Tisztelt Szakértő! Villanyszerelő és gázszerelő kft. könyvelésénél a vásárolt beszerelt csövek, vezetékek és felszerelések helyesen az anyag vagy áru kategóriába tartoznak? Ez dilemma, több véleményt olvastam róla. Köszönöm válaszát!
Hivatkozva a http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_23_Uton_levo_keszletek_ikf kérdésemre, az anyag fizikailag megérkezett a raktárba, de nem került bevételezésre, a könyvelés ugyanaz, mint ahogy korábban írta? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a pénztárkönyvbe be kell-e vinni az év végén elkészített alapanyag leltár értékét (vállalkozói jövedelem hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetén)? Ha igen, akkor hogyan? Következő évben ezzel a készletértékkel mi a teendő? A személyi jövedelem bevallásban a 13-03 49. során az éves beszerzési költséget csökkenteni kell a leltár értékével? Ha az egyéni vállalkozó kivétet nem számolt el (nem fizetett maga után 15 százalék szja-t), de a kötelező járulékokat megfizette maga után, akkor ezek elszámolt költségnek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszhoz szeretnék még kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_12_Ingatlan_afa_vwa#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Mivel 2008.01.01. előtti a használatbavételi engedély itt a figyelési időszak 120 hónap? Ha jól tudom ekkor változott 120 hónapról 240 hónapra. A másik kérdésem az lenne, ha volt olyan időszak többször is, amikor az ingatlanban 6-8 hónapig nem volt bérlő, akkor mi a teendő? Visszasorolom készletre és nem számolok értékcsökkenést vagy hagyom tárgyi eszközön és továbbra is számolom az értékcsökkentést? Köszönöm szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő, kérem szíves segítségét az alábbi kérdésben. Ha egy alapítvány alapszabálya szerint arra jön létre, hogy adományboltot működtessen (Rászorulók részére kedvezményes áron, akár pénzadomány ellenében értékesítsen, adományként átvett készleteket – mely bevételét további alapszabályban rögzített karitatív feladatok ellátására fordít) akkor a bolt működésével kapcsolatban milyen kötelezettségek terhelik: – az adománybolt kereskedelmi üzletnek számít-e, nyugtaadási kötelezettségét kötelező-e online pénztárgéppel teljesíteni, vagy az átvett összegekről adományigazolást, vagy milyen egyéb bizonylatot kell kiállítania? – az adományként kapott, később értékesített készletek átvételekor milyen bizonylat, igazolás kiállítására kötelezett az Alapítvány, az átvett készletek értékét milyen módszerrel kell meghatározni? – ezen tevékenység kereskedelmi tevékenységnek számít-e, ha az átvett ellenérték, vagy adomány értéke meghaladja a 8 millió forintot, akkor az alapítvány bekerül-e áfakörbe vagy sem? – a készletek követésére milyen módszert kötelező alkalmaznia az Alapítványnak? – milyen egyéb adózási szabályoknak kell megfelelnie az Alapítványnak, hogy törvényesen működjön? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. áttérne katára. Azt hangsúlyozzák mindenhol, hogy a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni rá. A kérdés konkrétan a bt. készletére vonatkozna. Mi lesz azzal? Az áttérés előtti zárásban többmilliós készlete van a bt.-nek. Az akkor áfázik vagy mi lesz vele? Erre nem találok sehol semmi választ. Ugyanez a kérdés merül fel a kft.-nél, amely kivára térne át. Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő ! 2018. január 1-től alanyi mentességet választó, kiskereskedelmi tevékenységet folytató társaságot terheli-e áfafizetési kötelezettség a 2017. december 31-én meglevő árukészlete után? Alanyi mentesség választásának feltétele az elfogadott törvénymódosítások szerint maradt 8 millió forint? (Az áfatörvény jelenleg elérhető, 2018. január 1-jétől hatályos állapota szerint ezt találtam a törvényben.) Válaszát előre is köszönöm szépen. Rozika (könyvelő)
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Egy kft. épített értékesítési céllal egy ingatlant. Az áfát levonták és visszakapták. 2007-ben kapták meg az ingatlanra a használatbavételi engedélyt. Az ingatlant sajnos nem tudták értékesíteni, ezért úgy döntöttek, hogy bérbe adják 2009-től. A könyvelésben készletként tartjuk nyilván az ingatlant, folyamatosan hírdetik és úgy néz ki, hogy most lenne rá vevő. 2014. január 1-jétől a kft. alanyi adómentességet választott. Azóta akkor adott le áfabevallást, amikor telket értékesített. Azt szeretnénk megkérdezni, hogyan tudja eladni az ingatlant? Áfás számlát kell kiállítania? Az alanyi mentesség választása miatt kellett volna-e arányosítás miatt áfát fizetni? Tárgyi eszköznek át kellett volna-e minősíteni az ingatlant, mivel nem tudta értékesíteni vagy jó helyen van a készleten? Köszönjük a segítségüket! Várjuk válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A cég elfekvő ruhákat szeretne adományozni rászoruló intézménynek. Ilyenkor ki kell vezetni a készletből és adóvonzata is van?
Tisztelt dr. Kelemen László úr! Az ugyanilyen címen feltett kérdésemre küldött válaszához még egy kérdés: ha a társaság a tárgyi eszközei közül átsorolja az eladni kívánt eszközöket a készletei közé (mert megváltozott a szándéka, vagy esetleg tévesen kerültek a tárgyi eszközök közé ezek a tárgyak, és így továbbértékesítési céllal tartja a birtokában a műalkotásokat), akkor az Ön véleménye szerint már alkalmazható/alkalmaznia kell az árrés szerinti adózást? Előre is köszönettel, Zsuppán Péter
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőkben segíteni: egy gazdasági társaság saját fejlesztésű társasjáték előállításával és értékesítésével foglalkozik. Megvásárlásra kerül a dobókocka, a bábu, a társasjáték doboza és a zsetonok is. A cég előállított x db játékot és értesített is y db mennyiségben ezekből. A kérdésem, hogy az elkészült, de még nem értékesített társasjáték, valamint a még fel nem használt zsetonok, bábuk, dobozok nyilvántartása, könyvelése hogyan történik? Nagyon köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Eladtunk egy nagy értékű berendezést, melyet EU tagországból vásároltunk és egy másik EU tagországba értékesítettük. Mi vagyunk a vevők, nem csak közvetítők. Készletre vegyük-e az árut, ha az közvetlenül a vevőnkhöz került szállításra, fizikailag nem is volt Magyarországon.Számviteli politikánk szerint az árukat készletre vesszük. Mi a véleménye?
Tisztelt Szakértő! Közraktározási folyamattal kapcsolatos könyvelési lépésekben kérném a segítséget. Cégünk kétféle esetben szeretne a jövőben közraktárjegyet használni 1. Megveszi a termelőtől a közraktárjegyet, és később, mikor szüksége lesz rá, beváltja a lerakott árura. 2. A közraktár hitelező bankként finanszírozza a termelőnek a letett áru értékét, és ha az határidőre nem fizeti vissza a hitelt, a közraktár elárverezi a készletet Az 1. folyamatot számvitelileg a következő módon kezelnénk. A letevő forgatással átruházza cégünkre a közraktárjegyet. (Fontos kérdés, hogy ebben az esetben áfakötelezettség van-e?) A letevő szállítót könyveljük az értékpapírral szemben, a számla bekerül a fizetési programba, és elutalják a bankból. T 37 – Közraktárjegy (letétbe helyezett áru értéke) plusz áfa? K – Szállító (454) T Szállító (454) – K Bank (384) Ezzel egy időben a közraktárjegyről DMS lapot kell kiállítani a közraktárjegy tartalmának megfelelően. A közraktári folyamatban, mikor az árujegyet beváltják és a készletet elszállítják, az eredeti letevő köteles a számlát kiállítani a közraktárjegyen szereplő mennyiségről. Itt is kérdés az áfarelevancia. Az áru jellege miatt előfordulhat, hogy a megrendelt mennyiség eltér a bevételezett mennyiségtől (például nedvességtartalom csökkenése miatt). A számlázott mennyiség a közraktárban eredetileg betárolt mennyiségről szól – a keletkezett különbözetet valamilyen módon el kell számolni tárolási vagy egyéb veszteségként?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kilép a katából és visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá. A katába való belépéskor a meglévő készletét adóalapba be nem számító készletértékként tartja nyilván. Ezt a készletértéket Szja tv. szerinti bevételként számolja el a katából való kilépést követő napon? Visszatéréskor mire szükséges még figyelni egyéni vállalkozónál? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Tirpák Anita! Köszönöm tájékoztatását, mellyel kapcsolatosan lenne még kérdésem. A 2017. év közben fellelt többlet válaszában említett könyvelési tétele csak az év végi leltár kapcsán lenne számomra értelmezhető, de mivel ez az áru értékesítésre került, az év végi leltárban már nem szerepelhet. 2009-ben ez az áru – nem jelentős összegű – tévesen elszámolásra került ELÁBÉ-ként. Mivel adóügyileg ez már elévült, a társasági és iparűzési adót önellenőrizni nem lehet. Ebben az évben elvileg helyesen a 814-es számlaosztályban kerülne könyvelésre. Amennyiben csak év végi tételes leltár alapján könyveljük a záró leltár értékét, akkor az év közben fellelt készletet nem kell könyvelni vagy korrigálni? A T 26 - K 814 könyvelési tétel véleményem szerint ebben az esetben nem helyénvaló, hiszen pont a T 814 -re kellene most könyvelni. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték