725 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Amikor az is baj, ha a vállalkozó több járulékot fizet, mint amennyit kellene
Cikk
Kellemetlen meglepetés érheti azokat az egyéni vállalkozókat, akik hasracsapásszerűen gondoltak egyet, és az elvárt minimumnál nagyobb összeg után fizették meg a nyugdíjjárulékot, de nem kaphatnak magasabb összegű ellátását, sőt, önellenőrizniük kell a bevallásaikat. Olvasóink témában érkezett kérdéseire Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu
Megbízási jogviszony beszámítása a szolgálati ídőbe
Kérdés
Munkaviszony mellett megbízási jogviszonyban is dolgozom. A megbízási díj összege járulékköteles, tehát minden közterhet megfizetnek utána. Keletkeztet-e szolgálati időt ez a járulékfizetés? Ha igen, akkor hogyan számolják? Minimálbérhez kötött, vagy egész más elméleten alapul?
Egyetemista jogviszonya
Kérdés
Meddig tart egy egyetemi tanulmányait befejező egyéni vállalkozó járulék-fizetési kedvezménye? Mikor csak a kivét után köteles fizetni...
Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés
Átalányadózó egyéni vállalkozó a 2010. év óta nem az átalányadó-alap, illetve a garantált bérminimum, hanem emelt összeg, 156 000 forint után fizette meg a járulékokat. 2014. évben fordult a Nyugdijfolyósító Igazgatósághoz nyugdíj megállapítása céljából, ahol a kérelmét visszautasították. Indoklásuk, hogy önrevízióval módosítsa vissza az öt évben benyújtott bevallásait az átalányadó-alapra, mivel az után fogják megállapítani a nyugdíj összegét.. A vállalkozó kifogást nyújtott be az igazgatósághoz, mivel nem értett egyet az elutasítással. Válasz még nem érkezett. Az 58-as bevallás nyilatkozat adatlapján az átalányadózót kihagyták a magasabb járulékfizetés választásából, az őstermelő és a társas vállalkozó viszont nyilatkozatot tehet. A Tbj. 29. §-a nem ad iránymutatást átalányadózó esetében. Időközben a járulékfizetés felső határát is eltörölték, ami alapján véleményem szerint fizethet magasabb járulékalap után. A vállalkozó árbevétele bőven fedezetet nyújtott a befizetett járulékokra. Kérdésem: jogosan fizethet-e az átalányadózó magasabb havi járulékalap uán járulékot vagy ténylegesen önrevízióval helyesbítenie kell a 2010. év óta benyújtott bevallásait? Kérem szíves válaszukat. Tisztelettel: Andáné Németh Edit E-mail: andane@t-online.hu
Nyári munka: hogyan marad a legtöbb pénz a diákok zsebében?
Cikk
A nyári szünidőben sok fiatal szívesen vállal (vagy vállalna) munkát. A diákokat értelemszerűen az a kérdés foglalkoztatja leginkább, hogy ezért cserébe mennyi pénz marad a zsebükben?
Szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szakközépiskolai tanulót foglalkoztatna szakmai gyakorlat keretében a nyári szünetben, 160 órában. Az iskola együttműködési megállapodást küldött, de mielőtt aláírnánk, szeretnénk megkérdezni: be kell-e jelenteni a tanulót, kell-e fizetni utána járulékot, valamint a cégnek valahová van-e bejelentési vagy egyéb kötelezettsége? A kötelezően fizetendő pénzbeni juttatást le lehet-e vonni a szakképzési hozzájárulásból, ha igen, milyen mértékben? Ugyanez a kérdés, ha felsőoktatási intézményben tanuló hallgató együttműködési megállapodással tölti szakmai gyakorlatát a cégnél, egybefüggően 6 hétnél hosszabb időben, amire a cég kifizeti a kötelező juttatás összegét. Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
"Nők 40" nyugdíjas egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki a nők 40 éves jogosultsági idő után igénybe vehető lehetősége alapján öregségi nyugdíjas lesz, mint egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységűnek számít-e vagy pedig miután nem töltötte be a rá irányadó öregségi korhatárt, továbbra is főállású egyéni vállalkozó marad? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó bt. kültag és tisztségviselő (képviselő)
Kérdés
A bt.-ben kell-e járulékot fizetni? Mennyit?
Többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak van egy egyszemélyes kft.-je is. A járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti. A kft.-ben nincs jövedelme, így ott nem fizet járulékot. Egyéni vállalkozóként az 58-as bevallást, 38-as kóddal adja be (egyéni vállalkozás társas vállalkozói tagság mellett), az szochót és az egészségbiztosítási járulékot az emelt alappal (1,125 és 1,5) számoljuk, a bevallás mégis sárga hibát jelez, miszerint a 38-as kóddal az alapoknak meg kell egyezni. Valamit nem jól értelmezünk?
Nyugdíjas vállalkozó ügyvezető: mennyit kell fizetnie?
Cikk
Nyugdíjas vállalkozó ügyvezetői teendőit munkaviszonyban látja el, napi 2 órában. Az szja-t és a járulékokat a minimálbért alapulvéve a ledolgozott idő arányában akarja megfizetni. Ez a törvény szerint elfogadható? – kérdezte az Adózóna olvasója. Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Főiskolás őstermelő járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több éve vagyok az édesanyámmal közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő. 2013. szeptember hónaptól nappali atgozaton vagyok, hallgató igazolásom van erről. Az őstermelésből származó bevételünk elszámolása után az én részemre eső rész 3 millió forint volt 2012. évben. Kérdésem: főállású őstermelőnek minősülök-e, és így kell nekem járulékot fizetnem a 3 millió forint 20 százaléka után, vagy a hallgatói jogviszonyom miatt nincs fizetési és bevallási kötelezettségem? Az adóhatóságtól már több féle választ kaptam. Válaszát köszönöm!
Többes jogviszonyú vállalkozók járuléka, szochója, tételes adója – táblázatban!
Cikk
Munkaviszony, nyugdíj vagy hallgatói jogviszony mellett egyéni vállalkozó? Egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is? Főállású kisadózó és emellett egy másik kisadózó vállalkozásból is szerez jövedelmet? Áttekinthető táblázatban foglaltuk össze, melyik jogviszonyában, mennyi járulékot, szochót, tételes adót kell fizetnie.
Tagi kivét járulékai
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője (aki tag is) után tényleges kivét nélkül megfizetjük a járulékot. Kérdésem, hogy azt a járulékot, amelyet egyébként levonnánk a tagtól (tehát a magánszemély járulékai), hogyan könyveljük? Költségként? Vagy befizettetjük vele a pénztárba, mint előírt tartozást? (De nem volt honnan levonni.) Vagy elengedett kötelezettségként kezeljük? Várom válaszukat! Köszönettel: Csányi Krisztina
Bt. tagok járulékfizetése
Kérdés
Bt. beltagnak 36 órás munkaviszonya van egy másik cégnél, ebben a bt.-ben. nem végez tényleges tevékenységet. A kültag viszont saját jogon öregségi nyugdíjas. Jelenleg kültagként végezi a bt. könyvelését. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik a tagok után ? Ha jól tudom, a beltag után nem kell, mert van 36 órás munkaviszonya máshol. A kérdés: a kültag után, aki a könyvelést végzi jelenleg nulla forintért, kell-e bármit is fizetni? Illetve, ha nem végezne semmilyen tevékenységet a bt.-ben, akkor kell valamit fizetni utána? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
