X Kft. tulajdonosa Y Kft-nek. X Kft. az Y Kft.-nek adott hosszú lejáratú kölcsönét beapportálja Y Kft.-be. A követelés egy része jegyzett tőke, nagyobbik része tőketartalék lesz Y Kft.-ben. Hogyan kell ezt X Kft.-nél könyvelni? Jelenleg tehát az 1-es számlaosztályban van kimutatva az adott kölcsön. Köszönöm
Bt. beltagja elhunyt, és a könyvelésből az derült ki, hogy a beltagnak a cég kölcsönadott 5 millió forintot 2015-ben A cégben maradt kültag az elhunyt felesége, átvette a cég ügyvezetését, de a céget nem tudja fenntartani, mert elvesztette a megrendelőit. Szeretné megszüntetni a bt.-t de az 5 millió forintot nem tudja visszafizetni. (Köteles lenne-e megtenni?) Mit tehet, hogy meg tudja szüntetni a bt.-t?
Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a https://adozona.hu/kerdesek/2018_12_5_Kapcsolt_fel_meghatarozasa_sqk kérdésre szeretnék válaszolni, hogy ellentmondást érzek egy korábbi ezzel kapcsolatos választ illetően: Tagi kölcsön (2017. 11. 01., Kneitner Lea válaszadó: "Ha a társaság többségi tulajdonosa nyújtja a tagi kölcsönt, a tag és a cég között többnyire fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony. Amennyiben kamatmentes a tagi kölcsön, egyéb bevételekkel áll szemben a kamatráfordítás. Az összeg a piaci kamaton alapul, számítási módszereket az 1996. évi LXXXI. trv. (a társasági adóról és az osztalékadóról) nyújt. A lekönyvelt piaci kamatösszeg adóalap-növelő tételt jelent." Kneitner Lea), ahol piaci kamatösszeg növelő tételként írja elő a kamatmentes tagi kölcsön kamatát. Mit értelmezek rosszul? Köszönöm!
Az MNB kiemelt összegű, 17 millió forint bírsággal sújtotta a HITELCENTRUM Szolgáltató Kft.-t, mert a pénzpiaci többes ügynök nem az elvárható gondossággal – a kockázatoknak az érintett felek számára való jelzésével – közvetített ugyanazon fogyasztóknak egyidejűleg jelzáloghitelt és személyi kölcsönt, nem adott át kellő számú versengő ajánlatot ügyfeleinek, illetve panaszkezelési szabályzata és gyakorlata nem felelt meg a jogszabályoknak.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a társasági adóban növelő tétel lesz-e egy ki nem fizetett vevői követelés összege, melyet 3 éve nem egyenlítettek ki, 2018-ban leírtuk, és nem is fogjak cégünknek kifizetni? Illetve cégünk – egy kft. – 4 éve kölcsönt adott egy másik kft.-nek, mely céggel szemben felszámolási eljárás van folyamatban; ezt a kölcsönt cégünk veszteségként szintén leírja. Tao-növelő tétel ez is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! EU-s anyavállalat a Magyarországon működő leányvállalatai tevékenységének finanszírozásához tagi kölcsönt nyújtott induláskor. A Hpt. törvény szerint: "Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt." A leányvállalatok a saját tevékegységük finanszírozásához bankhiteleket vettek, vesznek fel, emellett egymásnak kölcsönöket nyújtanak, fizetnek vissza. A kérdésem: elfogadható-e az ismertetett körülmények (bankhitelek igénybe vétele) mellett, hogy nem minősül a leányvállalatok egymás közti kölcsönnyújtása pénzügyi szolgáltatásnak? Válaszát tisztelettel megköszönöm, B. Ilona
Tisztelt Szakértő! A társaság szállítói számláját kifizetheti-e a tulajdonos a magán bankszámlájáról, és ezt kölcsönszerződéssel vagy engedményezéssel dokumentálhatják-e? Amennyiben ez elfogadható, úgy hogyan tudja érvényesíteni a magánszámlán felmerült bank költséget? Ugyancsak kérdés ,hogy a magán bankkártyával történt fizetés esetén a társaság nevére szóló számla elszámolható-e és a tagnak akár pénztárból, akár átutalás útján megfizethető-e? válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. és "B" Bt. kapcsolt vállalkozás. "A" Kft. (jelenleg evásként a számviteli törvény hatálya alá tartozik, 2019-től szeretne kilépni az evából) pénzügyi nehézségek miatt kölcsönt nyújtott "B" Bt.-nek 6 millió forint értékben. "B" Bt. évek óta nem tudja a kapott kölcsönt visszafizetni, mert nincs akkora bevétele. A kérdésünk az, hogy ha "A" Kft. elengedné a kölcsön visszafizetését, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség terhelné mindkét vállalkozást? Válaszát előre is köszönjük!
A hitelező és az „adós” kft.-k közötti kölcsönszerződés 20 millió forint átadásáról szól. A kölcsön lejárata 12 hónap, évi 10 százalék kamat felszámításával. A felek késedelmes fizetés esetén 8 százalék késedelmi pótlékban is megegyeznek. A kikötött kamat is tőkésedik, ha azt esedékességkor nem fizetik ki. Fedezetül az adós a saját tulajdonú ingatlanát ajánlotta fel, melyre a jelzálogot a földhivatal be is jegyezte a kölcsön erejéig. A szerződés 2003. április 14-ei keltezésű. Az adós sem tőkét, sem kamatot, sem késedelmi pótlékot nem fizetett az elmúlt 15 év alatt. A hitelező érvényesíteni akarja jogait, és igényt tart az ingatlanra. Milyen lehetősége van erre jogilag, mi az eljárás menete, mik a teendői? Hogyan kell könyvelnie a hitelezőnek és az adósnak? Kinek, milyen adófizetési kötelezettsége áll fenn?
Tisztelt Szakértő! A cég kamatmentes kölcsönt adott a munkavállalónak 24 hónapra, milyen adófizetési kötelezettsége van a cégnek vagy a dolgozónak, és a 08-as bevallásban is szerepeltetni kell és mikor kell bevallani és befizetni?
Kedves Válaszadó! Az eset a következő: egy német magánszemély egy magyar cégnek kölcsönt adott, amit az nem fizetett vissza, így kamat és késedelmi kamat is felszámításra került. Engedményezi a követelését ellenérték fejében (ami a könyv szerinti érték). Hogyan és hol adózik a kettős adóztatásról szóló törvény szerint az engedményezett tőke, illetve kamat és késedelmi kamat? Válaszát elöre is köszönöm.
Folyamatosan erősödik a lakosság hitelfelvételi aktivitása a Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint; a portál az idei első három negyedévben több mint háromszor annyi személyihitel-igényt továbbított, mint az előző év hasonló időszakában.
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. 9 millió Ft kölcsönnel tartozik egy magánszemélynek, akinek nincs semmi köze a kft.-hez (nem tag, nem munkavállaló). A kft. 2017-ben 4 millió Ft veszteséggel zárt, így bekövetkezett a hirtelen tőkevesztés, mivel a saját tőke - 1 millió forint lett (a jegyzett tőke 3 millió forint). A kft. tagjának 4 millió forint összegű pótbefizetését a kölcsönt nyújtó magánszemély átvállalja úgy, hogy a 4 millió forint pótbefizetés összegével a 9 millió forint kölcsön követelése kerül csökkentésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A pótbefizetés összegét átvállalhatja-e a kft. tagja helyett a kölcsönt nyújtó magánszemély? 2. A könyvelési tételek így az alábbiak-e? T 451 rövidlejáratú kötelezettség - K 414 lekötött tartalék pótbefizetés 3. A 4 millió forint pótbefizetés összege így nem a kft. tagjával szemben lesz nyilvántartva, hanem az átvállaló magánszeméllyel szemben és neki is kell majd ezt visszafizetni, ha nyereséges lesz a kft., vagy a taggal szemben kell kimutatni és majd a tag fogja neki visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Ha a kft.-tagnak adott kölcsönt elengedte a kft., akkor a tagnak ez adóköteles jövedelem és fizet utána szja-t, és ehot nem kell fizetni utána?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték