Cégünknél gyakornokokat szeretnék foglalkoztatni, az erre vonatkozó feltételekről szeretnék tájékoztatást kapni. – Milyen szerződést kell a hallgatóval kötni? – Milyen díjazás illeti meg a hallgatót? – Lehetőség van-e valamilyen adókedvezmény igénybevételére? – Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? – Milyen törvényi vagy egyéb feltételeknek kell megfelelni (napi munkaidő)?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki 1956 augusztusában született, 2011. év elejétől rokkantsági ellátást kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (egészségkárosodása 83 százalékos) , mellette a Magyar Államkincstár folyósít neki fogyatékossági támogatást is. Az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a vállalkozását, folyamatos a működése, bevétellel rendelkezik, és nincs főállású munkaviszonya, vagy egyéb jogviszonya mellette. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben neki meg kell fizetni a minimum járulékalap után a járulékokat, ha igen, akkor minden járulékot meg kell fizetnie, amit a "normál" főállású egyéni vállalkozóknak? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó, illetve főállású bt.-beltag egy kft.-ben szeretne tulajdonjogot szerezni. Az ügyvezetői feladatokat más látná el, ők csak befektetés miatt lennének a kft. tagjai. Járulékfizetésük ilyenkor hogyan alakul? Maradhatnak főállásúak az egyéni vállalkozó és a bt.-beltag jogviszonyukban? Ha személyesen közreműködnének a kft.-ben, elveszítenék-e főállású katás besorolásukat? A Tbj. törvény 31. paragrafusnak (6) bekezdése szerint a társas vállalkozásban csak a ténylegesen elért járulékalap után kellene a járulékokat megfizetni. Ha, mint személyesen közreműködő tag, nyilatkozom, hogy én a főállású egyéni vállalkozásomban, illetve a főállású bt.-beltagságomban fizetem meg a kötelező járulékot, akkor a kft.-ben, ha nincs járulékalap, akkor nem fizetek tb-t? Eltérő értelmezések keringenek az "éterben", kérném az Önök véleményét. Előre is köszönet, Timi
Tisztelt Szakértő! Egy magyar gazdasági társaság egy lengyel állampolgárt szeretne megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. Távmunkáról lenne szó, Lengyelországból dolgozna. A megbízott Lengyelországban felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Az ottani törvények szerint ő biztosítottnak minősül, viszont A1-es igazolást nem adnak ki neki, mert nincs jogviszonya. Kérdésem, hogy kell-e tőle járulékot és személyi jövedelemadót vonni? A kifizetőt terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben az EU több országában párhuzamosan munkaviszonyban álló természetes személy Magyarországon minősül biztosítottnak, és erről A1-es igazolással is rendelkezik (külföldön ezáltal nem tartozik a társadalombiztosítás hatálya alá), akkor a külföldi keresményei után is meg kell fizetnie a magyar járulékokat? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Főállású, átalányadós egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme a következőképpen alakul: január-március: 0 forint, április: 498 ezer forint. Januárban, februárban, márciusban megfizeti a garantált bérminimum után a járulékokat. Április hónapban a 498 ezer forint után kell megfizetnie azokat, vagy beszámíthatja az előzőleg megfizetett járulékok alapját, azaz a 366 ezer forintot, így a járulékalapja 132 ezer forint áprilisban? Köszönöm válaszát!
Új cégnek két ügyvezetője van. Az egyik tag, a másik nem tag. Mindkét ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a feladatokat. Mindkét ügyvezetőnek van 36 órás munkaviszonya más cégeknél. Van-e a megbízási jogviszonynak minimumösszege ebben az esetben, illetve milyen járulékokat kell levonni és fizetni utána? Az előtársasági időszakra arányosan kell megfizetni a megbízási díjat?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély "A" cégben (részvénytársaság) főállású munkaviszonyban van, és az igazgatóság tagja is. "B" cégnek pedig, külsősként (nem tagja a kft.-nek), megbízás alapján az ügyvezetője (díjazás nélkül). Munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot kért. Kérdés, hogy az igazgatóság tagjaként van-e a zrt.-ben járulék- vagy egyéb fizetési kötelezettsége, illetve a díjazás nélküli megbízási jogviszonyában van-e fizetési kötelezettsége, ha szünetel a munkaviszonya alapján a biztosítása? Válaszát köszönöm.
A tb-törvényt is módosítja a múlt héten a parlament elé terjesztett adócsomag. Három ponton változik az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), egy nagyon is szükséges módosítás viszont kimaradt a javaslatból.
Tisztelt Szakértõ! Egyik ügyfelem ügyvédi irodával rendelkezik, ezen kívül katás egyéni vállalkozó is, mint ügyvéd. A katás egyéni vállalkozását jelenleg szünetelteti. Az ügyvédi irodában semmilyen tevékenységet nem folytat, 2010. 03. 01-jétõl szünetelteti a tevékenységét. Ezt jelezte a kamara felé. A nullás bevallásokat teljesíti a NAV, önkormányzat felé, de tevékenységet nem folytat. A katás egyéni vállalkozását és az ügyvédi irodáját szünetelteti, máshol nincs fõállása, így jelenleg sehol nem biztosított. Lehet-e 6930 Ft/hó kötelezettséggel biztosított, vagy az ügyvédi irodájában kell megfizetnie a minimálbér utáni járulékokat, mint társas vállalkozó? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Kovalik Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy 1953. 12. 22-én született alkalmazott 2012. 12. 22-én nyugdíjba vonult. 2013. január 1-jétől nyugdíjasként újra dolgozik. Milyen járulékok terhelték (terhelik), illetve a cégnek milyen közterheket kell/ett fizetni utána? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft.-t alapított három fő. Az egyik (A) Németországban, részmunkaidőben dolgozik, ott biztosított, a másik (B) szintén Németországban dolgozik főállásban, ott biztosított, a harmadik (C) egyéni vállalkozó, a járulékokat az egyéni vállalkozásában fizeti, és tagja egy másik egyszemélyes kft.-nek is, ahol ügyvezető, de díjazásban nem részesül, ott nem fizet járulékot. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az alapított kft.-ben a három tulajdonosnak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? "B" és "C" tulajdonosok a kft. ügyvezetői.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyugdíjas ügyvezetője az ügyvezetés mellett személyes közreműködést is végez. Emellett egy katás bt.-ben ügyvezető, és személyesen is közreműködik. Milyen járulékokat kell fizetnie ezen jogviszonyai után? Tisztelettel várom szíves válaszát.
Tisztelet Szakértő! Iskola (egyházi fenntartású intézmény) vagyunk, és az egyik pedagógusunk heti két alkalommal dolgozik itt egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Szeretném megkérdezni, hogy a bérét, ami adott napra 15 000 forint, levonás nélkül kell a dolgozónak utalni? Az összes levonást kiváltja az 1000 forint közteher? Köszönöm válaszát!
2014. 08. hóban vettem át egy bt. ügyvezetését, melynek beltagja is vagyok. Ekkor az öregségi nyugdíjkorhatárt már elértem, 1950. 06. 17-én születtem. A társaság gazdasági tevékenységében nem működtem közre, a 2014-es évben a cégnek bevétele nem volt. A 08-as havi bevallásban minden hónapban bevallottuk és megfizettük a 6 810 forintot. 2015. 06. hóban a NAV adatok gyűjtését célzó ellenőrzést tartott a cégnél. Ekkor derült ki a nyugdíjintézet megkeresése révén, hogy ott, mint rokkantnyugdíjas vagyok nyilvántartva. A NAV ezért ezt a tényt jegyzőkönyvezte, leírva benne, hogy ez időben én társas vállalkozónak minősülök, fizessük meg a magasabb összegű járulékokat és adókat. Valamint, hogy nem jelentettük be a 1041-es nyomtatványon. Én úgy tudom, hogy, ha valaki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, az nyugdíjasnak minősül. Kérem szíves válaszukat erre vonatkozóan, valóban kérhetik-e utólag ezeket a fizetnivalókat úgymond a semmiért? A cégben azóta sem folytatok személyes munkát, jövedelmet nem veszek fel, a bevétel alapján nincs is miből. Köszönettel várom a választ.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték