Az egyéni és társas vállalkozók, az egykori kisiparosok és kiskereskedők nyugdíjjogosultsági szabályai eltérnek a munkaviszonyos biztosítottakétól. Összefoglaltuk az e körre vonatkozó előírásokat.
Gyakran fordul elő, hogy a munkavállaló és a munkaadó közötti vitát végül is a bíróságnak kell eldöntenie. A per tárgya számos dolog lehet, de többnyire valamilyen meg nem adott juttatásról, jogviszony sérelmezett megszűntetéséről, illetve a kettő kombinációjáról van szó. Ha a bíróság a munkavállalónak ad igazat, a jogerős ítélet átvételét követően a munkáltató (különösen, ha szeretne tisztességesen eljárni) nincs mindig könnyű helyzetben az abban foglaltak értelmezését illetően, különösen akkor, ha társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit szeretné teljesíteni. A következőekben ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani.
Egy bt. beltag, aki most munkaviszonyban áll a saját bt-jében (a társasági szerződésben szerepel, hogy munkviszonyban is állhat) Ausztriában egy osztrák cégnél heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesít. Mentesíti ez a munkaviszony az itthoni járulékfizetése alól? Ha igen, ehhez milyen igazolásra van szükség? Bt beltagként állhat akár 1 órás munkaviszonyban is? Nem fog tovább működni a cég, ezért nem szeretne járulékot fizetni, vagy ha muszáj csak a legkevesebbet. Előre is köszönöm a válaszát!
Egyszemélyes kft tulajdonosa és egyben munkavállalója Svédországban végez munkát 2013 február óta kiküldetésben, amelyre bért és külföldi napidíjat kap munkáltatójától, ezek után jelenleg Magyarországon fizeti az szja-t és a járulékait. Most úgy látszik, hogy kinti munkavégzése elhúzódik és várhatóan meghaladja a 183 napi kinttartózkodást. Milyen változást jelent ez az adózásában? Kell-e erről bármilyen bejelentést tennie Magyarországon? A 183 nap letelte után hogy történik a magyarországi bérszámfejtése, adói és járulékai bevallása és fizetése?
Speciális előírások határozzák meg a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó tb-terheket és az őket megillető ellátásokat. A szabályok teljes körű megismeréséhez négy törvény paragrafusait kell összerakni. Cikksorozatunkban ezúttal konkrét példákkal illusztrálva a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat foglaltuk össze.
Milyen járulékokat kell fizetni a szociális szövetkezetek tagjai után májustól? Összefoglaltuk.
Egy Bt. kültagja, aki máshol heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ha alkalmanként személyesen közreműködik a vállalkozásban, dolgozhat-e 0 Ft megbízási díjért, vagy az ő esetében is csak a máshol min. heti 36 órás munkaviszonnyal lehet mentesülni a járulékfizetés alól? Ha mégis járulékot kellene fizetni utána a Bt-ben, akkor megoldás lenne -e az is, hogy arra a néhány napra, amikor a vállalkozásban tevékenykedik, egyszerűsített foglalkozásra bejelentenénk a kültagot?
Egyszemélyes Kft, már több hónapja semmilyen bevételszerző tevékenységet nem végez. A tag nem rendelkezik máshol semmilyen biztosítási jogviszonnyal, esetenként egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozik csak. A Kft további sorsa még nem eldötött. Addig megoldható-e, hogy társasági szerződést módosítana, hogy munkaviszony keretében láthassa el az ügyvezetőséget a tag, s ezen munkaviszony csak heti 1-2 óra lenne, ami után a járulékokat fizetné?
A hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján egyéni járulékfizetésen alapul a társadalombiztosítás adott ellátásaira való jogosultság. A természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése megalapozza az egészségügyi szolgáltatások nyújtását, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére épül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, míg a nyugdíjjárulékra épül a nyugellátási jogosultság.
A főállású mezőgazdasági őstermelő 2012. évi bevétele 400.000 Ft volt.A 400000Ft 20 %-a után azaz 80000/12 hó vagyis 6667 Ft alap után kell járulékot fizetni, vagy mennyi után.szja bevallást ugyanis 600 e ft alatt nem kell beadnia.
Kérném szíveskedjenek válaszolnia következőre: ügyvezető igazgató után, saját tulajdonú kft-ben, azon időszakra ha nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, viszont munkaügyi központtól támogatásban részesül (munkanélküli segély), kell-e fizetnie a minimálbér utáni járulékot - ha jövedelemben nem részesül, nincs fizetve munkaerő piaci járulék. Köszönettel.
Kft. tag, aki eddig nappali tagozatos felsőoktatási intézményben tanult.. Nappali tagozatos feksőoktatási hallgatói jogviszony megszűnése után a Kft. tagja, aki társasági szerződés szerint nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében és máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal milyen járulékot kell fizetni a társaságnak vagy esetleg a magánszemélynek, hogy biztosítási jogviszonya legyen a tb felé a Kft.-tagnak?
A családi gazdálkodó köteles-e ezen jogviszonya alapján a járulék fizetésre. Az ügyfelem társasvállalkozó és itt megfizeti a járulékot, ezen jogviszonya alapján biztosított. 1 év múlva nyugdíjba megy. A falugazdász szerint neki kötelező a családi gazdaság alapján ott fizetni a járulékot és ott lenne biztosított. Kérdésem, ha főállású családi gazdálkodó akkor a járulékot az előző évi bevétele alapján kell fizetnie ? / a bevétele nem érte el a 8 millió forintot/ Társasvállalkozásában, mivel ügyvezető kell-e járulékot fizetnie vagy milyen formában láthatja el az ügyvezetést. Ha a családi gazdálkodás után kötelező számára a járulék fizetés, akkor ez befolyásolja-e a nyugdíját és milyen mértékben? Köszönöm a választ: Zsuzsa
Tisztelt Adózónás szakértő! Kérdésem az lenne, mivel többféle választ kaptam az adóhivataltól telefonon keresztül, hogy az ügyvezetőnek van-e kötelező járulékfizetési kötelezettsége az adószámtörlés után? A cég még nincs törölve, a cégközlöny szerint "élő", kényszertörlés alatt még nincs. A cég tevékenységet nem végezhet, de az adószámtörlés nincs benne a Tbj-ben kivételként az ügyvezető járulékfizetési kötelezettségénél csak a tb-s ellátások vannak, de esetünkben nincs az ügyvezetőnek máshol sem főállása, sem bármilyen ellátása és ő a főfoglalkozású tag/ügyvezető. ( A cég adószáma kockerd kitöltés miatt lett törölve ráadásul, amit most vissza is lehet állíttatni febr.15ig.) Várom válaszukat,köszönettel: Péter Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy új Kft. esetében milyen időponttól kezdődik az ügyvezető biztosítási kötelezettsége? A társasági szerződés aláírásának időpontja 2013.01.07., ( a társasági szerződés szerint a megbízatás időpontja 2013.01.07.), cégbejegyzés időpontja, adószám két nap múlva 2013.01.09. Az ügyvezetést munkaviszonyban látná el. A két nap alatt nem végzett tevékenységet. Köszönettel: Filip Emese
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték