403 találat a(z) kölcsön cimkére
Beolvadáskor követelés/kötelezettség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Ingatlanfedezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Társaságunk kölcsönszerződésének fedezetéül a könyveiben szereplő ingatlanja szolgál. Az ingatlan beszerzésénél a fordított áfa szabályai szerint felszámítottuk az áfát, melynek teljes összegét levonásba is helyeztük. A társaság az ingatlant 100 százalékban olyan tevékenységhez használja, mely tevékenységéből származó bevétele adólevonásra jogosítja. Kérdésem: Szükséges-e az előzetesen levont áfa összegét korrigálni akkor is, ha fizetésképtelenség esetén a 240 hónapos figyelési idő lejárta előtt a kölcsönt nyújtó vállalkozás tulajdonába kerül az ingatlan? Segítségét előre is köszönöm!
Kölcsön – Hpt. 2. rész
Kérdés
4. Pl. Kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 6-7 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt „B Kft.-nek”, „C Kft.-nek” és tulajdonosainak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). 5. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 1-2 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt mind „B Kft.-nek”, mind a „C Kft.-nek” és mind pedig a tulajdonosoknak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). Az „A Kft.-től” kamatmentesen a vállalkozások – külön-külön – évente 1-2 alkalommal előre meg nem határozott ügyletre kapott kölcsönök esetében üzletszerűnek minősül? 6. Pl. ha „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt a többi vállalkozásnak és az ügyletek eltérőek egymástól. „B Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meghatározott célra és összeget évente 1 alkalommal. „C Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meg nem határozott célra évente 1 alkalommal. Tulajdonos kap kölcsönt előre nem meghatározott célra évi 1 alkalommal. 7. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott és évente 4-5 alkalommal ad kölcsönt „A Kft.” „B Kft.-nek”! A rendszeresség tekintetében csak „A” és „B” Kft ügyleteket kell vizsgálni vagy a 4. számú példa esetében „A Kft.” rendszerességét globálisan kell megvizsgálni? 8. Pl. az üzletszerű tevékenység alól kivételt képez a munkavállalói kölcsön. A munkavállalónak folyósított kölcsön alátámasztása kötelező? Milyen célra adható?
Kölcsönnyújtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ugyanazon tulajdonosi körrel (nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak) rendelkező vállalkozások között likviditási problémák megoldására adnának kölcsönt, ami sok esetben rövidtávú, évente több alkalommal és előre nem meghatározott ügylet lenne. A társaságok egymással más jogviszonyban nem állnak. Az üzletszerű tevékenység a Hpt. 6. § 116. pontja értelmében: "az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.” Kérdés: Mit kell érteni az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek esetében (miket kell itt megvizsgálni)? A rendszeresség esetében egy naptári évet kell figyelni? Mi alapján dönthető el, hogy hány alkalommal adható a kölcsön? Egy adott („A” Kft.) vállalkozás esetében globálisan kell megvizsgálni a rendszerességet vagy külön-külön szerződő felekként? Az alábbi példákban összegeztem egy pár kérdést, amelynek megválaszolása segítene a jogi értelmezésben. Üzletszerű tevékenységnek, illetve engedélyköteles tevékenység alá tartozik? 1. Pl. „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre meghatározott ügyletre és évente több ügylet történik. 2. Pl. „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre meghatározott ügyletre és évente egy ügylet történik. 3. Pl. „A Kft.” Kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre nem meghatározott ügyletek esetén és évente többször megismétlődik. 4. Pl. Kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 6-7 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt „B Kft.-nek”, „C Kft.-nek” és tulajdonosainak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). 5. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 1-2 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt mind „B Kft.-nek”, mind a „C Kft.-nek” és mind pedig a tulajdonosoknak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). Az „A Kft.-től” kamatmentesen a vállalkozások – külön-külön – évente 1-2 alkalommal előre meg nem határozott ügyletre kapott kölcsönök esetében üzletszerűnek minősül? 6. Pl. ha „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt a többi vállalkozásnak és az ügyletek eltérőek egymástól. „B Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meghatározott célra és összeget évente 1 alkalommal. „C Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meg nem határozott célra évente 1 alkalommal. Tulajdonos kap kölcsönt előre nem meghatározott célra évi 1 alkalommal. 7. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott és évente 4-5 alkalommal ad kölcsönt „A Kft.” „B Kft.-nek”! A rendszeresség tekintetében csak „A” és „B” Kft ügyleteket kell vizsgálni vagy a 4. számú példa esetében „A Kft.” rendszerességét globálisan kell megvizsgálni? 8. Pl. az üzletszerű tevékenység alól kivételt képez a munkavállalói kölcsön. A munkavállalónak folyósított kölcsön alátámasztása kötelező? Milyen célra adható?
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy kapcsolt vállalkozás esetén "A" Kft. 15 millió Ft kölcsönt ad a "B" Kft-nek. Van-e a cégeknek bejelentési kötelezettsége és milyen nyomatatványom kell jelenteni? Esetleg a "40- Bejelentés készpénzfizetésről" nevű nyomtatványon kell a kölcsön összegét jelenteni? Válaszát előre is köszönöm!
Törzstőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társas vállalkozás tagja részére adott kölcsönt. Ezt a kölcsönt nem kérné visszafizetni, hanem a jegyzett tőke leszállításával egyidejű tőkeemeléssel kivánná rendezni. Kérdés, hogy ez lehetséges megoldás-e és van-e adó- vagy illetékvonzata? Tisztelettel: irodavezető
Kapott kölcsön és vevői követelés kompenzálható-e?
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Kibocsátott vevői számláinkat, amelyek lejártak, a vavőtől működésre kapott kölcsön összegével kompenzálhatjuk-e, ez számít-e készpénz forgalomnak, mivel pénzmozgás nem követi és megfelel-e minden előírásnak? Köszönettel várom válaszukat.
Átverés: engedély nélkül gyűjtött pénzt és közvetített pénzügyi szolgáltatást
Cikk
Pénzügyi szolgáltatások engedély nélküli végzése miatt az MNB 6,2 millió forintra bírságolta a kiskunfélegyházi székhelyű CreditLure Kft.-t, a céggel közreműködő magánszemély pedig 1,57 millió forint büntetést kapott - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Kölcsön bt.-beltagnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy bt. magánszemély beltagjának kölcsönt nyújtott. A magánszemély tulajdonos elhunyt. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy a társaság ráfordításként el tudja számolni az adott kölcsönt és kell-e társasági adóalapot növelni? Mivel nem az új tulajdonosnak adták a kölcsönt, aki az elhunyt felesége, így az tőle követelhető-e? Ha mégis követelhető, az elengedés után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Kölcsön beszámítása szolgáltatás ellenértékébe: mennyi a kamat, be kell jelenteni?
Cikk
Egy cég kölcsönt adott egy másik cégnek, amit a kölcsönt kapó nem fizetett vissza, hanem azt beszámították a kölcsönadónak általa nyújtott szolgáltatás ellenértékébe. Be kellett volna jelenteni a kölcsönt és a beszámítást a másfélmilliós készpénzforgalmi limit miatt, és mennyi kamatot kellett volna minimálisan felszámítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Céges kölcsön tulajdonosnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adhat-e egy kft. kölcsönt a tulajdonosának (kamatra), anélkül, hogy pénzintézeti tevékenységnek számítana, esetleg családtagjának? Egyszeri alkalomról van szó. Válaszát előre is köszönöm.
Adott kölcsön magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy kft. a tulajdonosnak és egy magánszemélynek adott kölcsönt. A kölcsön összegét a tulajdonos apránként megfizeti, de a magánszemély fizetőképtelen lett a svájci frank alapú lakáshitele miatt (ehhez is kérte a kölcsönt). A kft.-nek több tulajdonosa van, sőt az ügylet óta változás is történt a személyükben. A kérdésem az, hogy a magánszemélynek adott kölcsönt elengedheti-e a vállalkozás, vagy elajándékozhatja-e? Ha igen, akkor az összeg minden esetben egyéb bevételnek minősül és az adóalapba beleszámít? Ajándékozás esetén megfizeti az ajándékozási illetéket a kft. (18 százalékot, ha jól tudom), és még adóalap-növelőként a tao 9 százalékát is?
Kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne segíteni a dolgozójának lakásépítkezés miatt. A dolgozónak nagyobb összeget szeretne kölcsönadni, ezzel kapcsolatban milyen lehetőségei vannak a cégnek? S a cégnek milyen járulékos költségei keletkeznek, ha kölcsönszerződés keretében kölcsönad a dolgozójának? Még milyen lehetőségei lehetnek a cégnek? A cégvezető apukájának kellene az összeg, aki szintén a cégnél dolgozik. Osztalék is szóba jöhet esetleg ilyenkor, ha családon belül van a kölcsön?
Kölcsön beszámítása osztalékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja a kft-nek tartozik 9 700 000 forinttal. A kft.-ből a tagot megilleti 9 100 000 forint osztalék. Be lehet-e tudni az osztalék összegét, mint a kölcsön törlesztőrészletét? Így nem vesz fel osztalékot, és a tartozása már csak 600 000 forint a cég felé. Ilyen esetben az osztalékot szja és eho szempontból hogyan kell kezelni? Válaszát köszönöm
Adómentes munkáltatói kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk lakásvásárlásra szeretne 3 millió forintot adómentes kölcsönként átutalni kollégánknak, érdeklődnék, hogy milyen jogszabályokat kell betartanunk, illetve a kölcsön visszafizetésére vonatkozóan, milyen feltételeket kell alkalmaznunk. (A 3 millió forint nem éri el a lakás vételárának 30 százalékát ). Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Dénes Diána
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
