Részvénytársaságunk saját termelésű készletének önköltsége jelentősen eltér a fordulónapi piaci értéktől. Van-e lehetőség a fordulónapon bennálló készlet értékhelyesbítésére, vagy ez a lehetőség csak a befektetett pénzügyi eszközök, illetve tárgyi eszközök esetén lehetséges? Kell-e értékelési tartalékot képezni rá?
Kérdésem: Kft. ingatlanforgalmazással és -közvetítéssel szeretne foglalkozni, még ebben az évben. A tevékenységi körében szerepel a két tevékenység, szakképesítéssel nem rendelkeznek az alkalmazottak, de az oktatásra jelentkezés már folyamatban van. A kft. két éve működik, jelentős árbevétellel. Ha még december hónapban egy családi házat megvesz áruként, továbbértékesítés céljából (magánszemélytől), az kivitelezhető-e technikailag? Én mint könyvelő készletre veszem a házat. Ha jól tudom, a készletre csak a fenntartáshoz szükséges költségek költhetők, ha mint épület, a felújítás ilyenkor megtehető? És a legfontosabb, hogy az illetékmentesség milyen módon lehetséges? Ha jól emlékszem, ha 2-3 évig nem történik meg az értékesítés, abban az esetben az illetéket meg kell fizetni. Az ingatlan mikor kerülhet be a kft. készletébe, ha az adásvétel megtörténik, vagy ha a birtokba adás már megtörtént? Várom válaszát. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki készlettel rendelkezik, átlép a katába megteheti-e, hogy a katás időszakában értékesíti a készletét, vagy van bármilyen teendője az adózási mód váltása miatt? Amikor megvásárolta az árut, költségként elszámolta,az áfát visszaigényelte. Válaszukat várva. Tisztelettel:
Társaságunk termékdíjköteles terméket szerez be más EU tagországokból, melyeket belföldön értékesít (az árukról folyamatos készletnyilvántartást vezet). Ennek megfelelően mint első belföldi forgalombahozó alanya lesz a termékdíjnak. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alalkul a termékdíj számviteli elszámolása (bekerülési érték része vagy egyéb ráfordítás) attól függően, hogy a vállalkozás döntése alapján az értékesítéskor, vagy a készletre vételkor keletkezteti a termékdíjkötelezettséget. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy kft. személygépkocsit lízingel nyíltvégű konstrukcióban, melyet árbevételszerző tevékenységéhez használ. Pár hónap után azonban úgy dönt, megválna az autótól, mert mégsem váltotta be a hozzáfűződő reményeit. Ugyanakkor egyik partnere megvenné tőle az autót. A kft. idő előtti lezárását kéri a szerződésnek, rendezi az összes kötelezettségét a lízingbeadó felé, ezzel meg is szerzi a tulajdonjogot. Másnap pedig tovább értékesíti a személyautót üzleti partnere felé. Kérdésem, hogy ilyen esetben a kft. részéről ez tárgyi eszköz értékesítésének minősül-e, vagy a gépkocsit készletre kell venni, mivel azért végtörlesztett, hogy el is adja? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem főtevékenysége a 9107'08 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése TEÁOR szám alá tartozó tevékenység. A tevékenységből adódóan jelentős értéket képviselő állatállománnyal rendelkezik. A mezőgazdasági állattartástól eltérően az adott vállalkozásnál az állatokat nem tenyésztés céljából tartják, a tartás célja az állatok látogatók előtti bemutatása. Ebből adódóan ügyfelem a számviteli politikáját akként állította össze, hogy az állatokat a 2. számlaosztályban a készletek között tartja nyilván annak ellenére, hogy az állaltok jellemzően évet meghaladóan az adott vállalkozásnál vannak. Számviteli elszámolása kialakításnál abból indult ki ügyfelem, hogy a könyveiben szereplő állatokat nem lehet besorolni a Sztv. 26. § (6) bekezdésében rögzítettek alapján a befektetett eszközök közé. Kérdésem arra irányul, hogy az ügyfelem az általa alkalmazott besorolást [Sztv. 28. § (3) b) pont] helyesen alkalmazza-e? Megfelelően kerül-e bemutatásra a vállalkozás vagyoni helyzete, tekintettel arra a tényre, hogy a készletek közé történő besorolás miatt nincs értékcsökkenés elszámolása, és ennek következtében társasági adó vonatkozásában eltérő adózás előtti eredmény, illetve adóalap keletkezik? Válaszukat várva, tisztelettel Bakó Anikó
Ingatlanépítéssel foglalkozó kft. egyik tulajdonosa el akarja adni az üzletrészét. Az üzletrészértékesítéssel kapcsolatban felmerült, hogy a cég ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, kell-e illetéket fizetni ingatlanszerzés miatt? Az eladási célra épített ingatlan értékét (amit a mérlegben a készletek között szerepeltetünk) figyelembe kell-e venni a 75 százalékos ingatlanarány számításakor? A taotörvény 4. § 18/a pontja szerint az a társaság minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, amely mérlegében kimutatott eszközök (kivéve belőle a pénzeszközöket, követeléseket és az aktív időbeli elhatárolásokat) értékéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy pénzügyi vállalkozás esetén az iparűzési adó kiszámításánál a készletről eladott áru nettó értéke és a kivezetett könyv szerinti érték különbözete beleszámít-e az iparűzési adó alapjába? Köszönöm!
T. Szakértő, abban szeretném a segítségét kérni, hogy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e az a társaság, amely ingatlanokkal rendelkezik, de az ingatlanjainak felét készletként tartja nyílván mint olyan ingatlant amelyet a vállalkozás céljára nem hasznosít, de még nem tudja, hogy mit kezd vele. A társaság egyszerre több ingatlant vásárolt még 2011-ben, amelyiket bérbeadta, azok átkerültek a tárgyi eszközök közé, a többi készleten maradt. Ezért most az a kérdés, hogy ezeket a készleten lévő ingatlanokat figyelembe kell-e venni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság pozició meghatározásához? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Fém felületek kezelésével foglalkozó társaság a galvanizáló kádat (annak karbantartása után) újratöltötte elektrolit folyadékkal, ehhez nagy mennyiségben vásárolt oxidot, melyet teljes egészében beletöltött. Az így keletkezett elektrolit folyadékkal kb. öt évig (a következő nagy tisztításig) tudják a felületkezelést végezni. Az elektrolit folyadék állapotát folyamatosan ellenőrzik, ha szükséges a pH-szint beállításához kis mennyiségben szintén töltenek oxidot, illetve egyéb anyagot, amelyet azonnal anyagköltségként számolnak el. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Kérdés: hogyan kell a kád újratöltéséhez felhasznált anyagot elszámolni? Azonnali felhasználást (anyagköltséget) jelent, amikor beletöltik a kádba, vagy készletre kell venni, és a számított felületre tapadás alapján kell a felhasználást anyagköltségként elszámolni, illetve van-e lehetőség ezt az anyagköltséget aktív időbeli elhatárolásként elszámolni?
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Egyesület kizárólag közcélú tevékenységet végez, melynek keretében vadászgörényeket fogad be (gazdátlan – a gondozója által a továbbiakban nem kívánt állatok – gondozása, tartása), melyeket olyan gazdikhoz helyez el, akik gondját viselik az állatoknak, illetve ellátja azokat a rehabilitációt megelőzően. Az egyesület egyszeres könyvviteli elszámolású. A befogadott állatokról számszerűsített nyilvántartást vezet. Kérdéseim: 1. A nyilvántartás szerinti állatokat szerepeltetnie kell-e a mérlegben a készletek között, ha igen, milyen értékben? Amennyiben valamely értékben szerepeltetni kell az állatokat (szokásos piaci érték?), akkor az eredménykimutatásban a pénzbevételt nem jelentő bevételként kell megjeleníteni? 2. Az alapító okiratban szerepel a befogadott állatok rehabilitációja, megfelelő gazdikhoz történő elhelyezés. Amennyiben ellenértéket fogadnak el, az vállalkozási tevékenységnek minősül-e esetleg önként befizethetnek-e valamely összeget támogatásként? Kell-e erről bizonylatot kiállítani (bevételi pénztárbizonylat, nyugta, egyéb csak számviteli nyilvántartás). Válaszukat előre is köszönöm, Molnár Ilona
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. kiadásaival/költségeivel kapcsolatban az alábbi a kérdésem: A kft. által beszerzésre kerül egy ingatlan (jellemzően lakóingatlan), melyet továbbértékesítési céllal szerez be. Az ingatlant annak értékesítéséig a készletek között kell nyilvántartani? Az ingatlannal kapcsolódó költségek: illeték, esetleges felújítási költség, ügyvédi díj az ingatlannal együtt a készletek közé kell könyvelni, vagy az 5-ös számlaosztályban? Válaszukat várva, üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó 2018.10.01. napjával át kíván térni vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozói jogállásúra – tekintettel arra, hogy 2018.09. hónapjában kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kataalanyiság időszakában kifejezetten jövőbeni továbbértékesítési céllal beszerzett árukészletnek mi lesz a sorsa? Az árukészlet értékesítésére csak 2018.10.01. napja után kerülne sor. Kell-e a kataalanyiság megszűnésekor azokat bevételként számba venni, vagy lehetőség van azok költségkénti elszámolására abban az időszakban, amikor a készletek ténylegesen értékesítésre kerülnek? Esetleg a kata hatálya alól milyen kedvezőbb adózási formára történő áttérést javasolna a kereskedelmi tevékenységet figyelembe véve? Köszönettel.
Társaságunk (kft.) asztalosipari tevékenység gyártásával foglalkozik. Jelenleg mobilházat gyárt. Jól gondolom-e, hogy az elkészült mobilházat saját termelésű készletként veszem nyilvántartásba, és értékesítéskor a társaság alaptevékenységéből származó árbevételeként könyvelem le? Nem tárgyi eszközként veszem nyilvántartásba, és nem is úgy értékesítem. Várom szíves válaszukat. Köszönettel: Szabó Kálmánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték