. „B Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meghatározott célra és összeget évente 1 alkalommal. „C Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meg nem határozott célra évente 1 alkalommal. Tulajdonos kap kölcsönt előre nem meghatározott célra évi 1 alkalommal. 7. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott és évente 4-5 alkalommal ad kölcsönt „A Kft.” „B Kft.-nek”! A rendszeresség tekintetében csak „A” és „B” Kft ügyleteket kell vizsgálni vagy a 4. számú példa esetében „A Kft.” rendszerességét globálisan kell megvizsgálni? 8. Pl. az üzletszerű tevékenység alól kivételt képez a munkavállalói kölcsön. A munkavállalónak folyósított kölcsön alátámasztása kötelező? Milyen célra adható?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
