Egy kft. ügyvezetője (aki tag is) után tényleges kivét nélkül megfizetjük a járulékot. Kérdésem, hogy azt a járulékot, amelyet egyébként levonnánk a tagtól (tehát a magánszemély járulékai), hogyan könyveljük? Költségként? Vagy befizettetjük vele a pénztárba, mint előírt tartozást? (De nem volt honnan levonni.) Vagy elengedett kötelezettségként kezeljük? Várom válaszukat! Köszönettel: Csányi Krisztina
Bt. beltagnak 36 órás munkaviszonya van egy másik cégnél, ebben a bt.-ben. nem végez tényleges tevékenységet. A kültag viszont saját jogon öregségi nyugdíjas. Jelenleg kültagként végezi a bt. könyvelését. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik a tagok után ? Ha jól tudom, a beltag után nem kell, mert van 36 órás munkaviszonya máshol. A kérdés: a kültag után, aki a könyvelést végzi jelenleg nulla forintért, kell-e bármit is fizetni? Illetve, ha nem végezne semmilyen tevékenységet a bt.-ben, akkor kell valamit fizetni utána? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy főállású kataalany egy másik cégben tulajdonos ügyvezető igazgató (tagi jogviszonyban). Kérdésem, hogy a másik cégben kell-e az előírt minimum után járulékot fizetni, vagy a kata jogviszony mellett ezt nem kell?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha főállású katás valaki, akkor 2014-ben elfogadható-e ez főállásnak egy tagi jogviszonynak? Arra gondolok, hogy ha valaki heti 36 órában főállással rendelkezik (például alkalmazott) akkor tagként – ha nem vesz ki bért – nem köteles járulékot fizetni. Ez idén akkor is igaz, ha nem alkalmazottként van valakinek főállása tagi jogviszony mellett, hanem főállású katás egyéni vállalkozóként vagy főállású katás bt. tagjaként?
Tisztelt szakértők! Gyes mellett egyéni vállalkozói tevékenységet szeretnék folytatni. Szülés előtt is volt, és most is van munkaviszonyom, de azt szüneteltetem, egyelőre még nem megyek dolgozni, csak a vállalkozói tevékenységet végzem. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor milyen szabályok szerint kell járulékot és szja-t fizetni?
A félévi vizsgák következtében valószínűsíthetően akadnak majd olyan nappali tagozatos hallgatók, akik abbahagyják, esetleg csak szüneteltetik tanulmányaikat vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatják tovább. Ez a változás társadalombiztosítási jogviszonyukat, illetve – amennyiben eddigi tanulmányaik mellett vállalkoztak vagy munkát vállaltak – járulékfizetési kötelezettségüket is számos ponton érinti.
Az ügyvédi iroda egyetlen ügyvéd tagja külföldre ment tanulni. A kamara szünetelteti az ügyvédi tagságát, és közölték, hogy nem kell a felfüggesztés alatt járulékot fizetnie.Nem egyéni vállalkozó, társaságként működik. Amerikában tanul az ügyvéd, ott sem fizet semmilyen járuékot. Valóban mentesül a járulékfizetés alól?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő, aki közös őstermelői igazolvány tagja, külföldön munkaviszonyban (8 órában) dolgozik. Kérdésem: kell-e Magyarországon az őstermelői jövedelem alapján tb-t fizetni utána? Ha nem, milyen igazolást kell beszereznie a külföldi munkáltatótól?
Egy egyszemélyes kft tagja külföldi magánszemély (osztrák). Nem rendelkezik magyarországi lakhellyel, csak adóazonosítója van. Elmondása szerint Ausztriában eltartott családtagként van bejelentve. Az ausztriai biztosító által kiállított E104-es nyomtatvány elfogadható ebben az esetben igazolásként? Hogyan tudom bejelenteni a 1041-es nyomtatványon, mivel nem rendelkezik magyar tajszámmal, az OEP pedig nem állít ki számára taj számot, mert nincs magyar lakcíme. Ebben az esetben, hogy történik a járulék fizetés? Főállású társas vállalkozónak minősül?
Az egyéni és társas vállalkozók, az egykori kisiparosok és kiskereskedők nyugdíjjogosultsági szabályai eltérnek a munkaviszonyos biztosítottakétól. Összefoglaltuk az e körre vonatkozó előírásokat.
Gyakran fordul elő, hogy a munkavállaló és a munkaadó közötti vitát végül is a bíróságnak kell eldöntenie. A per tárgya számos dolog lehet, de többnyire valamilyen meg nem adott juttatásról, jogviszony sérelmezett megszűntetéséről, illetve a kettő kombinációjáról van szó. Ha a bíróság a munkavállalónak ad igazat, a jogerős ítélet átvételét követően a munkáltató (különösen, ha szeretne tisztességesen eljárni) nincs mindig könnyű helyzetben az abban foglaltak értelmezését illetően, különösen akkor, ha társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit szeretné teljesíteni. A következőekben ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani.
Egy bt. beltag, aki most munkaviszonyban áll a saját bt-jében (a társasági szerződésben szerepel, hogy munkviszonyban is állhat) Ausztriában egy osztrák cégnél heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesít. Mentesíti ez a munkaviszony az itthoni járulékfizetése alól? Ha igen, ehhez milyen igazolásra van szükség? Bt beltagként állhat akár 1 órás munkaviszonyban is? Nem fog tovább működni a cég, ezért nem szeretne járulékot fizetni, vagy ha muszáj csak a legkevesebbet. Előre is köszönöm a válaszát!
Egyszemélyes kft tulajdonosa és egyben munkavállalója Svédországban végez munkát 2013 február óta kiküldetésben, amelyre bért és külföldi napidíjat kap munkáltatójától, ezek után jelenleg Magyarországon fizeti az szja-t és a járulékait. Most úgy látszik, hogy kinti munkavégzése elhúzódik és várhatóan meghaladja a 183 napi kinttartózkodást. Milyen változást jelent ez az adózásában? Kell-e erről bármilyen bejelentést tennie Magyarországon? A 183 nap letelte után hogy történik a magyarországi bérszámfejtése, adói és járulékai bevallása és fizetése?
Speciális előírások határozzák meg a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó tb-terheket és az őket megillető ellátásokat. A szabályok teljes körű megismeréséhez négy törvény paragrafusait kell összerakni. Cikksorozatunkban ezúttal konkrét példákkal illusztrálva a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat foglaltuk össze.
Milyen járulékokat kell fizetni a szociális szövetkezetek tagjai után májustól? Összefoglaltuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték