746 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Ügyvezető bére
Kérdés
Ha egy kft.-tagnak semmilyen más jogviszonya nincs, akkor lehet-e olyan, hogy csak 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat (3 éve csak körülbelül 20 ezer forintot fizet havonta a NAV-nak)? A céges jogviszonyok azért zavarnak meg, mert én nagyrészt egyéni vállalkozóknak könyvelek, és ott kizárt az ilyen lehetőség. Ha ott nincs más, akkor mindenképpen főállású egyéni vállalkozó, és szóba sem jöhet, hogy csak 2 órányi munkavégzés után fizeti a járulékokat, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum jöhet szóba. Anyuka semmit nem csinál, így a nyugdíja miatt ő nem is fizet. Ez oké, mert van más jogviszonya (nyugdíj). De a lányának, aki az ügyvezető is, neki sehol semmi a kft.-n kívül. Ha el lehet végezni 2 órában a tevékenységet, akkor sem vonatkozik rá, hogy kötelező a minimálbér vagy a garantált bérminimum után fizetni? A két óra zavar, mert, hogy nincs semmi egyebe. A cégek tagjainál, ügyvezetőinél...ezek szerint nem él a kötelező legkisebb minimálbér vagy garantált bérminimum (ha nincs egyéb, például 36 órás munkaviszony, vagy nyugdíj, stb.)? Számomra a munkaviszonyos korábbi számfejtés is zavaró, mert a társasági szerződésben sehol nem szerepel, hogy ő munkaviszonyban látná el az ügyvezetést. Nem kellett volna belevenni? Válaszát előre is köszönöm.
Bt.-beltag járulékfizetése szülés után
Kérdés
Betéti társaság egyedüli beltagja jelenleg 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, melyet nem kíván megszüntetni, tehát most nincs járulékfizetési kötelezettsége, csak, ha a személyes közreműködésért jövedelmet kap. Hogyan vonatkozik rá a járulékfizetés szülés után, ha – személyesen közreműködik – nem működik közre személyesen, de a bt. képviseletét egyedül, önállóan látja el, – nem működik közre személyesen, és a képviseletet az egyik kültag is jogosult önállóan ellátni? – személyesen közreműködik, de jövedelemben nem részesül érte? Köszönöm válaszát.
Társas vállalkozó – hallgatói jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság ügyvezető beltagja 2009. óta hallgatói jogviszonya mellett vesz részt a vállalkozás tevékenységében. E jogviszonya időközönként szünetelt, vagyis passzív féléven volt. A Tbj. törvény végrehajtási rendeletében 2013. 08. 29-étől szerepel a hallgatói jogviszony fogalma. Ez időpont előtt alkalmazhatók a Tbj. kedvezményes járulékfizetésre vonatkozó szabályai – vagyis, hogy csak a tényleges közreműködői díj után kell járulékot fizetnie – a hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában? Köszönettel.
Német minimálbér járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Nemzetközi fuvarozással foglalkozik a cégünk. A gépkocsivezetőink elég sűrűn megfordulnak Németország területén le- és felrakás miatt. Kérdésem a következő: a német minimálbér után kell járulékot fizetnünk? Előre is köszönöm válaszukat!
Vigyázat, nehogy több járulékot fizessen, mint amennyit kellene!
Cikk
Visszaigényelhetik egyes magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban a tőlük levont, illetve az általuk megfizetett egészségügyi hozzájárulást, egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy annak egy részét, ha az egyéb jövedelmük után fizetett járulék éves szinten meghaladja a 450 ezer forintot.
Kettős adóztatás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ügyfelünk magyar illetőségű kft. Németországban nyújt szerelési szolgáltatást évek óta folyamatosan, 12 hónapot meghaladóan, a Magyarországról származó bevétele elenyésző. Vagyis a cég kimeríti a "telephely" fogalmát Németországban. A kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében Magyarországon adózik a teljes jövedelme után, mert az 7. cikk értelmében a cég "adózhat" a másik szerződő államban, amennyiben az kedvezőbb, de nem kötelezi azt az ottani adózásra. A német adóhatóság most évekre visszamenőleg kiküldött a cég részére becsült (Körperschaftsteuer) társasági adó és (Gewerbesteuer) ipari adó előírást, és megtagadta a tartozásmentes igazolás kiadását, ezzel a német partner megtagadja a szolgáltatás ellenértékének megfizetését ügyfelünk részére. Álláspontunk szerint nem jogos az adóhatóság előírása, kérem szíves állásfoglalását és tanácsát ebben a kérdésben. A Németországban dolgozó alkalmazottak bérként devizaellátmányt kapnak, ami után Németországban adóznak és fizetik meg a járulékokat. A cég Magyarországon minimálbért fizet minden alkalmazottnak, holott belföldön a tényleges munkát végző alkalmazott nincs, itt csak az ügyvezetők látnak el igazgatási feladatokat. Indokolt-e a magyarországi minimálbér és az azt terhelő járulékok megfizetése? Köszönöm mihamarabbi válaszát. Üdvözlettel, Boldog Zsuzsanna
Járulékfizetés végelszámolás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolása kezdődött 2014. január 30-ától. A két önálló képviseletre jogosult ügyvezető közül az egyik heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezett, a másik pedig – mint főállású katás vállalkozó – 50 ezer forint járulékot fizetett, illetve egy másik cégben rövid ideg heti 2 órát dolgozott. Végelszámolóként a "katás" vállalkozó lett megbízva. Jól tudom-e, hogy ő járulékra kötelezett itt a társaságban, illetve milyen megoldás van minél kevesebb járulék fizetésére? A végelszámoló személyének megváltoztatása lehetséges-e, illetve ez megoldásként szolgálhat-e?
Grafikai tevezés felhasználási szerződéssel
Kérdés
Kedves Szakértő! Munkanélküli, egyéni vállalkozással nem rendelkező grafikust tervezési feladatért a megbízó kifizethet felhasználási szerződés keretében? Amennyiben igen, milyen adókat, járulékokat kell fizetni utána? Illetve van az így kifizethető összegnek felső határa? Köszönöm szépen a válaszukat.
Társas vállalkozó járuléka részmunkaidőben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem működő bt. beltagja máshol nem biztosított, a vállalkozásában semmilyen tevékenység nem zajlik már évek óta. Neki, mint főállású társas vállalkozó ügyvezetőnek kötelező-e a minimálbér vagy garantált bérminimum után fizetnie a havi járulékokat, vagy lehet kevesebb a munkaideje? Be lehet-e jelenteni például heti 5 órás munkavégzésre (bár valójában ennyit sem dolgozik), ami után megfizetné a járulékokat? Ha ezt meg lehet tenni, akkor munkaviszonyban kell állnia, vagy megbízási jogviszonyban? Nagyon köszönöm a segítségét előre is!
Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyéni és társas vállalkozó fizethet-e magasabb összeg után (mint a minimálbér) járulékot, ha nem vesz ki kivétet?
Nyugdíjas egyéni vállalkozó és kft.-tulajdonos
Kérdés
Nyugdíjas egyéni vállalkozó lettem. A havi 25 ezer forinton kívül mit kell még fizetnem, ha három kft.-ben ügyvezető vagyok, és mindegyikben résztulajdonos is? Van-e fizetendő közteher, ha a kft.-kben személyes közreműködésem is szükséges, de pénzt nem veszek fel?
Tag jogviszonya rokkantság esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi esetben. Egy kft. ügyvetője, aki tagsági jogviszonyban látta el az ügyvezetést, most rokkantsági B2-es kategóriába sorolták egészségromlása miatt. Kérdésem, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Igénybe veheti-e a rehabilitációs kedvezményt, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett? Érinti-e ez a változás a tagsági jogviszonyát esetleg? Válthat-e munkaviszonyra, mondjuk napi 4 órában, de ez nem szerepel a társasági szerződésben. Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Kft.-ügyvezető járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben nem tagként, hanem munkavállalóként ügyvezető egy személy, aki itt megfizeti a járulékokat. Majd alapitottak egy bt.-t, melynek a tagja lett. A kft.-ben díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat (és az esetleges utalásokat (csak szállitói számlák vannak). Helyesen járunk-e el, ha a bt.-ben minden hónapban benyújtjuk a 08-as bevallást "nullásan", mivel a kft.-ben megfizeti a járulékokat, vagy a bt.-ben is kellene fizetnie?
Őstermelő járulékfizetése
Kérdés
50 millió forintot meghaladó értékesítés esetén (amiben a területalapú támogatás is benne van) a minimálbér után elegendő fizetni a járulékot? Vagy az 50 millió forint 20 százaléka a járulékalap?
Kft. tagja
Kérdés
Kedves Szakértő! Egy kft. tagja után, akinek most szűnt meg az eddigi, felsőfokú nappali tagozatos hallgatói jogviszonya – nem vezető tisztségviselő, nem működik személyesen közre, nem kap soha díjazást, csak vagyoni betétet szolgáltatott –, kell-e ezentúl bármilyen járulékot, szochót, stb. fizetnie mindaddig, amíg a kft.-n kívül sehol másutt nem keletkezik új biztosított jogviszonya?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
