Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. A szociális szövetkezetben csak tagok dolgozhatnak, vagy munkaviszony keretében alkalmazottak is. Ha igen, akkor azokat a járulékokat és adókat kell megfizetni, mint egy kft. esetében? A szociális szövetkezetnek lehetnek-e alvállalkozói? A szociális szövetkezet kötelezően áfaalany kell hogy legyen, esetleg választhat alanyi mentességet? Köszönettel: Kovács Magdolna
Tisztelt Szakértő! Kft. felszámolás alá került. A cég vezetőjének (társas vállalkozás tagja) tagi jogviszonyának vége a felszámolás kezdő időpontja előtti nap. A kérdésem az lenne, hogy felszámolás ideje alatt kell-e bármilyen járulékot fizetnie? Úgy tudom, hogy már nem terheli semmilyen járulékfizetési kötelezettség, hiszen bért sem vesz fel. Megerősítését kérném. Üdvözlettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Gyet mellett hogyan alakul az egyéni, illetve a társas vállalkozó adó- és járulékfizetése, ha személyesen közreműködik, illetve, ha nem? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. tagja, aki egyben vezető tisztségviselő is, személyesen részt vesz a társaság tevékenységi körének megvalósításában. Ezt heti 36 órában végzi munkaviszonyban. Ebben az esetben mentesül a tagi jogviszonyában (vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel) a minimumjárulékok megfizetése alól? Mert ha mentesül, akkor sokkal kedvezőbbek a járulék- és adóalapok, ugyanakkor elbizonytalanít, hogy valóban jogos-e a fenti elgondolás, hisz nagyon sok könyvelő egy tagot automatikusan tagi jogviszonyban jelent be, és a magasabb alapok után számfejt. 2. Őstermelő megfizeti maga után a járulékokat. Emellett egyszemélyes tag és vezető tisztségviselő is a saját társaságában. Mentesül-e a járulékok, adók megfizetése alól a társaságában, mivel őstermelőként már megfizeti azokat? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A tagi jogviszonyban, amikor a tag bért nem vesz ki, csak a járulékokat fizetik meg utána, a levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot hova kell könyvelni? A 471-es főkönyvre kerül rá, mint levont bérjárulék, de hova kell onnan könyvelni (mivel nem lesz kifizetve nettó bér)? Esetleg 8-ra adóalap-növelő tételként el lehet vinni? Nem szeretnénk, ha a 471 -es főkönyvön halmozódna ez a járulék. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Értem, amit mond, de mi van akkor, ha munkaviszony keretében látja el nulla forintért a feladatot? Ilyen megoldás lehetséges, vagy esetleges megbízási jogviszony keretében? Ezek szerint, ha valaki saját elhatározásból dönt, hogy megszüntetné a céget, mert tudja, hogy már nem tud fizetni, akkor még újabb járulékok zúdulnak a nyakába. Ebben az esetben semmilyen más megoldás nincsen, csak a felszámolás. Ezzel a NAV jól fog járni? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője 3 helyen dolgozik máshol: egyik cégben 25 órában, másik cégben 10 órában és a harmadik cégben 5 órában hetente. Ez kiadja 40 órát/hét. Cégében, ahol tag és egyben ügyvezető is, kell-e járulékot fizetnie? 1508-as bevalláson fel kell-e tüntetni? Köszönöm.
Számos tényező befolyásolja, hogy adott vállalkozás a jogszabály biztosította kereteken belül, milyen adózási módot választ. A döntés során jelentős szerepe van a társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve ellátások alakulásának, melyek nagymértékben függnek a választott adózási megoldástól. Kinek, és miért éri meg tb-szempontból a kisadózók tételes adóját (kata) választani?
Tisztelt Szakértő! Egy csődegyezség alatt lévő cégben a munkavállaló lemondhat-e a neki járó fizetéséről, és ha igen, akkor is kell-e utána fizetni a járulékokat?
Tisztelt szakértő! Egy bt.-ben mind a kültag, mind a beltag ügyvezetői státuszban van. A kültagnak azonban nincs 36 órát elérő munkaviszonya, csak a beltagnak. Ebben az esetben a kültagnak minimumjárulékot kell fizetni, mert a Tbj. az ügyvezető tagot is társas vállalkozónak minősíti. Ugyanakkor, ha a kültag a legfőbb szerv felhatalmazása alapján cégvezetőként látná el a funkcióját, akkor azt kizárólag munkaviszonyban tehetné (az ügyvezetőnek alárendelve), azonban ez a munkaviszony részmunkaidő is lehetne, ezáltal jelentős összegű járulékot lehetne megspórolni. Helytálló-e az elgondolásom? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi munkaügyi és tb-kérdésben kérném a segítségüket. Adott egy gazdasági társaság (kft.), ahol az egyik tag kizárólag ügyvezetőként tevékenykedik. A kérdés az, hogy ha napi kétórás munkaidőben látja el a tevékenységet, akkor ez minek tekinthető: részmunkaidőnek vagy napi 8 óránál rövidebb teljes munkaidőnek? Előbbi esetben ugyanis arányosan is adható a minimálbér fizetésként, s ezzel, ha jól gondolom, nem szükséges a minimálbér után megfizetni a járulékokat, hiszen nem minősül társas vállalkozónak a munkaviszonyos ügyvezető. Úgy tudom, hogy az adott munkakörre irányadó teljes munkaidőhöz képest kell meghatározni a részmunkaidőt. De, ha csak egy ügyvezető dolgozik napi 2 órában, akkor ott mi tekinthető teljes munkaidőnek? Akár a napi 2 óra is, s akkor nem lehet arányosan csökkentve munkabért megállapítani?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésünk lenne. Cégünk egy őstermelőtől fogadott be számlát, fát értékesített számunkra. A számla mellé kérésünkre megküldte a személy igazolványát, adókártyáját, lakcímkártyáját, Őstermelői igazolványának másolatát, számát, adószámát, 2015. évre vonatkozó értékesítési betétlapját, melyen csak az a számla szerepel amelyet számunkra kiállított. A számla nettó számla. Az áfa összege nulla rajta. Kérnénk segítségét, hogy milyen összegeket kell levonnunk a számlából, és a 1508-as bevallásban hogyan kell szerepeltetni a számlával kapcsolatos kifizetéseket (melyik sorban)? Nyilatkozatot nem adott számunkra. Kérnénk mielőbbi válaszukat. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő (családi gazdálkodás vezetője) 2012. 07. 14-én született gyermekére tekintettel 2015. 07. 14-ig gyesben részesül. A gyes időtartama alatt a gazdaság tevékenységében személyesen nem vesz részt, így járulékot sem fizet maga után. A családi gazdaságban férje és testvére dolgozik, és az így keletkezett jövedelmet év végén háromfelé osztották. 2015. 07. 15-étől a kérdéses őstermelő ismét személyesen is közreműködik a gazdaságban. Kérdésem az lenne, hogy 07.15-étől fizetheti-e az őstermelőkre vonatkozó kedvező szabályok alapján az előző évi bevétel 20 százaléka után a 10 százalék nyugdíj- és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, vagy mivel előző évben nem működött személyesen közre a családi gazdaságban, kizárólag a gazdaság bevételének felosztása miatt keletkezett bevétele, ezért a minimálbér alapján lesz köteles járulékfizetésre? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Szeretném megkérdezni, hogy van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyszemélyes kft. tagnak, aki nem vesz részt a kft. tevékenységében, nincs máshol biztosítási jogviszonya, és szeretné, ha a cég ügyvezetését egy természetes magánszemély látná el? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. kapott kölcsönt ügyvezetőtől, amely nem tag a cégben. A kölcsön kamatmentes. Esetleg van olyan előírás, amely magánszemélynek vagy akár kft.-nek adó-, illetve járulékfizetéssel járna? Köszönöm szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték