Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    779 találat a(z) járulékfizetés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság a következő járulékcsökkentő javaslatot tette cégünknek: a munkavállalók munkaviszonyát megszüntetjük, a munkavállalóink tagként belépnek egy szövetkezetbe, az egyébként változatlanul nálunk munkát végző dolgozók munkájának ellenértékét a szövetkezet havonta leszámlázza,és a szövetkezeti tagok (azaz a dolgozóink) részére az elvégzett munkáért járó díjat támogatásként fizeti ki. A szövetkezet által kifizetett támogatás szerintük mind a szövetkezet, mind a tag részére teljesen adó- és járulékmentes, csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni. Emiatt jelentős költségmegtakarítás jelentkezik nálunk, mint a szövetkezet szolgáltatását igénybe vevőnél, illetve jelentősen nő a szövetkezeti tagok jövedelme (bár biztosítási jogviszonyuk nem lesz). Cégünk kételkedik abban, hogy a fentiekben felvázolt konstrukció megfelel-e a jogszabályoknak, ebben kérjük véleményüket. Illetve arra sem találtunk jogszabályi hivatkozást, hogy a szövetkezeti tagnak kifizetett támogatás után valóban nem kell járulékot és adót fizetni, valamint levonni belőle. Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Levelező tagozaton végzett hallgató kötelező gyakornoki idejére milyen bejelentési és járulékfizetési szabályok vonatkoznak? Köszönettel: Bakóné Vida Irén

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségüket kérni. „Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére (a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX. Tv. alapján, annak hatálya alatt a Főiskolával 2012. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók esetében)” címmel kívánunk együttműködési megállapodást kötni 2014.09.08.-2014.12.05-ig, de a főiskola által hivatkozott törvényeket már hatályon kívül helyezték 2012. 09. 01-től. A hallgató 2011 szeptemberében kezdte tanulmányait. A szerződésben az alábbi pont is szerepel: „ A hallgatók részére legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér havi összegének 15 %-nak megfelelő munkabért kell fizetni. /93.000Ft/” Opcionálisan kitölthető ez a pont. Ftv. 48. § (3) bekezdés. Kérdésünk, hogy a 2012. 09. 01-ei dátum hogyan értelmezhető esetünkben? – Van-e bejelentési kötelezettség a NAV felé? – Kell-e munkabért fizetni járulékokkal együtt? – A szakképzési hozzájárulási kötelezettségünket valóban teljesíthetjük ebben a formában? /2011. évi CLV. 5. § b) pontja nincs már hatályban, amire a megállapodás hivatkozott. Nem tudjuk, hogy a 2012. 09. 01. előtti szabályokat kell alkalmazni? A munka törvénykönyvére való hivatkozásoknál is vannak eltérések a jelenleg hatályos törvényhez képest: 104. § (1)-(4) bekezdés, 124. § (1) bekezdés, 125. § (1)-(2) bekezdés, eltérés: a hatályos törvényben nincs (1)-(2) bekezdés. A cégnek milyen megállapodást kell kötnie a hallgatóval, mit kell annak tartalmaznia? Köszönjük a segítséget!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi székhelyű kft. alkalmazottja érdekközpontja Angliába kerül át, ahol munkaviszonnyal rendelkezik, tehát biztosított. Ugyanakkor a magyarországi munkaviszonya is megmarad, mert interneten keresztül el tudja végezni a munkaszerződésében szereplő feladatokat. Kérdésem az, hogy a magyarországi munkabére után mentesül-e a társaság az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól? Elegendő csak az szja levonása a kifizető által? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Egy magyar tulajdonosú kft. 8 alkalmazottal (szintén magyarok) szerződne egy angol céggel napkollektorok felszerelésére. A munka valószínű, hogy több hónapig tart, de akár egy évig is. Kérdésem: az alkalmazottak bérét továbbra is Magyarországon kell elszámolni, illetve a dolgozóktól levont és a munkáltatói járulékokat továbbra is itt kell bevallani és befizetni? Az szja-bevallást hol kell benyújtani, amennyiben a külföldi tartózkodásuk egy naptári éven belül túllépi a 180 napot? Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek (illetve a könyvelő-bérszámfejtőnek) a hatóságok felé? Köszönettel várom válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Ügyfelem saját kft.-jének személyesen közreműködő tagja. Rövidesen Németországban fog munkát vállalni, ott lesz az állandó lakcíme is. Azt tudom, ha 36 órát meghaladó munkaviszonya van, akkor itt nem kell járulékot fizetni, de mi van akkor, ha csak 4 órás munkaviszonyba jelentik be? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Egy felsőfokú képzéshez kötelező, 6 hetet meghaladó szakmai gyakorlat (heti bér a minimálbér 15 százaléka) esetén, ha jól tudom, a minimálbér alatt adó- és járulékmentes a kifizetett összeg. Az Mt. szerint jár a szabadság is, de a gyakorlat végén milyen igazolást adunk ki neki? Mt. szerint munkaviszony, de tb szerint nem jogviszony, hisz nincs járulékfizetés, akkor nem is kell neki kiállítani tb-kiskönyvet? Az szja-bevallásban fel kell-e majd tüntetnie a tanulónak az így megszerzett jövedelmet, ha az nem szja-köteles? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Adott két osztrák állampolgár, akik hazájukban munkaviszony keretében biztosítottak. Magyarországon részmunkaidőben munkát vállalnának. Járulékfizetésük a főmunkaviszonyuk alapján történik Ausztriában. Nálunk járulékmentességet élveznek. Bejelenthetők-e részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatottakként, és bejelentésük, továbbá elszámolásuk hogyan történik? Véleményünk szerint Magyarországon szerzett jövedelmük után itt kellene, hogy adózzanak.

    Kérdés

    Amikor az is baj, hogy több járulékot fizet a vállalkozó, mint amennyit kellene című cikkükkel kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy ez ugye nem vonatkozik azokra a főállású egyéni vállalkozókra, akik nem evások nem átalányadózók? Sima főállású egyéni vállalkozó, aki magasabb összegű vállalkozói kivétje (250 ezer forint) után fizeti meg a járulékokat, neki ugye ezután az összeg után fogják megállapítani a nyugdíját, nem a garantált bérminimum alapján?

    Cikk

    Kellemetlen meglepetés érheti azokat az egyéni vállalkozókat, akik hasracsapásszerűen gondoltak egyet, és az elvárt minimumnál nagyobb összeg után fizették meg a nyugdíjjárulékot, de nem kaphatnak magasabb összegű ellátását, sőt, önellenőrizniük kell a bevallásaikat. Olvasóink témában érkezett kérdéseire Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu

    Kérdés

    Munkaviszony mellett megbízási jogviszonyban is dolgozom. A megbízási díj összege járulékköteles, tehát minden közterhet megfizetnek utána. Keletkeztet-e szolgálati időt ez a járulékfizetés? Ha igen, akkor hogyan számolják? Minimálbérhez kötött, vagy egész más elméleten alapul?

    Kérdés

    Meddig tart egy egyetemi tanulmányait befejező egyéni vállalkozó járulék-fizetési kedvezménye? Mikor csak a kivét után köteles fizetni...

    Kérdés

    Átalányadózó egyéni vállalkozó a 2010. év óta nem az átalányadó-alap, illetve a garantált bérminimum, hanem emelt összeg, 156 000 forint után fizette meg a járulékokat. 2014. évben fordult a Nyugdijfolyósító Igazgatósághoz nyugdíj megállapítása céljából, ahol a kérelmét visszautasították. Indoklásuk, hogy önrevízióval módosítsa vissza az öt évben benyújtott bevallásait az átalányadó-alapra, mivel az után fogják megállapítani a nyugdíj összegét.. A vállalkozó kifogást nyújtott be az igazgatósághoz, mivel nem értett egyet az elutasítással. Válasz még nem érkezett. Az 58-as bevallás nyilatkozat adatlapján az átalányadózót kihagyták a magasabb járulékfizetés választásából, az őstermelő és a társas vállalkozó viszont nyilatkozatot tehet. A Tbj. 29. §-a nem ad iránymutatást átalányadózó esetében. Időközben a járulékfizetés felső határát is eltörölték, ami alapján véleményem szerint fizethet magasabb járulékalap után. A vállalkozó árbevétele bőven fedezetet nyújtott a befizetett járulékokra. Kérdésem: jogosan fizethet-e az átalányadózó magasabb havi járulékalap uán járulékot vagy ténylegesen önrevízióval helyesbítenie kell a 2010. év óta benyújtott bevallásait? Kérem szíves válaszukat. Tisztelettel: Andáné Németh Edit E-mail: andane@t-online.hu

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szántóföld tárgyieszköz-nyilvántartás

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Külfüldi áfás (EU-s) számla befogadásának szabálya

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Folyamatos teljesítés lift kartbantartása

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media