Egy egyszemélyes kft. tagjának (a kft.-ben nem ő az ügyvezető) nincs a kft.-n kívül máshol biztosítási jogviszonya. Lehet-e a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonya, vagy mivel nincs főállású munkaviszonya, akkor legalább a minimálbér után kell fizetni a járulékokat?
Tisztelt Szakértő! Bt.-beltag ügyvezetőnek van-e járulékfizetési kötelezettsége az ügyvezetői feladatok miatt, ha más EU-s tagállamban van főállásban (munkaviszonyban). Magyarországon nem fizet járulékot? Ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének (OEP) eleget tett. Köszönettel várom válaszát.
Háziorvos kft. ügyvezetője Németországban vállal részmunkaidős állást. Itthon ügyvezetőként mi után kell megfizetnie a járulékokat? Mi a helyzet akkor, ha Németországban teljes állásban dolgozik? Kell-e akkor maga után itthon fizetni és mennyit, ha ez idő alatt itthon nem működik közre személyesen? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Olvasom, hogy a mentesített keretösszeg (nem szakképzett) egyszerűsített foglalkoztatás esetén 4830 forint/nap. Kérdésem, hogy ha a dolgozót napi 6 órában foglalkoztatják alkalmi munkavállalóként, akkor is a napi adómentes keretösszege 4830 forint, vagy 6 órásra át kell számítani, és így az ő esetében csak (4830/8*6) 3620 forint esz az adómentes napi összeghatár? Köszönöm: Kné Anikó
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét december 15-e óta. 100 ezer forintnyi bevétele még nem érkezett meg, és valószínűleg csak február 25-e után kapja majd kézhez. A szja-törvény 57. § (5) bekezdése alapján a bevallási határidő (február 25.) után érkezett bevételre az önálló tevékenységből származó bevételekre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy adott esetben járulékokat is kell fizetnie a vállalkozónak az ilyen bevétele után? Nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy ez a bevétel önálló tevékenység bevétele?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. vagy kft. ügyvezetője egy másik cégnél heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett látja el az ügyvezetést tagi jogviszony keretén belül. Mivel a másik cégben megfizeti a járulékokat, és ebben a cégben díjazást nem vesz fel az ügyvezetésért, ezért semmiféle fizetési kötelezettség nem keletkezik, és ezért bérszámfejtést sem készítenek a cégben az ügyvezetőnek. A kérdés: be kell-e adni 08-as bevallást nullásan ebben az esetben? És ha igen, milyen jogszabály alapján kellene ezt leadni? Ha nullás a bevallás, akkor mit töltsek ki rajta? Köszönöm.
Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni a NAV-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után most, 2015-ben? Köszönöm: Vné
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét, rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésnek milyen közterhei vannak, hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettség? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem orvos, aki nyugdíjas (korhatáros, 1950-es születésű). Orvosként heti 36 órát elérő munkaviszonyban aktívan dolgozik. Van mellette egyéni vállalkozása és egyszemélyes kft.-je is. Több fórumon is kérdeztem (eltérő válaszokat kaptam), hogy a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie kell-e? Ha igen, melyik vállalkozásban? Sem az egyéni vállalkozásban, sem a kft.-ben nem kap díjazást. A kft.-ben tagi jogviszonyban van bejelentve, míg az egyéni vállalkozásban természetesen kiegészítő tevékenységűként szerepel. Válaszát köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület alapszabálya 2014. július 28-án kelt. A fővárosi törvényszék végzése 2014. október 17-ei. Adószámot.2014. 12. 29-én kapott. Mikor, és milyen bevallásokat kell beadni az egyesületnek? Az egyesületben a képviseleti jog gyakorlásával megbízott személynek nincs biztosítási jogviszonya. Kötelező-e neki az egyesületben járulékot fizetni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! A kft. tagja nem vesz részt a társaság munkájában, a társasági szerződés kizárja a személyes közreműködést, mivel nincs biztosítási jogviszonya, eddig fizette a 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2015-től időnként heti egy órában szükség lenne a munkájára, kérdésem a következő: ezt munkaviszonyban megteheti-e, ez jár-e az egy óra munkavégzésre eső közterhein felül más fizetési teherrel? Üdvözlettel: Szita Attila
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egészségre veszélyes munkakörben dolgozott, ezért 2014-ben korkedvezményes nyugdijba mehetett. Még ma sem érte el a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Most munkaviszonyt létesített. Kérdésem, hogy a munkabéréből milyen járulékot kell levonni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás vezetője az ügyvezetést és a személyes közreműködését munkaviszony keretében látja el. Gyermeke születése óta a tevékenységét nem folytatta, azonban most a gyed mellett elkezdene újra dolgozni. Jól gondoljuk-e, hogy a gyed mellett csak akkor van adó- és járulékfizetési kötelezettsége, ha vesz ki jövedelmet? Ha folytatja a tevékenységet, de nem vesz ki jövedelmet, akkor nem fizet adót és járulékot. Viszont, ha a gyes mellett is folytatja a tevékenységet, akkor már mindenképp adó- és járulékfizetésre kötelezett. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves megerősítésüket a következő esettel kapcsolatban. XY-nak két kft.-je van, melyekben ügyvezetői feladatokat lát el, mellette heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, tehát járulékot nem fizet az ügyvezetés kapcsán. 2015-ben a munkaviszony megszűnik, és egyéni vállalkozó szeretne lenni katásként. Kérdésem, hogy akkor elég az egyik kft.-ben megfizetni a társas vállalkozókat érintő emelt összegű járulékot, és a katás egyéni vállalkozásban a havi 25 000 forintot? Társas vállalkozóként kell kiadni igazolást a másik cége részére, hogy ott ne kelljen fizetni járulékot? Esetleg választhatná az 50 ezer vagy a 75 ezer forint kata megfizetését is, és akkor járulék nincs társas vállalkozóként emelt összegű járulékfizetés? Köszönettel: Szabó Anita
Adott egy kft. 3 magánszemély taggal. Ebből egy tag a társaság tevékenységében nem vesz részt, csak osztalékjövedelemben részesül. A másik kettő tag saját jogú öregségi nyugdíjas, közülük egyik az ügyvezető. A két nyugdíjas tag a társasági szerződés szerint és ténylegesen is személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, havi húsz órában, munkaviszonyban. A munkabérként elszámolt összegek után a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint fizetik az szja-t és az egyéb járulékokat. A társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető az ügyvezetői tevékenységet társasági jogi jogviszonyban látja el. A társasági szerződés 2011. január 18. napjától hatályos. Kérdés, hogy az ügyvezető után van-e egyéb fizetési kötelezettség is?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték