244 találat a(z) készlet cimkére
Saját termelésű késztermék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a költségeit az 5. számlaosztályban könyveli, és egyszerűsített éves beszámoló készítése során az eredménykimutatását összköltség-eljárással készíti, saját termelésű készterméket állít elő. A késztermék előállítása során analitikát nem vezetnek, csak a december 31-én meglévő készletet letározzák. De most azt is mindet eladták, tehát a saját termelésű készletnek nincs záróállománya. A felmerült közvetlen költségeket kigyűjtöttem, ez lett a saját termelésű készlet nyilvántartási értéke. A készletre vételt T251–K581-re könyveltem, majd átvezettem az elábére T814–K251 mivel a teljes készletet eladták. Viszont azt nem tudom, hogy az aktivált saját teljesítmények értékét hogyan könyveljem. Az eredménykimutatás II. sorába beállítottam, tehát ott valószínűleg a helyén van, de a könyvelési lépésnél elakadtam. Ezért a könyvelési lépések levezetéséhez szeretném a segítségét kérni. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Jövedéki adó főkönyvi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk jövedékiadó-köteles, alkohol termékekkel kereskedik, melyeket az Európai Unióból szerez be. A készletről év közben csak mennyiségi nyilvántartást vezet, ezért az árubeszerzések elszámolására a 814-es főkönyvi számot használja. 1. kérdés: az EU-ból vásárolt áru nem a saját adóraktárunkba kerül, hanem egy másik társaság adóraktárába. A kitároláskor ők fizetik meg a NAV felé a jövedéki adót, majd kiszámlázzák részünkre. Adó folyószámlánkon így ez nem jelenik meg. Kérdésem, hogy az így részünkre átszámlázott jövedéki adót, milyen főkönyvi számon kell szerepeltetnem. A 814-es eladott áruk beszerzési értékén szerepeltetem év közben, és év végén a készletértékem részét fogja képezni, 2. kérdés: Az EU-ból beszerzett áru a saját adóraktárunkba kerül, onnan pedig vagy a vevőhöz, vagy saját raktárunkba amely nem minősül adóraktárnak. A jövedéki adót mi fizetjük meg a NAV felé, adófolyószámlánkon szerepel. A jövedéki adót a 867-es főkönyvi számon kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni a jövedéki adót abban az esetben, ha kitárolás után az árut saját nagykereskedelmi raktárunkba készletre vesszük és hogyan, ha közvetlenül értékesítésre kerül. Válaszát előre is köszönöm!
Tao adóalap-korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika
Tárgyi eszköz készletre vétele és kapcsolódó tao korrekciója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. novemberben vettünk egy tehergépjárművet, melyet bérbe adtunk. Számvitelben megállapítottunk egy maradványértéket, és 20 százalékkal amortizáltuk az eszközt, elszámolt értékcsökkenéssel társaságiadó-alapot növeltem, a tao-törvény által engedett 30 százalékkal pedig adóalapot csökkentettem. 2018. novemberben felmondtuk a bérleti szerződést a bérlő nemfizetése miatt, a járművet az ügyvezetés döntése értelmében nem adjuk újra bérbe, hanem értékesítjük. Ennek megfelelően 2018. novemberben a tárgyi eszközt átvezettük készletre könyv szerinti értéken (várható értékesítési ár ennyi lesz vagy ennél több). A kérdésem az lenne, hogyan kell az adóalapot módosítani a készletre vétel miatt 2018-ban? A könyv szerinti értékkel (3,5 millió forint) növelem az adóalapot, a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkentem (1 millió forint)? Mit jelent a tao-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában írt „az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”, illetve a 8. § (1) bekezdés b) pontjában írt „az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”? Ez alapján mégsem kell készletre vezetéskor adóalapot korrigálni? Ez utóbbi esetben, erre az eszközre vonatkozóan az évek során elszámolt adóalap-korrekciós tételek összességében nem egyeznek meg? Köszönettel: Mónika
Katából szja alá – készlet elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szipszer Tamás! Katásan induló egyéni vállalkozó másfél év elteltével áttér az szja alá. Boltos, tehát a katás időszak végén van készlete. A készletet szja-s időszak alatt szja-s bevételként adja el. Véleményem szerint így az szja-s időszakban fordul költségbe, és ott költségként elszámolható. Nos, ez ügyben állásfoglalást kértem a NAV-tól. Az ügyfélszolgálat szerint ez a készlet nem számolható el költségként, és az állásfoglalásos vélemény is az, hogy a készlet költségként elveszett. De... én ezzel továbbra sem értek egyet. Amire hivatkozik a NAV, az szerintem pont az én véleményemet támasztja alá. A NAV által idézett paragrafus (egyébként bennem pont ez ébresztett kétséget a legelején) a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 25. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az szja-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást); (ezt tekinti a katás időszakban elszámolt költségnek). De az szja-törvény 11. számú melléklet b) pontja szerint költségnek tekintendők a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások, az adott előlegek...stb., tehát a bevétel feltétele a költség elszámolásának (fordítva akkor lesz valami költség, ha abból bevétel lesz) másképp nem is lehetne az szja-s egyéni vállalkozónak készlete, mert különben a beszerzéskor kellene rögtön költségelnie. Olvastam Öntől már egy választ, de tisztában szeretnék lenni azzal, hogy jól értettem-e az igenlő válaszát.
Leltárfelvétel II.
Kérdés
Tisztelt Kneitner Lea! 2019. januári, "leltárfelvétel" című kérdésben szereplő kérdés kiegészítéseként szeretném feltenni az alábbiakat: A mezőgazdasági kft. a készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántatást vezet. Megfelel-e a számviteli törvénynek az a gyakorlat, hogy kétévente veszi fel tételes leltározással a saját termelésű készleteiről a Ieltárt nyáron, amikor legkisebb a készletállománya? Előző válaszából világos, hogy az árukészletek tételes leltárfelvétele speciális szabályként fordulónap helyett lehetséges a fordulónapot megelőző vagy azt követő negyedévben is (a megfelelő nyilvántartás vezetése esetén). A saját termelésű készletek leltározása csak fordulónapon lehetséges, vagy bármely (akár nyári) időpontban is? Persze számviteli politikában (leltározási szabályzatban) rögzítésre kerül a választott (nyári) időpont. (Természetesen a saját termelésű készletekről egyeztetéssel készül leltár minden évben a fordulónapra vonatkozóan a mérleg alátámasztása érdekében.) Válaszát köszönöm!
Saját kivitelezésű társasház
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Továbbértékesítés céljából többlakásos társasház építésébe kezd. Az anyagokat ő bocsájtja rendelkezésre, van saját foglalkoztatású építési szakembere, amellett egyes építési, kivitelezési munkákat beszámláznak, valamint rendelkezésre áll generál kivitelező, aki számláz felé. Kérdésem, hogy számviteli elszámolás szempontjából – amennyiben több évet érint a kivitelezés – készletek között kell-e kimutatni, vagy ráfordításként elszámolható (elhatárolással módosítva, mert 2018-ban kezdődött és várható befejezés 2019 év vége)?
Térítés nélküli átvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.
Készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Naplófőkönyvet vezető lakásszövetkezet 2017. évben öt lépcsőházban ablakokat szeretett volna cseréltetni. Két lépcsőházban a vállalkozó kicserélte az ablakokat. A másik hármat nem vállalja, ezért a többi ablakot a szövetkezet helyiségében tárolják. A számlát 2017. évben a munkadíjjal és az ablakokkal együtt adta ki. Nem lehet szétbontani az ablakok értékére. A könyvelésben mint fejújítás az egész költségként lett elszámolva. Ezt az egyszeres könyvelés megengedi. Kérdésem: a megmaradt három lépcsőház ablakai helyesen lettek-e elszámolva felújítási költségként, vagy azokat készletre kellett volna venni (mérleg – készletrovat)? Ha az utóbbi lett volna a helyes, akkor hogyan javítsam? Válaszát nagyon szépen köszönöm! Reményik Anikó
Saját termelésű termény értékhelyesbítése
Kérdés
Részvénytársaságunk saját termelésű készletének önköltsége jelentősen eltér a fordulónapi piaci értéktől. Van-e lehetőség a fordulónapon bennálló készlet értékhelyesbítésére, vagy ez a lehetőség csak a befektetett pénzügyi eszközök, illetve tárgyi eszközök esetén lehetséges? Kell-e értékelési tartalékot képezni rá?
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Kérdésem: Kft. ingatlanforgalmazással és -közvetítéssel szeretne foglalkozni, még ebben az évben. A tevékenységi körében szerepel a két tevékenység, szakképesítéssel nem rendelkeznek az alkalmazottak, de az oktatásra jelentkezés már folyamatban van. A kft. két éve működik, jelentős árbevétellel. Ha még december hónapban egy családi házat megvesz áruként, továbbértékesítés céljából (magánszemélytől), az kivitelezhető-e technikailag? Én mint könyvelő készletre veszem a házat. Ha jól tudom, a készletre csak a fenntartáshoz szükséges költségek költhetők, ha mint épület, a felújítás ilyenkor megtehető? És a legfontosabb, hogy az illetékmentesség milyen módon lehetséges? Ha jól emlékszem, ha 2-3 évig nem történik meg az értékesítés, abban az esetben az illetéket meg kell fizetni. Az ingatlan mikor kerülhet be a kft. készletébe, ha az adásvétel megtörténik, vagy ha a birtokba adás már megtörtént? Várom válaszát. Köszönöm.
Kata készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki készlettel rendelkezik, átlép a katába megteheti-e, hogy a katás időszakában értékesíti a készletét, vagy van bármilyen teendője az adózási mód váltása miatt? Amikor megvásárolta az árut, költségként elszámolta,az áfát visszaigényelte. Válaszukat várva. Tisztelettel:
Környezetvédelmi termékdíj számviteli elszámolása
Kérdés
Társaságunk termékdíjköteles terméket szerez be más EU tagországokból, melyeket belföldön értékesít (az árukról folyamatos készletnyilvántartást vezet). Ennek megfelelően mint első belföldi forgalombahozó alanya lesz a termékdíjnak. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alalkul a termékdíj számviteli elszámolása (bekerülési érték része vagy egyéb ráfordítás) attól függően, hogy a vállalkozás döntése alapján az értékesítéskor, vagy a készletre vételkor keletkezteti a termékdíjkötelezettséget. Válaszukat köszönöm!
Nyíltvégű lízing idő előtti lezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy kft. személygépkocsit lízingel nyíltvégű konstrukcióban, melyet árbevételszerző tevékenységéhez használ. Pár hónap után azonban úgy dönt, megválna az autótól, mert mégsem váltotta be a hozzáfűződő reményeit. Ugyanakkor egyik partnere megvenné tőle az autót. A kft. idő előtti lezárását kéri a szerződésnek, rendezi az összes kötelezettségét a lízingbeadó felé, ezzel meg is szerzi a tulajdonjogot. Másnap pedig tovább értékesíti a személyautót üzleti partnere felé. Kérdésem, hogy ilyen esetben a kft. részéről ez tárgyi eszköz értékesítésének minősül-e, vagy a gépkocsit készletre kell venni, mivel azért végtörlesztett, hogy el is adja? Válaszát előre is köszönöm!
Állatok besorolása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem főtevékenysége a 9107'08 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése TEÁOR szám alá tartozó tevékenység. A tevékenységből adódóan jelentős értéket képviselő állatállománnyal rendelkezik. A mezőgazdasági állattartástól eltérően az adott vállalkozásnál az állatokat nem tenyésztés céljából tartják, a tartás célja az állatok látogatók előtti bemutatása. Ebből adódóan ügyfelem a számviteli politikáját akként állította össze, hogy az állatokat a 2. számlaosztályban a készletek között tartja nyilván annak ellenére, hogy az állaltok jellemzően évet meghaladóan az adott vállalkozásnál vannak. Számviteli elszámolása kialakításnál abból indult ki ügyfelem, hogy a könyveiben szereplő állatokat nem lehet besorolni a Sztv. 26. § (6) bekezdésében rögzítettek alapján a befektetett eszközök közé. Kérdésem arra irányul, hogy az ügyfelem az általa alkalmazott besorolást [Sztv. 28. § (3) b) pont] helyesen alkalmazza-e? Megfelelően kerül-e bemutatásra a vállalkozás vagyoni helyzete, tekintettel arra a tényre, hogy a készletek közé történő besorolás miatt nincs értékcsökkenés elszámolása, és ennek következtében társasági adó vonatkozásában eltérő adózás előtti eredmény, illetve adóalap keletkezik? Válaszukat várva, tisztelettel Bakó Anikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
