285 találat a(z) járulékfizetési kötelezettség cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi járulékkérdésben kérném a segítségüket. Adott egy betéti társaság, amelynek egyetlen beltagja egyben az ügyvezető is, aki jelenleg gyesen van. Most lényegében semmilyen tevékenység nem történik a cégben. Nem rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal. Kell a járulékot fizetni amiatt, hogy hivatalosan ügyvezető? A törvényt megnéztük, abban az áll, hogy ha "vállalkozási tevékenységét személyesen folytatja", akkor kell fizetni. Az ügyvezetőség ténye jelentheti-e azt, hogy személyesen folytatja a vállalkozói tevékenységet?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vett családi gazdálkodó tagjának biztosítási jogviszonyára irányul. A családi gazdaság vezetője az édesapa, ta agok pedig a fiai és az unokái. Jelenleg az édesapa egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytat, kizárólag őstermelők módjára adózik. Foglalkoztatható-e munkaviszonyban a családi gazdaság tagja (a gazdaság vezetőjének fia)? Ha nem, akkor jól értelmezem-e, hogy választhat: 1. előző évi bevétel 20 %-a után 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék és 10% nyugdíjjárulék; 2. minimálbér után 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szocho; 3. nyilatkozat alapján magasabb járulékalap után 7% egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szocho. Ezekben az esetekben (1-3), ha őstermelőként fizeti a járulékot, a negyedéves 58-as járulékbevallásában figyelembe veheti-e a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék terhére a családi kedvezményt? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Kérdésem, hogy a kft. ügyvezetője munkaviszonyban végezheti-e az ügyvezetői munkát heti hat órában, vagy kötelezö számára a heti 40 órás, vagyis 8 órás munkaidő? Helyesen értelmezem-e, hogy heti 36 órás foglalkoztatása esetén a járulékokat az időarányos minimálbér után kell bevallani és megfizetni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvány alapján folytatja őstermelői tevékenységét az édesanya és a fia, aki jelenleg nappali tagozatos középiskolai hallgató, érettségizni 2015 júniusában fog. A fiú 2014. november 18-án betöltötte a 18. életévét. Az édesanya heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Kérdésem az, hogy a gyermek 2014. november 18. napjától biztosított őstermelőnek minősül-e, és kell-e utána járulékot fizetni, illetve '58-as bevallást adni, valamint a T1041-es nyomtatványon bejelentkezni? Évek óta folyamatosan van érvényesítve az őstermelői igazolvány és egyszerűsített nyilatkozattal számolnak el (20 százalék költségszámlával rendelkeznek). Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Nagy Zoltánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk foglalkoztatna heti pár órában adminisztratív munkára nappali tagozaton tanuló középiskolás diákot (nem szakmai gyakorlatra kötelezett diákról van szó). Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy konkrétan milyen formában lehet ezt megtenni? Be kell jelenteni, kell-e fizetni utána járulékokat? Árvasági ellátásban részesül a diák, akiről szó van, azt természetesen nem szeretné elveszíteni. Tudom, hogy már sokszor volt téma a diákfoglalkoztatás, de ez nem kötelező szakmai gyakorlat, nincs együttműködési megállapodás az oktatási intézménnyel, és nem szünidős elfoglaltság, valamint nem összefüggő munka, ezért én már teljesen össze vagyok zavarodva ez ügyben (elnézést). Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy anyuka 2,5 éves gyermekét neveli. Gyes mellett egyéni vállalkozása is van, ahol munkát végez. Ugyanakkor fizetés nélküli szabadságon van egy heti 36 órát elérő munkaviszonyban. Ebben az esetben kell fizetni a minimum járulékokat? Úgy tudom ilyenkor a biztosítása nem szünetel, tehát elvileg fennáll a heti 36 órás munkaviszony.

Kérdés

Újonnan alakuló, a Ptk. hatálya alá tartozó betéti társaság helyesen jár-e el abban az esetben, ha a beltag ügyvezetői tevékenységét heti 20 órás munkaviszony keretében (a munkaviszonyt a társaság alapításánál az alapító okiratban rögzítették) látja el, és így a garantált bérminimum arányos része után fizeti meg a járulékát? A tevékenység középfokú képesítést igényel. Máshol biztosítási jogviszonya nem áll fenn. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség alapja, ha a fenti jogviszonyán túl: 1. sSemélyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt NEM munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként lesz biztosított és a garantált bérminimum alapján, emelt alap után kell járulékot fizetni a fenti munkaviszonyos jogviszonyon túl?) 2. Személyesen is közreműködik a társaság működésében, és ezt heti 10 órás munkaviszony alapján teszi? (Társas vállalkozóként nem lesz biztosított, csak mindkét – ügyvezetői és személyes közreműködése alapján is –, mint munkaviszonyos, így a garantált bérminimum 20, illetve 10 órás arányának megfelelő bér után kell járulékot fizetnie?) 3. Személyesen nem működik közre társaság működésében. (Csak a 20 órás ügyvezetői munkaviszony alapján lesz biztosított, így csak a gar.antált bérminimum 50 százalékának megfelelő járulékalapot kell figyelembe venni?) A fenti esetekben a munkakör gyakorlója, a munkaszerződés munkáltatói aláírója ki lehet? Munkáltató és munkavállaló aláírása lehet egyező? Vagy a társaság legfelsőbb szerve a munkakör gyakorlója, a szerződés aláírója?

Kérdés

Németországban alkalmazottként dolgozónak a magyar egyéni vállalkozása után milyen járulékfizetési kötelezettsége van?

Kérdés

Magyarországon kft. tag, aki személyesen közreműködik a kft.-ben, Németországban alkalmazott lesz. Kérdésem: Magyarországon van-e járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ezek szerint én rosszul tudtam, mivel a minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízási dijból származó jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizettettem. Azonban a NAV tájékoztatóban azt olvasom, hogy ilyen esetben nem százalékos ehót, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Mióta van ez így? Mi a helyzet a kivás vállalkozásokkal, amelyek eleve nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, de az ilyen kifizetések nem képezik a kiva alapját sem, mert nem minősülnek tb-járulék alapot képező kifizetéseknek?Nekik akkor semmit sem kell fizetni az szja-n kívül? Üdvözlettel várom szíves válaszát.

Kérdés

Egy bt. beltagja elhalálozott. A társaságban egyetlen egy kültag maradt. A kültag végelszámolást inditott, mely jelenleg folyamatban van. A végelszámolás alatt a cég tevékenységet nem folytat. A végelszámoló a cég nyugdijas kültagja lett, aki végelszámolói tevékenységét dijazás nélkül végzi. Kell-e, és ha igen, mennyi járulékot fizetnie a végelszámolónak vagy a cégnek? Tisztelettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy öregségi teljes nyugdíjas személy "A" cégben tulajdonos (nem ügyvezető), és ugyanebben a cégben van egy részmunkaidős munkaviszonya egyéb tevékenységre (a munkaviszony keretében sem ügyvezető). A másik, "B" cégben nem tag, viszont ott ellátja az ügyvezetést, amiért nem kap díjazást. Járulékot csak az "A" cégben fizet, csak a részmunkaidős munkaviszonyában a jövedelem alapján. "B" cégben, ahol csak ügyvezet nulla forintért, ott nem fizet semmilyen járulékot sem a cég, sem a magánszemély. Helyesen jár el mindkét cég és a magánszemély a járulékfizetés szempontjából? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

1. Ha egy magánszemély egy bt.-ben beltag, ugyanakkor társas vállalkozó egy kft.-ben, megteheti-e azt, hogy a bt. bejelentkezik a katába, ott fizeti a havi 50 000 forint katát, és a kft.-ben nem fizet járulékot, csak, ha személyes közreműködésért díjazást kap? 2. Ha egy magánszemély egyszemélyes kft. tulajdonosa, ugyanakkor katás egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozásában megfizeti a katát, mentesül-e a tb-járulék fizetés alól a kft.-ben? Üdv, Fix Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezetőjét egy évre külföldre küldik. A munkahelyén fizetés nélküli szabadságot vesz ki, a munkaviszonya nem szűnik meg. A kft.-ben, mivel van 36 órás munkaviszonya, jövedelmet nem vesz fel. Kérdésem: ha külföldre megy, a kft.-ben kell-e neki járulékot fizetni? Köszönettel: Fidler Gáborné

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy öttagú kft.-nek kettő, a cégbíróságon is jegyzett tisztségviselője (ügyvezetője) van. Az egyikkük gyes folyósítása mellett munkaviszonyban dolgozik a társaságnál. Régebben is itt volt a főállású munkaviszonya. A másik ügyvezető társas vállalkozóként 2005. 04. 01-től folyamatosan látja el az ügyvezetői feladatokat. Kérdéseim: – Elláthatja-e munkaviszonyban a továbbiakban az ügyvezetői feladatokat a jelenleg még társas vállalkozó tisztségviselő? – Szükséges-e ezért a társasági szerződést módosítani, vagy elegendő a NAV felé bejelenteni a változást? – Hogyan kell értelmezni azt, milyen nagyságrend vonatkozik arra, hogy az ügyvezetést 4 órában is el lehet látni? Ebben az esetben csak a napi 4 órai foglalkoztatás után kellene járulékot fizetni, és nem lenne kötelezett a minimálbér utáni járulékfizetésre? Várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyugdíjas orvos és az szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan-bérbeadás

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink