Tisztelt Adózóna! Magyar állampolgár két kft.-ben ügyvezető nulla forint díjazással, megbízási szerződéssel. Elegendő-e az egyik társaságban 10 százalék nyugdíjjárulék és 8.5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megfizetése? Van-e járulékfizetési kötelezettség a másik társaságban? Üdvözlettel: TG
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja, mint magánszemély külföldön, Angliában vállalna munkát, bejelentett munkaviszony keretében. Ez esetben itthon kell-e fizetni járulékokat, ha nem vesz fel jövedelmet a bt.-ből?
Most induló kft.-nél a tagnak Ausztriában van egyéni vállalkozása, ott szeretne továbbra is biztosított lenni, milyen nyomtatványt kell kikérnie az ausztriai hatóságoktól, hogy itthon ne kelljen járulékot fizetnie? Van-e más teendője?
Gyakran elhangzó kérdés, hogy milyen társadalombiztosítási terheket kell fizetni a gazdasági társaság (tag) ügyvezető után. Noha ezt a problémát számos alkalommal, és sokféle nézőpontból tárgyaltuk már, továbbra is aktualitással bír.
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelőnek, aki az előző évi (2014.) bevétele alapján jogosult a kedvezményes járulékfizetésre, a 2015. I. negyedévére beadott 1558-as bevallását visszautasította a NAV arra való hivatkozással, hogy nincs érvényes értékesítési betétlapja. Sajnos valóban későn (2015. 05. 05-én) érvényesíttette az őstermelői igazolványát, az értékesítési betétlapja ettől az időponttól él. Szja szempontjából nincs problémája, mert értékesítése jellemzően és várhatóan csak az utolsó negyedévben lesz. Hogyan kell járulékot számítania, bevallania a 2015. 01. 01-2015. 05. 04. időszakra? Válaszát előre is köszönöm. Ván Iroda Kft. (Sutka Bálintné)
Gyakran felvetődik a kérdés, milyen adózási szabályok vonatkoznak a felhasználási szerződésekre. A válasz azért sem egyszerű, mert nem egyértelműek az erre vonatkozó törvényi rendelkezések. Cikkünkben a Nemzetgazdasági Minisztérium által képviselt álláspontot mutatjuk be.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszonyban alkalmazza egyik tagját heti 6 órában. Az alkalmazott jelezte, hogy 2015. 05. 01-től heti 40 órában Ausztriában is munkaviszonyban fog dolgozni, ingázni fog. Hogyan érinti ez a kft. bérszámfejtését? Minden járulékot ugyanúgy vonni kell? Segítségét előre is köszönöm.
Milyen járulék-bevallási szabályokat kell betartaniuk a foglalkoztatóknak, ha késve fizetik ki az alkalmazottak jövedelmét, s mely esetekben nem a valós jövedelemhez, hanem a jogviszonyhoz kötődik a járulékfizetés?
Egy kft.-ben korhatár előtti ellátásban részesülő személyt alkalmaznak havi bruttó 40 ezer forintért. Milyen járulékot kell levonni a munkabérből?
Cégünk nem főállású (nyugdíjas) katás egyéni vállalkozót foglalkoztatna, heti 20 órában, mérnöki munkakörben, munkaszerződéssel. A szerződés határozott idejű. Kérdésem a következő: hogyan alakul ebben az esetben a foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége? Munkaviszonya alapján a bruttó összeget 10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 16 százalék szja és 27 százalék szociális hozzájárulási adó terheli? Ebben az esetben érvényesíthető az 55 év felettiekre vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezmény? Vagy: az a helyes, hogy szja-előleget nem vonunk utána, csak a 10 százalék nyugdíjjárulékot, mert az adót katásként maga megfizeti? Egyáltalán milyen jogviszonyban alkalmazhatunk nyugdíjas egyéni vállalkozót (munkaviszony, megbízási jogviszony)?
Társas vállalkozás (kft.) tagjának van-e járulékfizetési kötelezettsége, ha más, a kata hatálya alá tartozó vállalkozásban főállású kisadózónak van bejelentve? A kft.-ben ügyvezető, díjazásban nem részesül. Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó, aki jelenleg a vállalkozói tevékenységét nem folytatja, mert gyeden van, a vállalkozói tevékenységét szeretné folytatni. Gyermeke már 2014 októberében elmúlt 1 éves. Ha a tevékenységét személyesen folytatja, mi után kell nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetnie havonta: – legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után, – vagy a járulékalapot képező jövedelem (kivét) után. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekkel fordulok Önhöz: Egy betéti társaság egyedüli beltagja gyed/gyes mellett látja el a társaság ügyvezetését. Az ügyvezetésen kívül személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében. A Tbj. 28. paragrafusa alapján a gyeden/gyesen lévő vállalkozó után járulékot abban az esetben kell fizetni, amennyiben a vállalkozó személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében, viszont az ügyvezetés önmagában nem minősül személyes közreműködésnek. Kérdéseim: 1 A vázolt esetben kell-e járulékot fizetni a gyeden/gyesen lévő ügyvezető után? 2. Miként kell jelenteni ezt a jogviszonyt a T1041-es bejelentőn, és hogyan kell bevallani a 08-as bevalláson? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy kicsit összetett. Jelenleg bt.-ben kültag vagyok, és személyesen is közreműködök, korábban munkaviszonyban. Nyugdíjba mentem és változtatni szeretném a tagi jogviszonyt, én lennék a beltag, mint nyugdijas, de ugyanúgy személyes közreműködésem is lenne. Bt. mellett egyszemélyes kft. tulajdonosa, illetve ügyvezetője lettem, az ügyvezetői feladatot munkaviszonyban is végezhetem. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan lenne a legoptimálisabb a járulékok fizetése, kell-e mindkét helyen fizetni, mivel ténylegesen is közreműködök a munkában? A kft.-ben nincs alkalmazott. Következő kérdésem a katás időszak alatti értékesítésre vonatkozik. A bt.-nek van egy ingatlan a tulajdonában, amit majd szeretnénk a cégből kivásárolni. Amennyiben a bt. katás lenne, elfogadható-e az ingatlan két évben 50-50 százalékos értékesítése, hogy az értékhatár alatt legyen a bevétel? Nagyon köszönöm előre is a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A végelszámolás alatt álló kft.-ben végelszámolóként kijelölt tag jelenleg rendelkezik egy főállású katás egyéni vállalkozással, ahol megfizeti a havi 50 ezer forint adót. Jól értelmezem-e azt, hogy elegendő megfizetnie a főállású katás 50 ezer forint adóját, és a végelszámolás alatt álló cégben már nem kell járulékot fizetnie, mivel ezen időszak alatt a cég semminemű tevékenységet nem végez? Ebben az esetben ez nem minősül többes jogviszonynak? Végelszámolói feladataiért díjazásban nem részesül. Válaszát előre is köszönöm!
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték