Visszaigényelhetik egyes magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban a tőlük levont, illetve az általuk megfizetett egészségügyi hozzájárulást, egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy annak egy részét, ha az egyéb jövedelmük után fizetett járulék éves szinten meghaladja a 450 ezer forintot.
Tisztelt szakértő! Ügyfelünk magyar illetőségű kft. Németországban nyújt szerelési szolgáltatást évek óta folyamatosan, 12 hónapot meghaladóan, a Magyarországról származó bevétele elenyésző. Vagyis a cég kimeríti a "telephely" fogalmát Németországban. A kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében Magyarországon adózik a teljes jövedelme után, mert az 7. cikk értelmében a cég "adózhat" a másik szerződő államban, amennyiben az kedvezőbb, de nem kötelezi azt az ottani adózásra. A német adóhatóság most évekre visszamenőleg kiküldött a cég részére becsült (Körperschaftsteuer) társasági adó és (Gewerbesteuer) ipari adó előírást, és megtagadta a tartozásmentes igazolás kiadását, ezzel a német partner megtagadja a szolgáltatás ellenértékének megfizetését ügyfelünk részére. Álláspontunk szerint nem jogos az adóhatóság előírása, kérem szíves állásfoglalását és tanácsát ebben a kérdésben. A Németországban dolgozó alkalmazottak bérként devizaellátmányt kapnak, ami után Németországban adóznak és fizetik meg a járulékokat. A cég Magyarországon minimálbért fizet minden alkalmazottnak, holott belföldön a tényleges munkát végző alkalmazott nincs, itt csak az ügyvezetők látnak el igazgatási feladatokat. Indokolt-e a magyarországi minimálbér és az azt terhelő járulékok megfizetése? Köszönöm mihamarabbi válaszát. Üdvözlettel, Boldog Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolása kezdődött 2014. január 30-ától. A két önálló képviseletre jogosult ügyvezető közül az egyik heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezett, a másik pedig – mint főállású katás vállalkozó – 50 ezer forint járulékot fizetett, illetve egy másik cégben rövid ideg heti 2 órát dolgozott. Végelszámolóként a "katás" vállalkozó lett megbízva. Jól tudom-e, hogy ő járulékra kötelezett itt a társaságban, illetve milyen megoldás van minél kevesebb járulék fizetésére? A végelszámoló személyének megváltoztatása lehetséges-e, illetve ez megoldásként szolgálhat-e?
Kedves Szakértő! Munkanélküli, egyéni vállalkozással nem rendelkező grafikust tervezési feladatért a megbízó kifizethet felhasználási szerződés keretében? Amennyiben igen, milyen adókat, járulékokat kell fizetni utána? Illetve van az így kifizethető összegnek felső határa? Köszönöm szépen a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy nem működő bt. beltagja máshol nem biztosított, a vállalkozásában semmilyen tevékenység nem zajlik már évek óta. Neki, mint főállású társas vállalkozó ügyvezetőnek kötelező-e a minimálbér vagy garantált bérminimum után fizetnie a havi járulékokat, vagy lehet kevesebb a munkaideje? Be lehet-e jelenteni például heti 5 órás munkavégzésre (bár valójában ennyit sem dolgozik), ami után megfizetné a járulékokat? Ha ezt meg lehet tenni, akkor munkaviszonyban kell állnia, vagy megbízási jogviszonyban? Nagyon köszönöm a segítségét előre is!
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyéni és társas vállalkozó fizethet-e magasabb összeg után (mint a minimálbér) járulékot, ha nem vesz ki kivétet?
Nyugdíjas egyéni vállalkozó lettem. A havi 25 ezer forinton kívül mit kell még fizetnem, ha három kft.-ben ügyvezető vagyok, és mindegyikben résztulajdonos is? Van-e fizetendő közteher, ha a kft.-kben személyes közreműködésem is szükséges, de pénzt nem veszek fel?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi esetben. Egy kft. ügyvetője, aki tagsági jogviszonyban látta el az ügyvezetést, most rokkantsági B2-es kategóriába sorolták egészségromlása miatt. Kérdésem, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Igénybe veheti-e a rehabilitációs kedvezményt, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett? Érinti-e ez a változás a tagsági jogviszonyát esetleg? Válthat-e munkaviszonyra, mondjuk napi 4 órában, de ez nem szerepel a társasági szerződésben. Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben nem tagként, hanem munkavállalóként ügyvezető egy személy, aki itt megfizeti a járulékokat. Majd alapitottak egy bt.-t, melynek a tagja lett. A kft.-ben díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat (és az esetleges utalásokat (csak szállitói számlák vannak). Helyesen járunk-e el, ha a bt.-ben minden hónapban benyújtjuk a 08-as bevallást "nullásan", mivel a kft.-ben megfizeti a járulékokat, vagy a bt.-ben is kellene fizetnie?
50 millió forintot meghaladó értékesítés esetén (amiben a területalapú támogatás is benne van) a minimálbér után elegendő fizetni a járulékot? Vagy az 50 millió forint 20 százaléka a járulékalap?
Kedves Szakértő! Egy kft. tagja után, akinek most szűnt meg az eddigi, felsőfokú nappali tagozatos hallgatói jogviszonya – nem vezető tisztségviselő, nem működik személyesen közre, nem kap soha díjazást, csak vagyoni betétet szolgáltatott –, kell-e ezentúl bármilyen járulékot, szochót, stb. fizetnie mindaddig, amíg a kft.-n kívül sehol másutt nem keletkezik új biztosított jogviszonya?
Régen volt egy APEH-tájékoztató, hogy azok a mezőgazdasági őstermelők, akik az előző évi árbevételük 20 százaléka után fizették meg az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási járulékot, azok a fizetendő járulékok közül csak a befizetett nyugdíjjárulék 72 százalékát számolhatják el költségnek. Kérdésem, hogy a mai napig ez a 72 százalékos szabály él, vagy más, és akkor milyen arányban kell ezt a költségek között szerepltetni?
Nonprofit kft. tagjai és ügyvezetői után mely esetekben áll fenn járulék-, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? A T1041 adatlapon mely személyeket kell bejelenteni? Ha a nonprofit kft. tagja alapítvány, és az ügyvezetőjének van 36 órát meghaladó munkaviszonya, az ügyvezetésért juttatást nem kap, ez esetben elegendő-e a nyilatkozat a 08-as bevallás helyett? Válaszukat köszönöm.
Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjat kapnak. Kérdésem, hogy akik főállású biztosított mezőgazdasági őstermelők voltak, s így lettek képviselők, azok melyik jogviszony alapján lesznek biztosítottak? Tehát őstermelőként kell-e járulékot fizetniük?
Tisztelt Adózóna! Egy adószámos magánszemélynek, aki előadóművész is egyben, a fellépései után kell-e járulékokat megfizetni, ha nem kifizetőtől, hanem magánszemélytől származik a jövedelme? Ha például egy esküvői fellépésért 50 000 forintot kapott, akkor ebből hogyan, és milyen járulékokat kell fizetnie?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték