Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője és tulajdonosa szír állampolgár. Magyarországon nem tartózkodik, bejelentett lakása nincs, ezért egy meghatalmazott képviseli az eljárások során. Adóazonosító jellel már rendelkezik, de Taj-számmal nem. Kell-e utána a minimálbér figyelembevételével járulékot fizetni az ügyvezetőségére tekintettel? Köszönettel: S. Katalin
Tisztelt Szakértő! Van-e járulékfizetési kötelezettsége az evás bt. bel- és kültagjának, ha valamennyien egy másik kft.-ben főállású (heti 40 óra) munkaviszonyban vannak alkalmazva? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha valaki munkanélküli segélyben részesül, és közben alkalmi munkát végez, akkor van-e bejelentési kötelezettsége? Hová kell bejelenteni? Milyen módon változik a munkanélküli segély összege? A munkaügyi központ a szükséges járulékokat fizeti-e, vagy a a munkanélkülinek kell fizetnie? Lehetséges-e, hogy munkanélküli időszak után (90 nap), a munkavállaló fizethesse a járulékokat? Milyen nyomtatvány, milyen eljárás szükséges? Köszönöm a válaszukat.
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a főfoglalkozású tagnak, aki külföldön vállal munkát? Jelenleg még aktív, jövedelem hiányában a minimálbér utáni kötelező járulékokat fizeti. Mi a módja annak, hogy biztosított legyen, illetve, hogy mentesüljön a járulékfizetés alól? Egyáltalán van erre lehetőség? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy bt.-ben a kültag végezhet-e úgy bármilyen tevékenységet, hogy díjazás ezért nem illeti meg, és nem fizetnek utána járulékot? Kérdésére adott válaszát befolyásolja az, ha a kültag nyugdíjas? Válaszát előre is köszönve: Tekeli Tímea
Tisztelt Adózóna! Öregségi nyugdíjasként még kétféle tevékenységet végzek. Családi vállalkozás ügyvezetője vagyok, a munkámért juttatásban nem részesülök.I tt más munkát nem végzek.Kell-e a vállalkozásunknak ezután valamilyen járulékot fizetnie (6810 forintot)? Emellett egy zrt.-nél tisztségviselőként (fb-elnök) havi bruttó 35 ezer forintot kapok. Az szja-előlegen kívül mit vonhat még le a jövedelmemből a zrt? Most levonnak 10 % nyugdíjjárulékot és 1400 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ezek jogosak? Köszönettel!
Részvénytársaság nyugdíjas vezérigazgatója heti 40 órás munkaviszonyban megfizeti az szja-t (16 %), a nyugdíjbiztosítási járulékot (10 %) és az egészségbiztosítási járulékot (4 %). A társaság kiva szerint adózik. A nyugdíjas vezérigazgató másik két kft.-ben ügyvezetői feladatokat lát el megbízási szerződéssel. A megbízási díj összege nem éri el egyik kft.-ben sem a minimálbér 30 százalékát. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a két kft.-t és az ügyvezetőt?
Ha egy vállalkozás, amelynek nincs munkaerő-kölcsönzésre jogosultsága, de munkaerő-kirendeléssel más munkáltatónak átenged munkavállalót az Mt. által engedélyezett 44 munkanapra, akkor hogyan kell eljárni a bér- és járulékfizetéssel? Ki a munkáltatói jog gyakorlója, vagyis ha munkaügyi ellenőrzés van, akkor kit terhel a felelősség, ha a munkavállaló többet dolgozik, mint 8 óra, és kinek kell fizetni a túlórát? Be kell-e jelenteni a 1041-sen hogy más munkáltatónál van foglalkoztatva, mint kirendelt munkavállaló?
Tisztelt Szakértő! Felhasználási szerződésnél 50 % tételes költség elszámolásáról nyilatkozott az adószámos magánszemély. Ez a költség a személyes közreműködésért járó díjból és a vagyoni oldalból is egyaránt levonható? Milyen járulékokat kell levonni? Eho, vagy szocho fizetése terheli a kifizetőt? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó lehet-e egyben őstermelő is, milyen közterhekkel kell számolni a kettős jogviszony esetén, és milyen különbségek vannak a kétféle státuszban folytatott tevékenység könyvelése, költségelszámolása között? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Cím! Társaságunk munkerőkölcsönzés keretében – egy szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől, náluk munkaviszonyban lévő – munkavállalókat kíván foglalkoztatni magyarországi telephelyén. Az érintett dolgozók egy része szlovák, egy része magyar állampolgár. Információink szerint a magyar állampolgárok után minket, a szlovák állampolgárok után a szlovák kiküldő céget terhelik a járulékok. Szíveskedjenek választ adni arra vonatkozóan, hogy a leírt esetben hogyan kell szabályosan eljárnunk? Válaszukat köszönöm!
Kedves Szakértő! Több taggal rendelkező kft.-ben tag és ügyvezető is vagyok. A 1041-es bejelentő lapon munkaviszony melletti társas vállalkozóként vagyok bejelentve. A társaságban személyesen nem működök közre, csak az ügyvezetést látom el. Március 31-éig más vállalkozásnál 8 órás munkaviszonyom volt. Április 1-jétől a munkaviszonyom 4 órás lett. Kell-e valamilyen módosítást végezni ezzel kapcsolatban, valamint kell-e járulékot fizetni? Mi lenne a megoldás, hogy mentesüljek a járulékfizetés alól a cégben, vagy a legminimálisabb legyen a teher, mivel nem igazán nyereséges a vállalkozás? Köszönöm válaszukat.
A kérdésem az lenne, hogy kell-e járulékot fizetnie egy kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, aki nem egyéni vállalkozó, de van heti 36 órát meghaladó jogviszonya? Illetve, ha már nem kezdő, és volt árbevétele a már meglévő jogviszony mellett, kell-e a bevétele (20 százalék egytizenketted része) után járulékot fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
T. Szakértő Úr/Úrnő! Olvastam a cikket a nyugdíj mellett dolgozók járulékfizetési kötelezettségéről, de lenne ezzel kapcsolatosan kérdésem: korhatár előtti (43 év 186 nap szolgálati idővel, 61 éves) nyugdíjas munkát vállal, a jövedelméből levonandó járulékmértékekre kérdeznék rá. A törvényt úgy értelmezem, hogy az ő esetében 8,5b% egészségbiztosítási járulékot kell levonni, tehát a 4 % + 3% + 1,5% a járulékteher, mert igaz, hogy nyugdíjas, de nem saját jogú nyugdíjas. A cikk ezt nem részletezi, csak a saját jogú nyugdíjas esetét, ahol 4 % természetbeni járulékot kell megfizetni, és korlátlanul dolgozhat. Eközben a korhatár előtti ellátásban részesülő kereseti lehetősége korlátozott, és ha jól értelmezem, az egészségbiztosítási járulékmérték is több. Természetesen a munkáltató szocho-kedvezménye érvényesíthető, és a 10 % nyugdíjlevonás azonos. Kérem, szíves válaszukat! Tisztelettel Ilyés Gáborné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték