Tisztelt szakértők! Gyes mellett egyéni vállalkozói tevékenységet szeretnék folytatni. Szülés előtt is volt, és most is van munkaviszonyom, de azt szüneteltetem, egyelőre még nem megyek dolgozni, csak a vállalkozói tevékenységet végzem. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor milyen szabályok szerint kell járulékot és szja-t fizetni?
A félévi vizsgák következtében valószínűsíthetően akadnak majd olyan nappali tagozatos hallgatók, akik abbahagyják, esetleg csak szüneteltetik tanulmányaikat vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatják tovább. Ez a változás társadalombiztosítási jogviszonyukat, illetve – amennyiben eddigi tanulmányaik mellett vállalkoztak vagy munkát vállaltak – járulékfizetési kötelezettségüket is számos ponton érinti.
Az ügyvédi iroda egyetlen ügyvéd tagja külföldre ment tanulni. A kamara szünetelteti az ügyvédi tagságát, és közölték, hogy nem kell a felfüggesztés alatt járulékot fizetnie.Nem egyéni vállalkozó, társaságként működik. Amerikában tanul az ügyvéd, ott sem fizet semmilyen járuékot. Valóban mentesül a járulékfizetés alól?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő, aki közös őstermelői igazolvány tagja, külföldön munkaviszonyban (8 órában) dolgozik. Kérdésem: kell-e Magyarországon az őstermelői jövedelem alapján tb-t fizetni utána? Ha nem, milyen igazolást kell beszereznie a külföldi munkáltatótól?
Egy egyszemélyes kft tagja külföldi magánszemély (osztrák). Nem rendelkezik magyarországi lakhellyel, csak adóazonosítója van. Elmondása szerint Ausztriában eltartott családtagként van bejelentve. Az ausztriai biztosító által kiállított E104-es nyomtatvány elfogadható ebben az esetben igazolásként? Hogyan tudom bejelenteni a 1041-es nyomtatványon, mivel nem rendelkezik magyar tajszámmal, az OEP pedig nem állít ki számára taj számot, mert nincs magyar lakcíme. Ebben az esetben, hogy történik a járulék fizetés? Főállású társas vállalkozónak minősül?
Az egyéni és társas vállalkozók, az egykori kisiparosok és kiskereskedők nyugdíjjogosultsági szabályai eltérnek a munkaviszonyos biztosítottakétól. Összefoglaltuk az e körre vonatkozó előírásokat.
Gyakran fordul elő, hogy a munkavállaló és a munkaadó közötti vitát végül is a bíróságnak kell eldöntenie. A per tárgya számos dolog lehet, de többnyire valamilyen meg nem adott juttatásról, jogviszony sérelmezett megszűntetéséről, illetve a kettő kombinációjáról van szó. Ha a bíróság a munkavállalónak ad igazat, a jogerős ítélet átvételét követően a munkáltató (különösen, ha szeretne tisztességesen eljárni) nincs mindig könnyű helyzetben az abban foglaltak értelmezését illetően, különösen akkor, ha társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit szeretné teljesíteni. A következőekben ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani.
Egy bt. beltag, aki most munkaviszonyban áll a saját bt-jében (a társasági szerződésben szerepel, hogy munkviszonyban is állhat) Ausztriában egy osztrák cégnél heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesít. Mentesíti ez a munkaviszony az itthoni járulékfizetése alól? Ha igen, ehhez milyen igazolásra van szükség? Bt beltagként állhat akár 1 órás munkaviszonyban is? Nem fog tovább működni a cég, ezért nem szeretne járulékot fizetni, vagy ha muszáj csak a legkevesebbet. Előre is köszönöm a válaszát!
Egyszemélyes kft tulajdonosa és egyben munkavállalója Svédországban végez munkát 2013 február óta kiküldetésben, amelyre bért és külföldi napidíjat kap munkáltatójától, ezek után jelenleg Magyarországon fizeti az szja-t és a járulékait. Most úgy látszik, hogy kinti munkavégzése elhúzódik és várhatóan meghaladja a 183 napi kinttartózkodást. Milyen változást jelent ez az adózásában? Kell-e erről bármilyen bejelentést tennie Magyarországon? A 183 nap letelte után hogy történik a magyarországi bérszámfejtése, adói és járulékai bevallása és fizetése?
Speciális előírások határozzák meg a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó tb-terheket és az őket megillető ellátásokat. A szabályok teljes körű megismeréséhez négy törvény paragrafusait kell összerakni. Cikksorozatunkban ezúttal konkrét példákkal illusztrálva a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat foglaltuk össze.
Milyen járulékokat kell fizetni a szociális szövetkezetek tagjai után májustól? Összefoglaltuk.
Egy Bt. kültagja, aki máshol heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ha alkalmanként személyesen közreműködik a vállalkozásban, dolgozhat-e 0 Ft megbízási díjért, vagy az ő esetében is csak a máshol min. heti 36 órás munkaviszonnyal lehet mentesülni a járulékfizetés alól? Ha mégis járulékot kellene fizetni utána a Bt-ben, akkor megoldás lenne -e az is, hogy arra a néhány napra, amikor a vállalkozásban tevékenykedik, egyszerűsített foglalkozásra bejelentenénk a kültagot?
Egyszemélyes Kft, már több hónapja semmilyen bevételszerző tevékenységet nem végez. A tag nem rendelkezik máshol semmilyen biztosítási jogviszonnyal, esetenként egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozik csak. A Kft további sorsa még nem eldötött. Addig megoldható-e, hogy társasági szerződést módosítana, hogy munkaviszony keretében láthassa el az ügyvezetőséget a tag, s ezen munkaviszony csak heti 1-2 óra lenne, ami után a járulékokat fizetné?
A hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján egyéni járulékfizetésen alapul a társadalombiztosítás adott ellátásaira való jogosultság. A természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése megalapozza az egészségügyi szolgáltatások nyújtását, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére épül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, míg a nyugdíjjárulékra épül a nyugellátási jogosultság.
A főállású mezőgazdasági őstermelő 2012. évi bevétele 400.000 Ft volt.A 400000Ft 20 %-a után azaz 80000/12 hó vagyis 6667 Ft alap után kell járulékot fizetni, vagy mennyi után.szja bevallást ugyanis 600 e ft alatt nem kell beadnia.
dr. Császár Zoltán
adótanácsadó, jogász
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték