Régen volt egy APEH-tájékoztató, hogy azok a mezőgazdasági őstermelők, akik az előző évi árbevételük 20 százaléka után fizették meg az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási járulékot, azok a fizetendő járulékok közül csak a befizetett nyugdíjjárulék 72 százalékát számolhatják el költségnek. Kérdésem, hogy a mai napig ez a 72 százalékos szabály él, vagy más, és akkor milyen arányban kell ezt a költségek között szerepltetni?
Nonprofit kft. tagjai és ügyvezetői után mely esetekben áll fenn járulék-, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? A T1041 adatlapon mely személyeket kell bejelenteni? Ha a nonprofit kft. tagja alapítvány, és az ügyvezetőjének van 36 órát meghaladó munkaviszonya, az ügyvezetésért juttatást nem kap, ez esetben elegendő-e a nyilatkozat a 08-as bevallás helyett? Válaszukat köszönöm.
Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjat kapnak. Kérdésem, hogy akik főállású biztosított mezőgazdasági őstermelők voltak, s így lettek képviselők, azok melyik jogviszony alapján lesznek biztosítottak? Tehát őstermelőként kell-e járulékot fizetniük?
Tisztelt Adózóna! Egy adószámos magánszemélynek, aki előadóművész is egyben, a fellépései után kell-e járulékokat megfizetni, ha nem kifizetőtől, hanem magánszemélytől származik a jövedelme? Ha például egy esküvői fellépésért 50 000 forintot kapott, akkor ebből hogyan, és milyen járulékokat kell fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagjának 2014. 12. 31-éig heti 36 órát meghaladó munkaviszonya miatt a kft.-ben nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége. 2014. 12. 31-én megszűnt a munkaviszonya, ezért 2015. 01. 01-től a kft.-ben társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel, mert a kft. jövedelmezősége ezt nem teszi lehetővé. Kérdésem a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék elszámolására vonatkozik. Kezelhetők-e ezek a járulékok személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? Választható-e az a megoldás, hogy az említett járulékokat a tag befizeti a kft.-be, és a kft. utalja a NAV felé, ezáltal nem keletkezik költség a kft.-ben? Ha a kft.-ben végelszámolás kezdődik, akkor a végelszámolás időszaka alatt is terheli a tagot a járulékfizetési kötelezettség? (A végelszámoló ingyen látja el a tevékenységét.) Köszönettel: Erdélyi Andrea
Kérdésem, hogy lehet-e az egyéni vállalkozó a saját vállalkozásában munkaviszonyban? A vállalkozói kivét helyett munkabért venne fel, a járulékokat is a munkavállalóra vonatkozó szabály szerint fizetné a vállalkozása.
2014-ben német telephelyen kétéves kiküldetésben lévő dolgozók után itthon a minimálbér után fizettünk járulékot. Németországban a német bérből jövedelemadót fizettek. 2015-ben változik a magyar járulékfizetés alapja? Köszönöm.
Külföldön szeretne munkát vállalni egy magyarországi egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy nem szeretné megszüntetni az itteni vállalkozását. Kell-e továbbra is fizetnie Magyarországon a járulékokat? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném olyan esetben, hogy ha egy magyarországi munkaerő-kölcsönző cég (mely rendelkezik németországi engedéllyel) vinne ki saját állományában lévő, Magyarországon lejelentett munkavállalókat németországi céghez munkavégzésre, akkor elegendő-e a Magyarországon megfizetett járulék, adó, mint például a kiküldetésnél? EU-ban korlátozzák-e a munkaerő-kölcsönzést, illetve milyen feltételei vannak, tehát mi van, ha a kölcsönvevő van másik tagállamban? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon lebonyolított hivatalos nemzetközi sportversenyen az első tíz helyezett pénznyereményt kap, a kiírásnak megfelelően. A nyertesek majdnem mind különböző illetőségű állampolgárok (német, dán, olasz, amerikai, orosz, osztrák, portugál, svájci, magyar). Mely esetben kell, vagy nem kell levonni az adót, kell-e járulékot, eho-t fizetni? Ha le kell vonni ezeket, a 08-as bevallásban adóazonosító hiányában lejelenthető-e a NAV felé? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég Bulgáriában élő személyt kért fel tanulmány megírására, szöveg fordítására. Az illető személy a munkát Bulgáriában végzi el, de a kifizetést a magyar cégtől kapja. Hogyan kell eljárni az adóelőleg megállapításával kapcsolatban, és milyen igazolást kell tőle beszerezni? Jól értelmezem-e, hogy Magyarországon nem válik biztosítottá, így járulékot nem kell a juttatásból levonni? A bolgár hatóságok nem adnak ki neki A1-et és illetőségigazolást, mivel nem Magyarország területén végzi a munkát. Válaszát köszönöm!
Egyéni vállalkozó, ha az átalányadózást választotta, és 6 hónapig nincs bevétele, a minimálbér szerinti járulékot megfizette, majd a 7. hónapban 2 millió forint bevételt kap, a járulékalapja több lesz a minimálbérnél, akkor a korábbi időszaki járulékalapot figyelembe veheti-e? Megteheti, hogy itt is minimálbérre fizet járulékot, vagy kötelező a 7. hónapra a magasabb összegre megfizetni? Az átalányadó alapja éves szinten nem lenne több, mint a minimum járulékalap.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a következő járulékcsökkentő javaslatot tette cégünknek: a munkavállalók munkaviszonyát megszüntetjük, a munkavállalóink tagként belépnek egy szövetkezetbe, az egyébként változatlanul nálunk munkát végző dolgozók munkájának ellenértékét a szövetkezet havonta leszámlázza,és a szövetkezeti tagok (azaz a dolgozóink) részére az elvégzett munkáért járó díjat támogatásként fizeti ki. A szövetkezet által kifizetett támogatás szerintük mind a szövetkezet, mind a tag részére teljesen adó- és járulékmentes, csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni. Emiatt jelentős költségmegtakarítás jelentkezik nálunk, mint a szövetkezet szolgáltatását igénybe vevőnél, illetve jelentősen nő a szövetkezeti tagok jövedelme (bár biztosítási jogviszonyuk nem lesz). Cégünk kételkedik abban, hogy a fentiekben felvázolt konstrukció megfelel-e a jogszabályoknak, ebben kérjük véleményüket. Illetve arra sem találtunk jogszabályi hivatkozást, hogy a szövetkezeti tagnak kifizetett támogatás után valóban nem kell járulékot és adót fizetni, valamint levonni belőle. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Levelező tagozaton végzett hallgató kötelező gyakornoki idejére milyen bejelentési és járulékfizetési szabályok vonatkoznak? Köszönettel: Bakóné Vida Irén
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségüket kérni. „Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére (a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX. Tv. alapján, annak hatálya alatt a Főiskolával 2012. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók esetében)” címmel kívánunk együttműködési megállapodást kötni 2014.09.08.-2014.12.05-ig, de a főiskola által hivatkozott törvényeket már hatályon kívül helyezték 2012. 09. 01-től. A hallgató 2011 szeptemberében kezdte tanulmányait. A szerződésben az alábbi pont is szerepel: „ A hallgatók részére legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér havi összegének 15 %-nak megfelelő munkabért kell fizetni. /93.000Ft/” Opcionálisan kitölthető ez a pont. Ftv. 48. § (3) bekezdés. Kérdésünk, hogy a 2012. 09. 01-ei dátum hogyan értelmezhető esetünkben? – Van-e bejelentési kötelezettség a NAV felé? – Kell-e munkabért fizetni járulékokkal együtt? – A szakképzési hozzájárulási kötelezettségünket valóban teljesíthetjük ebben a formában? /2011. évi CLV. 5. § b) pontja nincs már hatályban, amire a megállapodás hivatkozott. Nem tudjuk, hogy a 2012. 09. 01. előtti szabályokat kell alkalmazni? A munka törvénykönyvére való hivatkozásoknál is vannak eltérések a jelenleg hatályos törvényhez képest: 104. § (1)-(4) bekezdés, 124. § (1) bekezdés, 125. § (1)-(2) bekezdés, eltérés: a hatályos törvényben nincs (1)-(2) bekezdés. A cégnek milyen megállapodást kell kötnie a hallgatóval, mit kell annak tartalmaznia? Köszönjük a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték