Tisztelt Szakértő! Eladtunk egy nagy értékű berendezést, melyet EU tagországból vásároltunk és egy másik EU tagországba értékesítettük. Mi vagyunk a vevők, nem csak közvetítők. Készletre vegyük-e az árut, ha az közvetlenül a vevőnkhöz került szállításra, fizikailag nem is volt Magyarországon.Számviteli politikánk szerint az árukat készletre vesszük. Mi a véleménye?
Tisztelt Szakértő! Közraktározási folyamattal kapcsolatos könyvelési lépésekben kérném a segítséget. Cégünk kétféle esetben szeretne a jövőben közraktárjegyet használni 1. Megveszi a termelőtől a közraktárjegyet, és később, mikor szüksége lesz rá, beváltja a lerakott árura. 2. A közraktár hitelező bankként finanszírozza a termelőnek a letett áru értékét, és ha az határidőre nem fizeti vissza a hitelt, a közraktár elárverezi a készletet Az 1. folyamatot számvitelileg a következő módon kezelnénk. A letevő forgatással átruházza cégünkre a közraktárjegyet. (Fontos kérdés, hogy ebben az esetben áfakötelezettség van-e?) A letevő szállítót könyveljük az értékpapírral szemben, a számla bekerül a fizetési programba, és elutalják a bankból. T 37 – Közraktárjegy (letétbe helyezett áru értéke) plusz áfa? K – Szállító (454) T Szállító (454) – K Bank (384) Ezzel egy időben a közraktárjegyről DMS lapot kell kiállítani a közraktárjegy tartalmának megfelelően. A közraktári folyamatban, mikor az árujegyet beváltják és a készletet elszállítják, az eredeti letevő köteles a számlát kiállítani a közraktárjegyen szereplő mennyiségről. Itt is kérdés az áfarelevancia. Az áru jellege miatt előfordulhat, hogy a megrendelt mennyiség eltér a bevételezett mennyiségtől (például nedvességtartalom csökkenése miatt). A számlázott mennyiség a közraktárban eredetileg betárolt mennyiségről szól – a keletkezett különbözetet valamilyen módon el kell számolni tárolási vagy egyéb veszteségként?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kilép a katából és visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá. A katába való belépéskor a meglévő készletét adóalapba be nem számító készletértékként tartja nyilván. Ezt a készletértéket Szja tv. szerinti bevételként számolja el a katából való kilépést követő napon? Visszatéréskor mire szükséges még figyelni egyéni vállalkozónál? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Tirpák Anita! Köszönöm tájékoztatását, mellyel kapcsolatosan lenne még kérdésem. A 2017. év közben fellelt többlet válaszában említett könyvelési tétele csak az év végi leltár kapcsán lenne számomra értelmezhető, de mivel ez az áru értékesítésre került, az év végi leltárban már nem szerepelhet. 2009-ben ez az áru – nem jelentős összegű – tévesen elszámolásra került ELÁBÉ-ként. Mivel adóügyileg ez már elévült, a társasági és iparűzési adót önellenőrizni nem lehet. Ebben az évben elvileg helyesen a 814-es számlaosztályban kerülne könyvelésre. Amennyiben csak év végi tételes leltár alapján könyveljük a záró leltár értékét, akkor az év közben fellelt készletet nem kell könyvelni vagy korrigálni? A T 26 - K 814 könyvelési tétel véleményem szerint ebben az esetben nem helyénvaló, hiszen pont a T 814 -re kellene most könyvelni. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. áruiról év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ezért év végével tételes leltárfelvétel alapján állapítja meg a készleteit. A 2008. évben fölleltározott egy árut, melyet a következő évi (2009) készletleltára már nem tartalmazott, vagyis abban az évben eladott áruk beszerzési értékeként elszámolásra kerülhetett. 2017-ben "előkerült" ez az áru, melyet értékesített is. Hogyan kell (kell-e) a fellelt készletet utóbb a könyvelésben rendezni, ha év közben a beszerzéseket csak a 812-es főkönyvi számra könyveljük? A társasági és iparűzési adó már elévült. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egyik cégünk rendezte az úszó világbajnokságot, melyhez olyan beruházásokat kellett elvégezni, melyek jelentős összegűek, ugyanakkor csak a rendezvény ideje alatt használták, majd szétszerelték és bizonyos elemeit készletre vették. Helyes-e az eljárásunk, ha úgy gondoljuk, hogy az aktiválástól a bontásig értékcsökkenést számolunk el, majd a műszakilag megállapított értéken az elemeket készletre vesszük és a készlet érték és a nettó érték közötti összeget pedig elszámoljuk terven felüli értékcsökkenésként? Vannak olyan építmények, melyeket a rendezvény után szétbontanak és nem marad készletre vehető érték; ezeknek az eszközöknek a bontás után fennmaradó nettó értékére terven felüli értékcsökkenést számolnánk el. Kérdésem még, hogy a bontás, a szállítás költsége növeli-e a készletre vett eszközök értékét? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Adózóna! A tevékenységben nem használt tárgyi eszközöket szeretném átsorolni a készletek közé. Több variációt olvastam. A tárgyi eszköz Br: 1700 eft. écs: 1700 e ft. Ennek átsorolása 1/ T 139- K132 1.700 e ft T 261- K139 1.700 e ft 2/ T 261- K132 1.700.e ft T139 - K261 1.700 e ft A kettes pontban – mivel a készletnek nincs egyenlege – ebben az estben csak analitikában tartom nyilván? Vagy ezt az egészet hogyan könyvelem, melyik a helyes? Köszönöm: Pánti Etelka
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy igaz-e az alábbi állítás: követelés fejében átvett ingatlan könyvelése: a követeléssel szemben az ingatlant továbbértékesítési céllal készletre veszik, így sem áfa, sem illetékterhe nincs. Köszönettel, Selymes Éva
Kivonta a forgalomból a Disney „Minnie Mouse” mintás, három részes reggeliző készleteket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután abban egy rákkeltő anyagból, a kadmiumból az elfogadott maximális érték több mint kétszeresét mutatta ki a cseh hatóság. A Nébih az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) értesült a bejelentésről.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás továbbértékesítési céllal vásárolt nagy értékű építőipari készletet. A készlet beszerzéséhez 50 százalék előleget kapott a vevőjétől 2016. májusban, amelyről a végszámlát a készlet leszállításakor, 2016. októberben, októberi keltezésű és teljesítésű dátummal állította ki. Az árut szállító részére 2016. májusban és 2016. szeptemberben 50-50% előleget fizetett, amely előlegekről a szállító a végszámláját – többszöri felszólítás után – 2017. januári keltezési és teljesítési dátummal állította ki. 2016. december 31-én tehát 2016. évi árbevétele elszámolva, azonban ehhez tartozó árubeszerzési számlával nem rendelkezik. Mi a helyes eljárás a szállító által 2016-ban nem számlázott gazdasági esemény kimutatására a 2016. évi beszámoló összeállításakor annak érdekében, hogy a vállalkozás mind a számviteli, mind a társasági- és iparűzésiadó-törvény tekintetében helyesen járjon el? Válaszukat előre is köszönöm.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. (Lidl) 2015-ös karácsonyi akciója idején megjelenő reklámjaiban elhallgatta, hogy „Fa babaház” elnevezésű, illetve azt helyettesítő termékét nem lesz képes a szükséges mennyiségben a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. A jogsértésért három millió forint bírságot szabott ki a GVH.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Mérlegfordulónapjára a kft. a beruházásként nyilvántartott (használatba nem vett ) eszközöket átsorolta készletté, mert azokat a jövőben értékesíteni kívánja, a tervezett termelési tevékenységet nem fogja folytatni, nem fogja a beruházást aktiválni, üzembe helyezni. Az eszközöket az eredeti beszerzési értéken veszi készletre, úgy minősítve, hogy azok értéke nem haladja meg az eladásból realizálható bevétel értékét/piaci értékét. Tehát a készletrevételt megelőzően nem számolt el ezzel kapcsolatban terven felüli értékcsökkenést. Kérdés: ebben az esetben a 1629-es tao-bevallásban szerepeltetni kell-e a tao-törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően növelő, és a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint csökkentő tételként? Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk termelőcég volt, de megszüntettük a termelést, és ehhez kapcsolódóan az ingatlanok között szereplő üzemünket 2015-ben átsoroltuk a készletek közé. 2016-ban hivatalos értékbecslés alapján elszámoltunk több tízmillió forintot értékvesztésként. Kérdésem az lenne, hogy a társasági adó szempontjából ez adóalap-növelő tételnek minősül-e? Előre is köszönöm a válaszukat! Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;
Tisztelt Szakértő! Előző évről megmaradt saját termelésű alma (készlet) selejtezését hogyan könyvelem? Tartozik a saját termelésű készlet állományváltozása, K251-258? Van még más könyvelési teendőm is? Köszönöm válaszát!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték