hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezekre figyeljen cég és cég, cég és magánszemély közötti kölcsönöknél

  • Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő

Összeszedtük, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak a cégek közötti, továbbá a cégek és magánszemélyek viszonylatában adott/kapott kölcsönökre.

Előző cikkünkben általánosságban szó volt arról, mit nevezünk pénzkölcsön nyújtásnak, mikor minősül a kölcsön adása üzletszerűen végzett tevékenységnek, és mi nem tartozik a kölcsön nyújtás fogalmába, továbbá beszámoltunk róla, milyen alaki követelményekre kell hangsúlyt fektetnünk.

De a legfontosabb kérdésként a kamat meghatározása szokott felmerülni, megtehetjük-e, hogy nem számítunk fel kamatot, ha viszont felszámítunk, akkor az, milyen mértékű legyen?

Jelen cikkünkben sorra vesszük a legtipikusabb eseteket, amelyek létrejöhetnek a kölcsönszerződés szereplői között (közben a kamatokra nagy hangsúlyt fektetve). 

Cég kölcsönt ad egy (kapcsolt) vállalkozás(á)nak

Kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló tranzakció a kölcsönnyújtás. Természetesen – ahogy előző cikkünkben is taglaltuk – először mindig azt vizsgáljuk, hogy az engedélyhez kötöttség felmerülhet-e az adott kölcsön kapcsán.

Az olyan pénzügyi szolgáltatás, amely csoportfinanszírozásnak minősül a Hpt. 5. § (2) bekezdése alapján, a Felügyelet engedélye nélkül is végezhető.

Legyen szó akár a külföldi anyavállalat által nyújtandó finanszírozási problémákat egyensúlyozó vagy beruházási pénzkölcsönről, akár belföldi kapcsolt felek közötti pénzösszegek biztosításáról, a tőkére jutó kamattal több szempontból is szükséges foglalkozni.

Ha cég ad kölcsönt cégnek és mindkét cég a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. törvény) szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a kamat meghatározása még nagyobb körültekintést igényel, hiszen ha ez nem felel meg a szokásos piaci kamatnak, akkor a társaságiadó-bevallásban figyelni kell az adóalap-módosításra.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milen feladatok adódnak ha kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnél eltér a kamat a szokásos piaci kamattól, továbbá mik az előírások a cég és a magánszemély közötti kölcsönnél!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft.-tulajdonos lehet-e katás egyéni vállalkozó?

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Munkaügyi nyilvántartás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

EPR-díj számviteli elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink