Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy pénzügyi vállalkozás esetén az iparűzési adó kiszámításánál a készletről eladott áru nettó értéke és a kivezetett könyv szerinti érték különbözete beleszámít-e az iparűzési adó alapjába? Köszönöm!
T. Szakértő, abban szeretném a segítségét kérni, hogy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e az a társaság, amely ingatlanokkal rendelkezik, de az ingatlanjainak felét készletként tartja nyílván mint olyan ingatlant amelyet a vállalkozás céljára nem hasznosít, de még nem tudja, hogy mit kezd vele. A társaság egyszerre több ingatlant vásárolt még 2011-ben, amelyiket bérbeadta, azok átkerültek a tárgyi eszközök közé, a többi készleten maradt. Ezért most az a kérdés, hogy ezeket a készleten lévő ingatlanokat figyelembe kell-e venni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság pozició meghatározásához? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Fém felületek kezelésével foglalkozó társaság a galvanizáló kádat (annak karbantartása után) újratöltötte elektrolit folyadékkal, ehhez nagy mennyiségben vásárolt oxidot, melyet teljes egészében beletöltött. Az így keletkezett elektrolit folyadékkal kb. öt évig (a következő nagy tisztításig) tudják a felületkezelést végezni. Az elektrolit folyadék állapotát folyamatosan ellenőrzik, ha szükséges a pH-szint beállításához kis mennyiségben szintén töltenek oxidot, illetve egyéb anyagot, amelyet azonnal anyagköltségként számolnak el. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Kérdés: hogyan kell a kád újratöltéséhez felhasznált anyagot elszámolni? Azonnali felhasználást (anyagköltséget) jelent, amikor beletöltik a kádba, vagy készletre kell venni, és a számított felületre tapadás alapján kell a felhasználást anyagköltségként elszámolni, illetve van-e lehetőség ezt az anyagköltséget aktív időbeli elhatárolásként elszámolni?
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Egyesület kizárólag közcélú tevékenységet végez, melynek keretében vadászgörényeket fogad be (gazdátlan – a gondozója által a továbbiakban nem kívánt állatok – gondozása, tartása), melyeket olyan gazdikhoz helyez el, akik gondját viselik az állatoknak, illetve ellátja azokat a rehabilitációt megelőzően. Az egyesület egyszeres könyvviteli elszámolású. A befogadott állatokról számszerűsített nyilvántartást vezet. Kérdéseim: 1. A nyilvántartás szerinti állatokat szerepeltetnie kell-e a mérlegben a készletek között, ha igen, milyen értékben? Amennyiben valamely értékben szerepeltetni kell az állatokat (szokásos piaci érték?), akkor az eredménykimutatásban a pénzbevételt nem jelentő bevételként kell megjeleníteni? 2. Az alapító okiratban szerepel a befogadott állatok rehabilitációja, megfelelő gazdikhoz történő elhelyezés. Amennyiben ellenértéket fogadnak el, az vállalkozási tevékenységnek minősül-e esetleg önként befizethetnek-e valamely összeget támogatásként? Kell-e erről bizonylatot kiállítani (bevételi pénztárbizonylat, nyugta, egyéb csak számviteli nyilvántartás). Válaszukat előre is köszönöm, Molnár Ilona
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. kiadásaival/költségeivel kapcsolatban az alábbi a kérdésem: A kft. által beszerzésre kerül egy ingatlan (jellemzően lakóingatlan), melyet továbbértékesítési céllal szerez be. Az ingatlant annak értékesítéséig a készletek között kell nyilvántartani? Az ingatlannal kapcsolódó költségek: illeték, esetleges felújítási költség, ügyvédi díj az ingatlannal együtt a készletek közé kell könyvelni, vagy az 5-ös számlaosztályban? Válaszukat várva, üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó 2018.10.01. napjával át kíván térni vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozói jogállásúra – tekintettel arra, hogy 2018.09. hónapjában kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kataalanyiság időszakában kifejezetten jövőbeni továbbértékesítési céllal beszerzett árukészletnek mi lesz a sorsa? Az árukészlet értékesítésére csak 2018.10.01. napja után kerülne sor. Kell-e a kataalanyiság megszűnésekor azokat bevételként számba venni, vagy lehetőség van azok költségkénti elszámolására abban az időszakban, amikor a készletek ténylegesen értékesítésre kerülnek? Esetleg a kata hatálya alól milyen kedvezőbb adózási formára történő áttérést javasolna a kereskedelmi tevékenységet figyelembe véve? Köszönettel.
Társaságunk (kft.) asztalosipari tevékenység gyártásával foglalkozik. Jelenleg mobilházat gyárt. Jól gondolom-e, hogy az elkészült mobilházat saját termelésű készletként veszem nyilvántartásba, és értékesítéskor a társaság alaptevékenységéből származó árbevételeként könyvelem le? Nem tárgyi eszközként veszem nyilvántartásba, és nem is úgy értékesítem. Várom szíves válaszukat. Köszönettel: Szabó Kálmánné
Tisztelt Szakértő! Egy cég szarvasmarha-tenyésztéssel foglakozik. Év végén a növendék állatokat készletre veszik (T 241 – K 581), amely tételt a nyitást követően rendeznek (K 581 - T 241). A kétévesnél idősebb állatok tenyésztésbe lesznek állítva év végén (T 151 – K 582) Helyesen könyveli le a leírtak alapján a cég az állományváltozásokat? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány, amely konkrétan egy iskola támogatására jött létre, a közhasznú tevékenységére tekintettel készlet formájában adományban részesült. Konkrétan függönyöket kapott, amelyeket az alapító iskolának szeretne átadni. Felmerült, hogy a függönyöket csak használatba adja át az alapító iskola részére. Kérdésem, hogy ezt megteheti-e, ha igen, akkor az alapítvány készletre veszi és esetleg ÉV-t számolhat-e el rá, vagy átadja az iskolának végleges használatra, a közhasznú tevékenysége megvalósulásaként? Ebben az esetben egy összegben ráfordításként elszámolja. Kérem, hogy a könyvelési tételt is szíveskedjen megadni a választható esetre tekintettel. Közhasznúsági tevékenység ebben az esetben az iskola oktató-nevelő munkájához kapcsolódó környezeti feltételek javítása. Válaszát előre is köszönöm: Molnár Ilona
Tisztelt Szerkesztő! Motor kereskedés, amely új és használt motorokat értékesít, új motort vásárol teszt motornak. A 2-es számla osztályba a készletek között tartom nyilván. Kérdésem: mikor eladja egy év múlva, a könyvelésbe egyéb ráfordításon vezetem-e ki, és a bevétele az egyéb bevétel lesz-e? Ha a 81-es ráfordítás számlán vezetem ki, és a 91-es bevételi számlán könyvelem le, az értékesítést adómentesen, lesz-e ebből probléma az áfánál? Az áfa-bevallás melyik sorába írom be az értékesítés bevételét? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Autókereskedés egyszerre több tipusú személy- és tehergépjárművet szerez be és helyez forgalomba, mivel azokat bemutató és kipróbálási jelleggel kívánjuk használni, úgynevezett tesztautó címen. Várhatóan a gépjárművek futásteljesítménye értékesítés előtt sem fogja meghaladni a 6000 kilométert. Kérdésem: tárgyi eszközként vagy készletként kell az autókat kezelnünk? A beszerzésre jutó áfa személy- és tehergépjármű esetén is visszaigényelhető? Értékesítéskor áfás értékesítésnek minősülnek, függetlenül a vásárló személyétől? Üdv. Módis Andrea
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás 2012-ben vásárolt építési telket, amire azt követő évben épített egy 11 lakásos társasházat, mélygarázzsal és egy üzlethelységgel. Az építkezés teljesen önerős volt. Az elkészülést követően kerültek értékesítésre az ingatlanok. Jelenleg maradt még három lakóingatlan és hét garázs, valamint az üzlethelyiség. A mérlegben az ingatlant átvezettem a készletek közé, mert értékesítve lesz vagy lett. Az eladott ingatlanok után, hogy tudom a ráeső költséget érvényesíteni? Milyen megoldást tud javasolni? Négyzetméter-arányosan, de a lakás és a garázs értéke eltér egymástól, vagy nézzek egy átlag haszonkulcsot? Várom válaszát Tisztelettel: Attila
1.000.000--1.500.000 forint értékben beszerzünk terméket, melyet üzletmenetünk során értékesítünk, de ebben az esetben kipróbálási céllal odaadjuk leendő vevőnknek, aki később eldöntheti, hogy ezt a terméket megvásárolja vagy ugyanilyen terméket újat vásárol tölünk vagy visszaadja vásárlás nélkül. Ha újat vásárol vagy visszaadja ezt a terméket egy másik leendő vevőnek adjuk kipróbálásra. Ezeket az ügyleteket miként kell könyveinkben nyilvántartani készletként, vagy tárgyi eszközként? Legyenek szívesek a lépéseket is leírni. Nagy valószínűséggel ezen termék hasznos élettartama 5 év, csak vevőről vevőre átadjuk, míg valamelyik vevő nem vásárolja meg a már használt terméket.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: kft. kis fenyőfákat ültetett kb. 10 éve, amelyek már kivágható állapotba kerültek. A fát saját vállalkozásában használja fel koszorúkötésre, a többit eladja. Jól gondolom-e a könyvelési tételét? T:124-K-161, utána T-571-K 1294 és ezután készletre veszem: T.251-K.571.majd az értékesités? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték