Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben nem tagként, hanem munkavállalóként ügyvezető egy személy, aki itt megfizeti a járulékokat. Majd alapitottak egy bt.-t, melynek a tagja lett. A kft.-ben díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat (és az esetleges utalásokat (csak szállitói számlák vannak). Helyesen járunk-e el, ha a bt.-ben minden hónapban benyújtjuk a 08-as bevallást "nullásan", mivel a kft.-ben megfizeti a járulékokat, vagy a bt.-ben is kellene fizetnie?
50 millió forintot meghaladó értékesítés esetén (amiben a területalapú támogatás is benne van) a minimálbér után elegendő fizetni a járulékot? Vagy az 50 millió forint 20 százaléka a járulékalap?
Kedves Szakértő! Egy kft. tagja után, akinek most szűnt meg az eddigi, felsőfokú nappali tagozatos hallgatói jogviszonya – nem vezető tisztségviselő, nem működik személyesen közre, nem kap soha díjazást, csak vagyoni betétet szolgáltatott –, kell-e ezentúl bármilyen járulékot, szochót, stb. fizetnie mindaddig, amíg a kft.-n kívül sehol másutt nem keletkezik új biztosított jogviszonya?
Régen volt egy APEH-tájékoztató, hogy azok a mezőgazdasági őstermelők, akik az előző évi árbevételük 20 százaléka után fizették meg az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási járulékot, azok a fizetendő járulékok közül csak a befizetett nyugdíjjárulék 72 százalékát számolhatják el költségnek. Kérdésem, hogy a mai napig ez a 72 százalékos szabály él, vagy más, és akkor milyen arányban kell ezt a költségek között szerepltetni?
Nonprofit kft. tagjai és ügyvezetői után mely esetekben áll fenn járulék-, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? A T1041 adatlapon mely személyeket kell bejelenteni? Ha a nonprofit kft. tagja alapítvány, és az ügyvezetőjének van 36 órát meghaladó munkaviszonya, az ügyvezetésért juttatást nem kap, ez esetben elegendő-e a nyilatkozat a 08-as bevallás helyett? Válaszukat köszönöm.
Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjat kapnak. Kérdésem, hogy akik főállású biztosított mezőgazdasági őstermelők voltak, s így lettek képviselők, azok melyik jogviszony alapján lesznek biztosítottak? Tehát őstermelőként kell-e járulékot fizetniük?
Tisztelt Adózóna! Egy adószámos magánszemélynek, aki előadóművész is egyben, a fellépései után kell-e járulékokat megfizetni, ha nem kifizetőtől, hanem magánszemélytől származik a jövedelme? Ha például egy esküvői fellépésért 50 000 forintot kapott, akkor ebből hogyan, és milyen járulékokat kell fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagjának 2014. 12. 31-éig heti 36 órát meghaladó munkaviszonya miatt a kft.-ben nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége. 2014. 12. 31-én megszűnt a munkaviszonya, ezért 2015. 01. 01-től a kft.-ben társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel, mert a kft. jövedelmezősége ezt nem teszi lehetővé. Kérdésem a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék elszámolására vonatkozik. Kezelhetők-e ezek a járulékok személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? Választható-e az a megoldás, hogy az említett járulékokat a tag befizeti a kft.-be, és a kft. utalja a NAV felé, ezáltal nem keletkezik költség a kft.-ben? Ha a kft.-ben végelszámolás kezdődik, akkor a végelszámolás időszaka alatt is terheli a tagot a járulékfizetési kötelezettség? (A végelszámoló ingyen látja el a tevékenységét.) Köszönettel: Erdélyi Andrea
Kérdésem, hogy lehet-e az egyéni vállalkozó a saját vállalkozásában munkaviszonyban? A vállalkozói kivét helyett munkabért venne fel, a járulékokat is a munkavállalóra vonatkozó szabály szerint fizetné a vállalkozása.
2014-ben német telephelyen kétéves kiküldetésben lévő dolgozók után itthon a minimálbér után fizettünk járulékot. Németországban a német bérből jövedelemadót fizettek. 2015-ben változik a magyar járulékfizetés alapja? Köszönöm.
Külföldön szeretne munkát vállalni egy magyarországi egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy nem szeretné megszüntetni az itteni vállalkozását. Kell-e továbbra is fizetnie Magyarországon a járulékokat? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném olyan esetben, hogy ha egy magyarországi munkaerő-kölcsönző cég (mely rendelkezik németországi engedéllyel) vinne ki saját állományában lévő, Magyarországon lejelentett munkavállalókat németországi céghez munkavégzésre, akkor elegendő-e a Magyarországon megfizetett járulék, adó, mint például a kiküldetésnél? EU-ban korlátozzák-e a munkaerő-kölcsönzést, illetve milyen feltételei vannak, tehát mi van, ha a kölcsönvevő van másik tagállamban? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon lebonyolított hivatalos nemzetközi sportversenyen az első tíz helyezett pénznyereményt kap, a kiírásnak megfelelően. A nyertesek majdnem mind különböző illetőségű állampolgárok (német, dán, olasz, amerikai, orosz, osztrák, portugál, svájci, magyar). Mely esetben kell, vagy nem kell levonni az adót, kell-e járulékot, eho-t fizetni? Ha le kell vonni ezeket, a 08-as bevallásban adóazonosító hiányában lejelenthető-e a NAV felé? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég Bulgáriában élő személyt kért fel tanulmány megírására, szöveg fordítására. Az illető személy a munkát Bulgáriában végzi el, de a kifizetést a magyar cégtől kapja. Hogyan kell eljárni az adóelőleg megállapításával kapcsolatban, és milyen igazolást kell tőle beszerezni? Jól értelmezem-e, hogy Magyarországon nem válik biztosítottá, így járulékot nem kell a juttatásból levonni? A bolgár hatóságok nem adnak ki neki A1-et és illetőségigazolást, mivel nem Magyarország területén végzi a munkát. Válaszát köszönöm!
Egyéni vállalkozó, ha az átalányadózást választotta, és 6 hónapig nincs bevétele, a minimálbér szerinti járulékot megfizette, majd a 7. hónapban 2 millió forint bevételt kap, a járulékalapja több lesz a minimálbérnél, akkor a korábbi időszaki járulékalapot figyelembe veheti-e? Megteheti, hogy itt is minimálbérre fizet járulékot, vagy kötelező a 7. hónapra a magasabb összegre megfizetni? Az átalányadó alapja éves szinten nem lenne több, mint a minimum járulékalap.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték