Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    279 találat a(z) készlet cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó bevallásában zárókészletként csak a kifizetett készletet (árut) kell szerepelteti vagy pedig az üzletében fizikailag fellelhető összes árut, függetlenül attól, hogy annak kifizetése megtörtént-e? Másképpen fogalmazva, a zárókészlet tartalmaz-e olyan árut, mely a pénztárkönyvében árubeszerzésként nem szerepel? (Az áru leszállítása megtörtént, egy részét már értékesítette december 31. napja előtt, de a szállítónak az áru kifizetése december 31. napját követően történt meg.)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Gyártó cég vagyunk, eddig nem vezettünk év közben készletnyilvántartást, januártól szeretnénk bevezetni. Kérdésem a következő: hogyan kell kontírozni, ha az értékesített készterméket (készletcsökkenés T581 K251) később a vevő visszaszámlázza? Eddig visszáruként kezeltük T814. Hogyan veszem vissza készletre, és milyen értéken, hiszen a vevő nem az önköltségi, hanem az értékesítési árán fogja azt nekünk visszaszámlázni. Válaszát előre is köszönöm! Tné Gombár Ágnes

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3 500 ezer Ft volt, ami szerepelt 1553 bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárba szereplő áruk egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. Kérdésem, hogy a megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e a leértékelni, illetve selejtezni. Köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekkel fordulok önhöz: Egyéni vállalkozóként kezdtem tevékenységemet, most más tevékenységgel kibővítve létrehoztunk egy bt.-t. a) Egyéni vállalkozóként nyitottam egy gyermekruhaüzletet, ahol külföldi gyártótól megvásárolt márkás ruhákat értékesítek. A ruhákat fordított adózású számlával szereztem be közösségen belülről. Most a meglévő, még el nem adott ruhákat vinnénk át (kb. 2 millió forint érték) a bt.-be, mivel az üzlet is átkerült a bt. üzemeltetésébe. A meglévő készletet hogy tudjuk átvinni és milyen költségvonzata lesz? b) Egyéni vállalkozóként vettem egy laptopot, bútort, amelyet most már a bt.-ben fogunk használni. Ezeket is el kell adnom a saját bt.-mnek, vagy mi a teendőnk? c) Az egyéni vállalkozóként használt autót milyen feltételekkel tudjuk a cégbe bevinni, és ennek mi a költsége? Vagy jobban járunk, ha béreljük a kültagtól? Az első két pontban szereplő esetben, ha meg kell vennie a bt.-nek a készletet és tárgyi eszközöket, az ebből származó áfafizetés magas lenne, vagy van költségbarátabb megoldás is, csak mi nem tudunk róla? Várom válaszukat. Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a költségeit az 5. számlaosztályban könyveli, és egyszerűsített éves beszámoló készítése során az eredménykimutatását összköltség-eljárással készíti, saját termelésű készterméket állít elő. A késztermék előállítása során analitikát nem vezetnek, csak a december 31-én meglévő készletet letározzák. De most azt is mindet eladták, tehát a saját termelésű készletnek nincs záróállománya. A felmerült közvetlen költségeket kigyűjtöttem, ez lett a saját termelésű készlet nyilvántartási értéke. A készletre vételt T251–K581-re könyveltem, majd átvezettem az elábére T814–K251 mivel a teljes készletet eladták. Viszont azt nem tudom, hogy az aktivált saját teljesítmények értékét hogyan könyveljem. Az eredménykimutatás II. sorába beállítottam, tehát ott valószínűleg a helyén van, de a könyvelési lépésnél elakadtam. Ezért a könyvelési lépések levezetéséhez szeretném a segítségét kérni. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk jövedékiadó-köteles, alkohol termékekkel kereskedik, melyeket az Európai Unióból szerez be. A készletről év közben csak mennyiségi nyilvántartást vezet, ezért az árubeszerzések elszámolására a 814-es főkönyvi számot használja. 1. kérdés: az EU-ból vásárolt áru nem a saját adóraktárunkba kerül, hanem egy másik társaság adóraktárába. A kitároláskor ők fizetik meg a NAV felé a jövedéki adót, majd kiszámlázzák részünkre. Adó folyószámlánkon így ez nem jelenik meg. Kérdésem, hogy az így részünkre átszámlázott jövedéki adót, milyen főkönyvi számon kell szerepeltetnem. A 814-es eladott áruk beszerzési értékén szerepeltetem év közben, és év végén a készletértékem részét fogja képezni, 2. kérdés: Az EU-ból beszerzett áru a saját adóraktárunkba kerül, onnan pedig vagy a vevőhöz, vagy saját raktárunkba amely nem minősül adóraktárnak. A jövedéki adót mi fizetjük meg a NAV felé, adófolyószámlánkon szerepel. A jövedéki adót a 867-es főkönyvi számon kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni a jövedéki adót abban az esetben, ha kitárolás után az árut saját nagykereskedelmi raktárunkba készletre vesszük és hogyan, ha közvetlenül értékesítésre kerül. Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2015. novemberben vettünk egy tehergépjárművet, melyet bérbe adtunk. Számvitelben megállapítottunk egy maradványértéket, és 20 százalékkal amortizáltuk az eszközt, elszámolt értékcsökkenéssel társaságiadó-alapot növeltem, a tao-törvény által engedett 30 százalékkal pedig adóalapot csökkentettem. 2018. novemberben felmondtuk a bérleti szerződést a bérlő nemfizetése miatt, a járművet az ügyvezetés döntése értelmében nem adjuk újra bérbe, hanem értékesítjük. Ennek megfelelően 2018. novemberben a tárgyi eszközt átvezettük készletre könyv szerinti értéken (várható értékesítési ár ennyi lesz vagy ennél több). A kérdésem az lenne, hogyan kell az adóalapot módosítani a készletre vétel miatt 2018-ban? A könyv szerinti értékkel (3,5 millió forint) növelem az adóalapot, a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkentem (1 millió forint)? Mit jelent a tao-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában írt „az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”, illetve a 8. § (1) bekezdés b) pontjában írt „az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”? Ez alapján mégsem kell készletre vezetéskor adóalapot korrigálni? Ez utóbbi esetben, erre az eszközre vonatkozóan az évek során elszámolt adóalap-korrekciós tételek összességében nem egyeznek meg? Köszönettel: Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szipszer Tamás! Katásan induló egyéni vállalkozó másfél év elteltével áttér az szja alá. Boltos, tehát a katás időszak végén van készlete. A készletet szja-s időszak alatt szja-s bevételként adja el. Véleményem szerint így az szja-s időszakban fordul költségbe, és ott költségként elszámolható. Nos, ez ügyben állásfoglalást kértem a NAV-tól. Az ügyfélszolgálat szerint ez a készlet nem számolható el költségként, és az állásfoglalásos vélemény is az, hogy a készlet költségként elveszett. De... én ezzel továbbra sem értek egyet. Amire hivatkozik a NAV, az szerintem pont az én véleményemet támasztja alá. A NAV által idézett paragrafus (egyébként bennem pont ez ébresztett kétséget a legelején) a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 25. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az szja-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást); (ezt tekinti a katás időszakban elszámolt költségnek). De az szja-törvény 11. számú melléklet b) pontja szerint költségnek tekintendők a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások, az adott előlegek...stb., tehát a bevétel feltétele a költség elszámolásának (fordítva akkor lesz valami költség, ha abból bevétel lesz) másképp nem is lehetne az szja-s egyéni vállalkozónak készlete, mert különben a beszerzéskor kellene rögtön költségelnie. Olvastam Öntől már egy választ, de tisztában szeretnék lenni azzal, hogy jól értettem-e az igenlő válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Kneitner Lea! 2019. januári, "leltárfelvétel" című kérdésben szereplő kérdés kiegészítéseként szeretném feltenni az alábbiakat: A mezőgazdasági kft. a készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántatást vezet. Megfelel-e a számviteli törvénynek az a gyakorlat, hogy kétévente veszi fel tételes leltározással a saját termelésű készleteiről a Ieltárt nyáron, amikor legkisebb a készletállománya? Előző válaszából világos, hogy az árukészletek tételes leltárfelvétele speciális szabályként fordulónap helyett lehetséges a fordulónapot megelőző vagy azt követő negyedévben is (a megfelelő nyilvántartás vezetése esetén). A saját termelésű készletek leltározása csak fordulónapon lehetséges, vagy bármely (akár nyári) időpontban is? Persze számviteli politikában (leltározási szabályzatban) rögzítésre kerül a választott (nyári) időpont. (Természetesen a saját termelésű készletekről egyeztetéssel készül leltár minden évben a fordulónapra vonatkozóan a mérleg alátámasztása érdekében.) Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Továbbértékesítés céljából többlakásos társasház építésébe kezd. Az anyagokat ő bocsájtja rendelkezésre, van saját foglalkoztatású építési szakembere, amellett egyes építési, kivitelezési munkákat beszámláznak, valamint rendelkezésre áll generál kivitelező, aki számláz felé. Kérdésem, hogy számviteli elszámolás szempontjából – amennyiben több évet érint a kivitelezés – készletek között kell-e kimutatni, vagy ráfordításként elszámolható (elhatárolással módosítva, mert 2018-ban kezdődött és várható befejezés 2019 év vége)?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Naplófőkönyvet vezető lakásszövetkezet 2017. évben öt lépcsőházban ablakokat szeretett volna cseréltetni. Két lépcsőházban a vállalkozó kicserélte az ablakokat. A másik hármat nem vállalja, ezért a többi ablakot a szövetkezet helyiségében tárolják. A számlát 2017. évben a munkadíjjal és az ablakokkal együtt adta ki. Nem lehet szétbontani az ablakok értékére. A könyvelésben mint fejújítás az egész költségként lett elszámolva. Ezt az egyszeres könyvelés megengedi. Kérdésem: a megmaradt három lépcsőház ablakai helyesen lettek-e elszámolva felújítási költségként, vagy azokat készletre kellett volna venni (mérleg – készletrovat)? Ha az utóbbi lett volna a helyes, akkor hogyan javítsam? Válaszát nagyon szépen köszönöm! Reményik Anikó

    Kérdés

    Részvénytársaságunk saját termelésű készletének önköltsége jelentősen eltér a fordulónapi piaci értéktől. Van-e lehetőség a fordulónapon bennálló készlet értékhelyesbítésére, vagy ez a lehetőség csak a befektetett pénzügyi eszközök, illetve tárgyi eszközök esetén lehetséges? Kell-e értékelési tartalékot képezni rá?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Tagi kölcsön átvezetése pótbefizetésre?

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Bérleti díj számlázása visszamenőleg

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Ázsiós tökeemelés

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media