A vártnál jobban teljesíthet a magyar gazdaság, az EU-s pénzek hatása elenyésző

Megosztás Tetszik

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 1,7 százalékos előrejelzéséhez képest 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei, és 2 százalékról 2,1 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását kedden ismertetett legfrissebb, World Economic Outlook (WEO) jelentésében. Tavaly mindössze 0,5 százalékkal nőtt a magyar hazai össztermék (GDP).

A szervezet jelentősen változtatott a magyar inflációs előrejelzésén is. Az ideit 1,9 százalékra vitte le az áprilisban becsült 3,8 százalékról, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 2,8 százalékra változtatta. Tavaly 4,4 százalékos inflációt mértek Magyarországon.

A GDP-hez mért folyó fizetési mérlegben idén 0,5 százalékos hiány várható az áprilisban becsült 0,4 százalék helyett, jövőre pedig 0,3 százalékos többlet, kisebb az áprilisban jósolt 0,4 százaléknál. Tavaly 1,7 százalék volt a GDP-hez mért többlet.

A jelentés összeállítói az áprilisi előrejelzéshez képest magasabb munkanélküliséggel számolnak idén és jövőre. Az idei rátát 4,2 százalékról 4,5 százalékra, a jövő évit pedig 4 százalékról 4,2 százalékra változtatták. Tavaly 4,4 százalék volt a munkanélküliség Magyarországon.

Mérsékelt lehet a várható uniós források közvetlen hatása a gazdasági növekedésre

A Magyarország előtt megnyílt 5900 milliárd forintnyi uniós forrás jelentős segítséget nyújthat az államadósság és a finanszírozási terhek csökkentésében, de a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása mérsékelt lehet – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ma közzétett elemzésében.

Az európai uniós források magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáló elemzés összefoglalója szerint Az uniós pénzek önmagukban nem jelentenek megoldást a gazdaság strukturális problémáira, a gazdasági növekedés élénkítéséhez további intézkedésekre is szükség lehet.

Az EU-s támogatások beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, de a források egy része már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja – ezek összege 969 milliárd forint –, így ezek a kifizetések nem teremtenek új reálgazdasági keresletet. Emellett számos uniós beruházás importigénye magas, a források egy részét külföldi termékek és szolgáltatások beszerzésére kell fordítani, így nem közvetlenül a magyar gazdaságot erősítik.

A GKI számításai szerint az uniós források 2026-ban és 2027-ben 0,1-0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét, ami a rendelkezésre álló források nagyságához képest mérsékelt hatás.

A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből finanszírozta meg előre az uniós (RRF) projekteket. Az ezekhez kapcsolódó támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését, illetve az államadósság és a finanszírozási igény mérséklését szolgálja. A GKI felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban 1,1 százalékponttal csökkenthetik a GDP-arányos államadósságot. A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ugyanakkor kisebb, az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os egyenleget – összegezték.

Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az EU-val fennálló viták rendeződése mérsékelheti Magyarország kockázati prémiumát, ami alacsonyabb állampapírhozamokat és kamatkiadásokat eredményezhet. A GKI elemzése szerint a bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek. A forint erősödése szintén kedvezően hat az államadósságra: az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos adósságmutatót. Az uniós támogatások további előnye, hogy egyes beruházások finanszírozását átvehetik a hazai költségvetéstől, így más kiadásokra szabadulhatnak fel források – fejtette ki a gazdaságkutató.