Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki a nők 40 éves jogosultsági idő után igénybe vehető lehetősége alapján öregségi nyugdíjas lesz, mint egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységűnek számít-e vagy pedig miután nem töltötte be a rá irányadó öregségi korhatárt, továbbra is főállású egyéni vállalkozó marad? Köszönöm.
A bt.-ben kell-e járulékot fizetni? Mennyit?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak van egy egyszemélyes kft.-je is. A járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti. A kft.-ben nincs jövedelme, így ott nem fizet járulékot. Egyéni vállalkozóként az 58-as bevallást, 38-as kóddal adja be (egyéni vállalkozás társas vállalkozói tagság mellett), az szochót és az egészségbiztosítási járulékot az emelt alappal (1,125 és 1,5) számoljuk, a bevallás mégis sárga hibát jelez, miszerint a 38-as kóddal az alapoknak meg kell egyezni. Valamit nem jól értelmezünk?
Nyugdíjas vállalkozó ügyvezetői teendőit munkaviszonyban látja el, napi 2 órában. Az szja-t és a járulékokat a minimálbért alapulvéve a ledolgozott idő arányában akarja megfizetni. Ez a törvény szerint elfogadható? – kérdezte az Adózóna olvasója. Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Több éve vagyok az édesanyámmal közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő. 2013. szeptember hónaptól nappali atgozaton vagyok, hallgató igazolásom van erről. Az őstermelésből származó bevételünk elszámolása után az én részemre eső rész 3 millió forint volt 2012. évben. Kérdésem: főállású őstermelőnek minősülök-e, és így kell nekem járulékot fizetnem a 3 millió forint 20 százaléka után, vagy a hallgatói jogviszonyom miatt nincs fizetési és bevallási kötelezettségem? Az adóhatóságtól már több féle választ kaptam. Válaszát köszönöm!
Munkaviszony, nyugdíj vagy hallgatói jogviszony mellett egyéni vállalkozó? Egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is? Főállású kisadózó és emellett egy másik kisadózó vállalkozásból is szerez jövedelmet? Áttekinthető táblázatban foglaltuk össze, melyik jogviszonyában, mennyi járulékot, szochót, tételes adót kell fizetnie.
Egy kft. ügyvezetője (aki tag is) után tényleges kivét nélkül megfizetjük a járulékot. Kérdésem, hogy azt a járulékot, amelyet egyébként levonnánk a tagtól (tehát a magánszemély járulékai), hogyan könyveljük? Költségként? Vagy befizettetjük vele a pénztárba, mint előírt tartozást? (De nem volt honnan levonni.) Vagy elengedett kötelezettségként kezeljük? Várom válaszukat! Köszönettel: Csányi Krisztina
Bt. beltagnak 36 órás munkaviszonya van egy másik cégnél, ebben a bt.-ben. nem végez tényleges tevékenységet. A kültag viszont saját jogon öregségi nyugdíjas. Jelenleg kültagként végezi a bt. könyvelését. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik a tagok után ? Ha jól tudom, a beltag után nem kell, mert van 36 órás munkaviszonya máshol. A kérdés: a kültag után, aki a könyvelést végzi jelenleg nulla forintért, kell-e bármit is fizetni? Illetve, ha nem végezne semmilyen tevékenységet a bt.-ben, akkor kell valamit fizetni utána? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy főállású kataalany egy másik cégben tulajdonos ügyvezető igazgató (tagi jogviszonyban). Kérdésem, hogy a másik cégben kell-e az előírt minimum után járulékot fizetni, vagy a kata jogviszony mellett ezt nem kell?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha főállású katás valaki, akkor 2014-ben elfogadható-e ez főállásnak egy tagi jogviszonynak? Arra gondolok, hogy ha valaki heti 36 órában főállással rendelkezik (például alkalmazott) akkor tagként – ha nem vesz ki bért – nem köteles járulékot fizetni. Ez idén akkor is igaz, ha nem alkalmazottként van valakinek főállása tagi jogviszony mellett, hanem főállású katás egyéni vállalkozóként vagy főállású katás bt. tagjaként?
Tisztelt szakértők! Gyes mellett egyéni vállalkozói tevékenységet szeretnék folytatni. Szülés előtt is volt, és most is van munkaviszonyom, de azt szüneteltetem, egyelőre még nem megyek dolgozni, csak a vállalkozói tevékenységet végzem. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor milyen szabályok szerint kell járulékot és szja-t fizetni?
A félévi vizsgák következtében valószínűsíthetően akadnak majd olyan nappali tagozatos hallgatók, akik abbahagyják, esetleg csak szüneteltetik tanulmányaikat vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatják tovább. Ez a változás társadalombiztosítási jogviszonyukat, illetve – amennyiben eddigi tanulmányaik mellett vállalkoztak vagy munkát vállaltak – járulékfizetési kötelezettségüket is számos ponton érinti.
Az ügyvédi iroda egyetlen ügyvéd tagja külföldre ment tanulni. A kamara szünetelteti az ügyvédi tagságát, és közölték, hogy nem kell a felfüggesztés alatt járulékot fizetnie.Nem egyéni vállalkozó, társaságként működik. Amerikában tanul az ügyvéd, ott sem fizet semmilyen járuékot. Valóban mentesül a járulékfizetés alól?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő, aki közös őstermelői igazolvány tagja, külföldön munkaviszonyban (8 órában) dolgozik. Kérdésem: kell-e Magyarországon az őstermelői jövedelem alapján tb-t fizetni utána? Ha nem, milyen igazolást kell beszereznie a külföldi munkáltatótól?
Egy egyszemélyes kft tagja külföldi magánszemély (osztrák). Nem rendelkezik magyarországi lakhellyel, csak adóazonosítója van. Elmondása szerint Ausztriában eltartott családtagként van bejelentve. Az ausztriai biztosító által kiállított E104-es nyomtatvány elfogadható ebben az esetben igazolásként? Hogyan tudom bejelenteni a 1041-es nyomtatványon, mivel nem rendelkezik magyar tajszámmal, az OEP pedig nem állít ki számára taj számot, mert nincs magyar lakcíme. Ebben az esetben, hogy történik a járulék fizetés? Főállású társas vállalkozónak minősül?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Ez engem is érdekel
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Ez engem is érdekel
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték