244 találat a(z) készlet cimkére

Katából áttérés átalányadóba Kérdés

Egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes kft. készletproblémája Kérdés

Iparűzési adó – anyagköltség Kérdés

Az lenne a kérdésem, hogy egy kft.-nél, amelynek év végén jelentős félkész, illetve készterméke van, az iparűzési adónál kell-e ezeknek az anyagtartalmával esetleg növelni az adóalapot? A kft. év végén leltározza az anyagait és a készleteit, tételes évközi kimutatás nincs.

Egyéni vállalkozóból kft. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne átalakulni. Az egyéni vállalkozás leltárában tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek egyaránt vannak, valamennyi vagyont a kft. rendelkezésére bocsátanak, az alapítói tőke készpénz lenne. Az egyik kérdésem, hogy amennyiben tárgyi eszköz, készlet, követelések értéke meghaladja a kötelezettségek (szállító, folyószámla hitel) értékét, úgy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak keletkezik-e adókötelezettsége, az átalakulásból adódóan. A másik kérdésem az, hogy felleltározott egyéni vállalkozói vagyon negatív saját tőkét eredményezne, ebben az esetben lehetséges-e az átalakulás, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a saját tőke pozitívvá tételére. Harmadik kérdésem, hogy a 2019. 12. 31-ei leltár alapján meddig van lehetőség az átalakulásra?

Közvetlen költség Kérdés

Egy nonprofit gazdasági társaság által működtetett színház a következő évadban színpadra állított előadásainak előző évben felmerült közvetlen költségeit a mérlegben a készletek között szerepelteti. Kérdésként merül fel, hogy a következő évi produkciók jegyeladásaihoz kapcsolódó jutalék része lehet-e a készlet bekerülési értékének, vagy a felmerülés évében kell költségként elszámolni?

Személygépkocsi bérbeadása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság személygépkocsikat vásárol bérbeadás céljából, ennek van valamilyen speciális szabálya a könyvelésben? Az áfa vásárláskor levonható? Jól gondoljuk, hogy a könyvelésben a személygépkocsikat készletként kell nyilvántartani? Továbbá az illeték és egyéb hatósági díjak a készlet értékét növelik? Esetleges felmerülő javítási költségeket, költségként vagy készletnövelő tételként kell felvezetni, továbbá e tételek továbbszámlázása a bérbe vevő részére lehetséges-e? Előre is nagyon szépen köszönjük a tanácsadást. Köszönettel

Lakossági vásárlás Kérdés

Tisztelt Partnerünk! Kiskereskedő vállalkozó pénztárgépet használ, valamint készletei nyilvántartására számlázó programot. Minden ügyfélnek számlát bocsát ki, aki készpénzes fizető, azt a pénztárgépbe nyugtával beütik, és ha számlát kér kiállítják, ha nem kér, akkor egy opció szerepel a számlázó programban "Lakossági vásárló". Ezt használva tudja a készletet azonnal kezelni, valamint a napi pénztárjelentését elkészíteni, és a pénztárgép forgalma igy tud egyező lenni mindig számolhatóan a saját és az elszámoltatás miatt is, minden egyező. A napokban volt egy NAV-próbavásárlás. A kereskedő a pénzt elvette, a pénztárgépbe a nyugtát beütötte, megkérdezte, hogy kérnek-e számlát, a válasz az volt, hogy nem, ezért a lakossági opcióval kinyomtatott számlát adták át az ügyfélnek. Aki ezek után igazolta magát és közölte, hogy az eljárásuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a nyugtaadási kötelezettség adását elmulasztották. Lefotózták és leírták jegyzőkönyvben, hogy minden bevétel rendezetten a pénztárgépbe beütésre történt, de a nyugta a vállalkozó példányához került betűzésre. Ezért az adási kötelezettség elmulasztását tartalmazza a jegyzőkönyv. Kérdés: ez ténylegesen kimeríti az adási, vagy a vállalkozó csak a nyugta "átadási" kötelezettségét mulasztotta így el. A számlázó rendszer megbízható, viszont jóhiszeműen használták így. Most azóta a nyugtást ugyan úgy lakosságiként rögzítik, de a számla helyett a nyugtát adják oda annak a vevőnek, aki nem nevesíti önmagát. Mekkora hibát vétett?

Készletek közé átsorolt tárgyi eszköz társaságiadó-hatása Kérdés

Készletek közé soroltunk át év közben egy műszaki gépet, melyet az alábbiak szerint könyveltünk: T139-K131; T267- K131, vagyis nem jelent meg a 8-as számlaosztályban a nettó értéke. Kérdésem, hogy a tárgyévi társasági adó levezetésekor mit kell betenni a növelő, illetve a csökkentő tételek közé? Véleményünk szerint növelőbe csak az átsorolásig elszámolt tárgyévi értékcsökkenést kell tenni, a csökkentő tétel esetében bizonytalanok vagyunk: csak az átsorolásig elszámolt tao szerinti értékcsökkenés, vagy az átsoroláskor meglévő számított nyilvántartási érték is csökkentő tétel? Köszönöm válaszukat előre is.

Tárgyi eszköz vagy készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég 2018. júliusban telephelynek szánt ingatlant vásárolt (120 000 000 forint). Az ingatlanban a korábbi tulajdonosok bérlői voltak, akikkel a cég megegyezett, hogy év végégig tovább bérelhetik az ingatlant. 2019. áprilisban, már a mérlegkészítés után megállapodott a bérlővel, hogy eladja az ingatlant neki, amely júniusban meg is történt. Az eredeti vásárlás célja a saját telephely, de dupla áron sikerült eladni. A kérdésem: Mikor kell kivezeti a tárgyi eszközt (adásvételi szerződés vagy a földhivatali törlés napjával)? Az ingatlant 2019-ben tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy készletként? Ha tárgyi eszközként, akkor gondolom az értékcsökkenés is figyelembe vehető. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Áfaelévülés, kata – készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozás 2014. 10. 01-jétől szünetelteti a tevékenységét. A szünetelés újraindítása 2019. szeptember 01-jével történt, katás vállalkozóként. Negyedéves áfabevalló volt, a 2014. 09. 30-ai záró időszakkal beadott áfabevallásában átvihető követelés szerepelt. Kérdésem az, hogy számításom szerint ez az átvihető áfakövetelés 12. 31-ével elévül, és az utolsó negyedéves áfabevallásban, amit majd januárban adok be, de a záró időszaka 12. 31-ei még szerepeltethetem ezt az összeget? Korábban szja törvény szerinti vállalkozó volt, és a záró készletet a szünetelés időpontjában felvette (2014-ben). Most 09. 01-jén már egyből katás vállalkozóként indította úja a vállalkozást. Ebben az esetben a 2014-es leltárt kell nyilvántartania, mint adóalapba be nem számító készletértéket, vagy van rá módja, hogy más összeget vesz fel leltárként, esetleg selejtez? Köszönöm válaszukat!

Egyéni vállalkozó készlete az szja-bevallásban Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó bevallásában zárókészletként csak a kifizetett készletet (árut) kell szerepelteti vagy pedig az üzletében fizikailag fellelhető összes árut, függetlenül attól, hogy annak kifizetése megtörtént-e? Másképpen fogalmazva, a zárókészlet tartalmaz-e olyan árut, mely a pénztárkönyvében árubeszerzésként nem szerepel? (Az áru leszállítása megtörtént, egy részét már értékesítette december 31. napja előtt, de a szállítónak az áru kifizetése december 31. napját követően történt meg.)

Visszáru késztermék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyártó cég vagyunk, eddig nem vezettünk év közben készletnyilvántartást, januártól szeretnénk bevezetni. Kérdésem a következő: hogyan kell kontírozni, ha az értékesített készterméket (készletcsökkenés T581 K251) később a vevő visszaszámlázza? Eddig visszáruként kezeltük T814. Hogyan veszem vissza készletre, és milyen értéken, hiszen a vevő nem az önköltségi, hanem az értékesítési árán fogja azt nekünk visszaszámlázni. Válaszát előre is köszönöm! Tné Gombár Ágnes

Egyéni vállalkozás megszüntetése, készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3 500 ezer Ft volt, ami szerepelt 1553 bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárba szereplő áruk egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. Kérdésem, hogy a megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e a leértékelni, illetve selejtezni. Köszönöm a választ.

Készletek selejtezésének dokumentálása Cikk

Milyen esetekben indokolt a selejtezés, és hogyan kell dokumentálni? Ismertetjük a jellemző eseteket.

Készlet, tárgyi eszköz átvitele új vállalkozásba Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekkel fordulok önhöz: Egyéni vállalkozóként kezdtem tevékenységemet, most más tevékenységgel kibővítve létrehoztunk egy bt.-t. a) Egyéni vállalkozóként nyitottam egy gyermekruhaüzletet, ahol külföldi gyártótól megvásárolt márkás ruhákat értékesítek. A ruhákat fordított adózású számlával szereztem be közösségen belülről. Most a meglévő, még el nem adott ruhákat vinnénk át (kb. 2 millió forint érték) a bt.-be, mivel az üzlet is átkerült a bt. üzemeltetésébe. A meglévő készletet hogy tudjuk átvinni és milyen költségvonzata lesz? b) Egyéni vállalkozóként vettem egy laptopot, bútort, amelyet most már a bt.-ben fogunk használni. Ezeket is el kell adnom a saját bt.-mnek, vagy mi a teendőnk? c) Az egyéni vállalkozóként használt autót milyen feltételekkel tudjuk a cégbe bevinni, és ennek mi a költsége? Vagy jobban járunk, ha béreljük a kültagtól? Az első két pontban szereplő esetben, ha meg kell vennie a bt.-nek a készletet és tárgyi eszközöket, az ebből származó áfafizetés magas lenne, vagy van költségbarátabb megoldás is, csak mi nem tudunk róla? Várom válaszukat. Üdvözlettel.