További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezekre figyeljen cég és cég, cég és magánszemély közötti kölcsönöknél

  • Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő

Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.

Előző cikkünkben általánosságban szó volt arról, mit nevezünk pénzkölcsön nyújtásnak, mikor minősül a kölcsön adása üzletszerűen végzett tevékenységnek, és mi nem tartozik a kölcsön nyújtás fogalmába, továbbá beszámoltunk róla, milyen alaki követelményekre kell hangsúlyt fektetnünk.

De a legfontosabb kérdésként a kamat meghatározása szokott felmerülni, megtehetjük-e, hogy nem számítunk fel kamatot, ha viszont felszámítunk, akkor az, milyen mértékű legyen?

Jelen cikkünkben sorra vesszük a legtipikusabb eseteket, amelyek létrejöhetnek a kölcsönszerződés szereplői között (közben a kamatokra nagy hangsúlyt fektetve). 

Cég kölcsönt ad egy (kapcsolt) vállalkozás(á)nak

Kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló tranzakció a kölcsönnyújtás. Természetesen – ahogy előző cikkünkben is taglaltuk – először mindig azt vizsgáljuk, hogy az engedélyhez kötöttség felmerülhet-e az adott kölcsön kapcsán.

Az olyan pénzügyi szolgáltatás, amely csoportfinanszírozásnak minősül a Hpt. 5. § (2) bekezdése alapján, a Felügyelet engedélye nélkül is végezhető.

Legyen szó akár a külföldi anyavállalat által nyújtandó finanszírozási problémákat egyensúlyozó vagy beruházási pénzkölcsönről, akár belföldi kapcsolt felek közötti pénzösszegek biztosításáról, a tőkére jutó kamattal több szempontból is szükséges foglalkozni.

Ha cég ad kölcsönt cégnek és mindkét cég a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. törvény) szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a kamat meghatározása még nagyobb körültekintést igényel, hiszen ha ez nem felel meg a szokásos piaci kamatnak, akkor a társaságiadó-bevallásban figyelni kell az adóalap-módosításra.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milen feladatok adódnak ha kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnél eltér a kamat a szokásos piaci kamattól, továbbá mik az előírások a cég és a magánszemély közötti kölcsönnél!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 17-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Pénztárgépbeütési kötelezettség

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Forditott áfás számlát ad ki az ügyfelem, aki őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

2018 július
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X