Véget érhet a budapesti airbnb-aranykorszak?

Megosztás Tetszik

A IX. kerület kivételével szinte mindegyik belvárosi kerületben napirendre került az airbnb-szabályozás, miután a Józsefvárosi Önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakáshotelek szabályozására vonatkozó tervezetét. Budapesten nagyjából minden századik lakás működik rövid távú szálláshelyként, azaz Airbnb-lakásként. A belvárosi kerületekben viszont ez az arány több mint négyszeres: az I., V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben a lakások több mint 4 százaléka lakáshotelként van jelen a piacon. Az airbnb-k több mint 80 százaléka is a belvárosban található – olvasható az ingatlan.com közleményében.

A VI. kerületben már látszik a szigorítás hatása: az Airbnb-kínálat jelentősen visszaesett, miközben a hosszú távra kiadó lakások száma és az irántuk mutatkozó kereslet is érdemben nőtt. Az átlagos havi bérleti díjak pedig éves összevetésben stagnáltak, tavaly szeptember óta pedig havi 300 ezer forintról 280 ezerre csökkentek.

Újabb belvárosi kerület jelentette be, hogy szabályozni kívánja a rövid távú lakáskiadást: a VIII. kerületi önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szabályozási terveket. Ezzel pedig a IX. kerület kivételével szinte mindegyik belvárosi kerület napirendre vette már a lakáshotelek kérdését. Budapesten továbbra is erősen belvárosközpontú a rövid távú lakáskiadás. Az ingatlan.com elemzése szerint a fővárosban közel 9800 társasházi lakás működik Airbnb-jellegű szálláshelyként, azaz lakáshotelként. Ezeknek több mint 80 százaléka pedig mindössze hat belvárosi kerületben található. Ez azt jelenti, hogy miközben Budapest egészében a lakásállomány 1 százaléka érintett a rövid távú kiadásban, az I., V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben ez az arány több mint 4 százalék.

Koncentrált a budapesti airbnb-piac

A rövid távú lakáskiadás koncentrációját jól mutatja, hogy az airdna.co adatai alapján a belvárosi kerületekben található 198 ezer lakásból 8125 olyan rövid távra kiadó lakás üzemel, ahol a múlt hónapban legalább egy vendégéjszakát foglaltak. Budapest egészében a teljes lakásállomány megközelíti az 1 milliót, vagyis a fővárosi lakásoknak ötöde található a belvárosi kerületekben, miközben az Airbnb-kínálat több mint négyötöde viszont ide összpontosul.

A legnagyobb kínálat a VII. kerületben látható, ahol több mint 3200 lakáshotel működik. Ezt követi a VIII. kerület több mint 1700, majd az V. kerület közel 1200 ilyen ingatlannal. A VI. kerületben jelenleg viszont már csak 837 Airbnb-jellegű lakás üzemel, ami 60 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest az  év elejétől életbe lépett szigorításnak köszönhetően. A belvárosi kerületekben az Airbnb-lakások kihasználtsága jellemzően 64–70 százalék között alakul, ami továbbra is erős bevételi potenciált jelent a tulajdonosok számára.

„A bevételi különbség látványos. Az V. kerületben egy rövid távra kiadott lakás átlagos havi bevétele 725 ezer forint körül alakulhat, miközben a hosszú távú bérleti díj átlaga 350 ezer forint. A VI. kerületben 683 ezer forintos rövid távú bevétel áll szemben 280 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal, a VII. kerületben pedig 650 ezer forint körüli Airbnb-bevétel mellett 245 ezer forint az átlagos hosszú távú lakbér. A VIII. és IX. kerületben is hasonló a különbség: a rövid távú kiadásból származó havi bevétel több mint kétszerese lehet a hosszú távú bérbeadásból elérhető összegnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hogy a számok alapján érthető, miért maradt vonzó a rövid távú lakáskiadás a belvárosi befektetők számára. Ugyanakkor a bruttó bevételi különbség önmagában félrevezető lehet, mert az Airbnb-üzemeltetésnek jóval magasabb a költsége, jóval több munkát és kiadást is igényel, valamint a szabályozási környezet is komoly kockázatot jelent. A szabályozási kérdés szinte minden belvárosi kerületben napirendre került. Az I., V., VI., VII. és VIII. kerületben is felmerült már a rövid távú lakáskiadás szigorítása, miközben Budapesten 2026 végéig moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére. Ez azt jelenti, hogy újabb lakások nem kaphatnak szálláshely-szolgáltatási engedélyt, így a piac bővülése korlátozott, a meglévő állomány jövőjét pedig a kerületi és országos szabályozási döntések határozhatják meg.

Mennyire működik a terézvárosi modell?

A VI. kerületben idén januártól tilos a lakások rövid távú bérbeadása, ami alól csak a közösségi szálláshelyként funkcionáló ingatlanok jelentenek kivételt. Ennek köszönhetően 60 százalékkal csökkent az airbnb-k száma, de így is több mint 800 rövid távú kiadásra használt lakás található a piacon. Ezzel párhuzamosan a hosszú távra kiadó lakások kínálata éves összevetésben 34 százalékkal bővült 1330 lakáshirdetésre, ami ezzel a legnagyobb volument jelenti a belvárosi kerületek albérletkínálatában. A terézvárosi albérletek iránti telefonos érdeklődések száma éves összevetésben pedig 32 százalékkal nőtt 2026-ban, miközben a fővárosi kiadó lakások iránti kereslet 11 százalékkal csökkent. „A VI. kerületben látható folyamat arra utal, ha a rövid távú kiadás egy szigorítás miatt nem működik, akkor az érintett lakások egy része megjelenik a másik oldalon, azaz hosszú távra kiadó lakások kínálatában. is. Ha több lakás kerül vissza a klasszikus bérleti piacra, az enyhítheti a kínálati feszültséget és fékezheti a bérleti díjak emelkedését” – tette hozzá Balogh László. Terézvárosban jelenleg 280 ezer forint az átlagos havi lakbér, ami a legalacsonyabb összeg a belvárosi kerületek közül. Tavaly májushoz képest ráadásul a terézvárosi albérletárak nem is változtak, a szeptemberi 300 ezer forintos bérleti díjszinthez képest még csökkentek is.

A kiadó lakások kínálatának növelése különösen fontos lehet akkor, amikor a bérleti díjak nemcsak Budapesten, hanem több nagyvárosban is jelentősen megugrottak. Az új kormány bérlakásprogramja ezért terjedhet ki a főváros mellett Győrre és Debrecenre is, ahol az átlagos bérleti díjak 200-220 ezer forintot tesznek ki, miközben a budapesti átlagos albérletárak 250 ezer forintnál járnak.

Mit mutat a matek?

Az ingatlan.com adatai szerint a hosszú távú lakáskiadásból elérhető bruttó bevételarányos hozam Budapesten jelenleg 4,5 százalék körül mozog. Ez önmagában arra késztetheti a befektetőket, hogy végiggondolják, hogy valóban az ingatlan-e a legjobb befektetés. Különösen úgy, hogy a lakásárak emelkedési üteme is folyamatosan lassul a fővárosban: áprilisban havi szinten csak stagnáltak az árak, éves összevetésben pedig 10,9 százalékra mérséklődött a drágulás üteme. Balogh László szerint a belvárosi keresletet a devizapiaci mozgások is befolyásolhatják. „Budapest belső kerületeiben minden negyedik-ötödik vevő külföldről érkezik, viszont a forint erősödése a külföldi vásárlók számára drágábbá teheti a magyarországi ingatlanokat, ami tovább mérsékelheti a külföldi befektetői keresletet. A befektetők visszaszorulása a szabályozási tervek miatt hosszabb távon inkább a saját célra vásárlók helyzetét javíthatja. Ez nem csak a főváros legfelkapottabb városrészeit érintheti, ahol eddig különösen erős volt a befektetői kereslet, hanem az átmeneti és külső kerületeket is. A belváros drágulásának lassulása ugyanis kigyűrűzhet a külső városrészekbe is” – mondta az ingatlan.com szakértője.