Tisztelt Szakértő! Egy új Kft. esetében milyen időponttól kezdődik az ügyvezető biztosítási kötelezettsége? A társasági szerződés aláírásának időpontja 2013.01.07., ( a társasági szerződés szerint a megbízatás időpontja 2013.01.07.), cégbejegyzés időpontja, adószám két nap múlva 2013.01.09. Az ügyvezetést munkaviszonyban látná el. A két nap alatt nem végzett tevékenységet. Köszönettel: Filip Emese
Bt. beltagja és kft. ügyvezetője - hol kell járulékot fizetni? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja jogosult munkaviszonyban ellátni a cégvezetői tevékenységet. Ezt heti 1 óra adminisztrációval el tudja látni, és a garantált bérminimum 1/40-ed részét kapja havi bruttó jövedelemként. Ilyen alacsony járulékfizetés mellett jogosult-e teljes körű egészségügyi ellátásra, figyelembe véve, hogy a Tbj. tv. 5§ 1/a pontja szerint biztosítottá válik. A konkrét törvényi helyre való hivatkozást is kérem legyen szíves megadni. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: 1/amennyiben egy bt. társasági szerződésében az szerepel, hogy a beltag munkaviszonyban látja el feladatait. Dönthet-e úgy, hogy csak a kötelező járulékokat fizeti be az államnak és bért nem vesz fel? 2./ egyszemélyes kft. társasági szerződésében szerepel, hogy a tag jogosult az ügyvezetést munkaviszonyban ellátni. Dönthet-e úgy, hogy csak a járulékokat fizeti meg? Válaszát előre is köszönöm!
Szellemi tevékenységet végző (oktatás) magánszemély adózó hogyan teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét, ha rendszertelenül havonta 10-100 ezer forintig terjedően származik bevétele magánszemélyektől? Mi a helyzet akkor, ha kifizetőtől származi ugyanez a bevétel? Ekkor hogyan fizet járulékot?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságban 4 db képviseletre jogosult kültag van és egy beltag, aki üzletvezetésre jogosult. Járulékok (társas vállalkozásra vonatkozóan) tekintetében a 4 kültag is járulékköteles? (Nincs főállásuk máshol, nincs egyéb jogviszonyuk sem). A beltag tekintetében biztosak vagyunk benne, hogy a minimálbér után szochót stb. fizet, de a 4 kültagot illetően összezavarodtunk. Maga a képviseleti jog szerintünk nem járulékköteles.
A bt. beltag megbízási jogviszony keretében ingyenesen látja el az ügyvezetői teendőket. A bt-vel 8 órás munkaviszonyt létesít, mint szakács. Megoldás lehet-e a foglalkoztatásra, hogy rendelkezik egy taggyűlési határozattal, melyben meghatározzák, hogy a munkáltatói jogokat a taggyűlés vagy esetleg a kültag (aki nyugdíjas)gyakorolja? A kültagnak keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? A megbízási szerződést az ügyvezetői teendőkre vonatkozóan a taggyűlés írja alá vagy a kültag egyszemélyben?
Júniusi cikkünkben hívtuk fel a figyelmet a társadalombiztosítási járulékfizetésről, illetve a szociális hozzájárulás fizetésről szóló törvényi szabályok ellentmondásaira. Ha áttanulmányozzuk az Országgyűléshez benyújtott, 2013-tól hatályos változtatásokat tartalmazó adómódosító törvényjavaslatot, azt tapasztaljuk, hogy a jogalkotó felfigyelt a felvetett problémára, s a jövő évtől várhatóan megszűnik az ellentmondásos szabály.
Immár közel egy éve, hogy hatályba lépett a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. § d) pontjának 5. alpontja, amely a bt., kkt. és a kft. vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállását érinti), mégis még mindig sok vállalkozás „küzd” ennek hatásával. Konkrét példa, szakértői javaslattal.
Tisztelt Szakértő Úr!Szeretném javaslatát kérni, hogy melyik a leg "költségkímélőbb" megoldás az eddig nem fizetett járulék bevallására, rokkantsági ellátásos tag esetében. Korhatár alatti járulékos tag után (képviselő) nem fizetett cégünk járulékot, nyugdíjas tagként jelentettük, és havi 6.39o.-Ft-ot fizettünk utána. Lehetséges-e utólag rész-munkaszerződést kötni vele, visszamenőlegesen bejelenteni 01.01-től, majd havonta önrevíziót beadni, és késedelmi pótlékkal együtt kifizetni a járulékot. Ön szerint ez elfogadható így? Köszönettel várom válaszát.
Hogyan jön létre munkaviszony a bt-ben, ha van 1 fő beltag, aki végzi a társaság tevékenységét és képviseletét is. A kültag nem vesz részt a társaság tevékenységében. Ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? Ha a kültag, akkor keletkeztet-e járulékfizetési kötelezettséget?
Tisztelt Szakértő! Helyesen jártunk-e el az alábbi jogviszonyok kezelésében:Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozás ügyvezető tagja is. Az egyéni vállalkozásában fizeti meg a járulékokat, illetve az adót./Rendszeres havi kivét, a törvényi minimumnál magasabb érték után./A társas vállalkozás munkájában személyesen nem vesz részt, az ügyvezetést választott tisztségviselőként (taggyűlési határozat alapján) látja el 0 Ft-ért.Mivel a jövedelme a minimálbér 30%-a alatt van, a társaságnál nem biztosított, a T1041-es bejelentést nem készítettünk, és - az egyébként az alkalmazottak után leadott - 08-as bevallásban sem szerepeltetjük.Köszönettel: László
Tisztelt Szakértő! Egyesület (fő tevékenysége egyházi tevékenység) esetén a képviselőre is vonatkozik a kötelező járulékfizetés, mint a társas-, és egyéni vállalkozásoknál? A képviselőnek egyébként nincs sehol biztosítási jogviszonya és a szóban forgó egyesülettől sem részesül díjazásban. Előre is köszönöm: Lédererné
Cikkünkben részletesen ismertetjük, hogy milyen tevékenységből származó jövedelmeket tekintünk szellemi alkotásból származónak, s azt is, hogy e jövedelmekre milyen közteherfizetési szabályok vonatkoznak.
Rehabilitációs járadékban részesülő személy kuratóriumi elnöksége okán köteles-e járulékot megfizetni? Nem kap díjazást a munkájáért, közhasznú tevékenységben ez az ő "hozzájárulása" az alapítvány működéséhez.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték