hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amikor az is baj, ha a vállalkozó több járulékot fizet, mint amennyit kellene

  • adozona.hu

Kellemetlen meglepetés érheti azokat az egyéni vállalkozókat, akik hasracsapásszerűen gondoltak egyet, és az elvárt minimumnál nagyobb összeg után fizették meg a nyugdíjjárulékot, de nem kaphatnak magasabb összegű ellátását, sőt, önellenőrizniük kell a bevallásaikat. Olvasóink témában érkezett kérdéseire Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

"Átalányadózó egyéni vállalkozó a 2010. év óta nem az átalányadó-alap, illetve a garantált bérminimum, hanem emelt összeg, 156 000 forint után fizette meg a járulékokat. 2014. évben fordult a Nyugdijfolyósító Igazgatósághoz nyugdíj megállapítása céljából, ahol a kérelmét visszautasították. Indoklásuk, hogy önrevízióval módosítsa vissza az öt évben benyújtott bevallásait az átalányadó-alapra, mivel az után fogják megállapítani a nyugdíj összegét. A vállalkozó kifogást nyújtott be az igazgatósághoz, mivel nem értett egyet az elutasítással. Válasz még nem érkezett.

Az 58-as bevallás nyilatkozat adatlapján az átalányadózót kihagyták a magasabb járulékfizetés választásából, az őstermelő és a társas vállalkozó viszont nyilatkozatot tehet. A Tbj. 29. §-a nem ad iránymutatást átalányadózó esetében.

Időközben a járulékfizetés felső határát is eltörölték, ami alapján véleményem szerint fizethet magasabb járulékalap után. A vállalkozó árbevétele bőven fedezetet nyújtott a befizetett járulékokra. Kérdés: jogosan fizethet-e az átalányadózó magasabb havi járulékalap uán járulékot vagy ténylegesen önrevízióval helyesbítenie kell a 2010. év óta benyújtott bevallásait?" – kérdezte olvasónk.

A Tbj. 29. paragrafus (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot átalányban megállapított jövedelme, de havonta minimum a minimálbér alapul vételével köteles megfizetni. A vállalkozónak nincs módja ettől eltérő (magasabb) összeg után nyugdíjjárulékot fizetni, és így magasabb nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerezni.

Nyilatkozattal magasabb összegű járulékfizetést kizárólag a mezőgazdasági őstermelő vagy az eva szerinti adózást választó egyéni vállalkozó vállalhat. Rajtuk kívül még a katás kisadózó dönthet úgy (ez évtől), hogy a magasabb összegű ellátásért cserében 50 ezer forint helyett 75 ezer forint katát fizet. Széles Imre szerint a vázolt helyzetben az önellenőrzés az egyetlen célszerű megoldás.

Másik olvasónk kérdése arra világít rá, hogy az evás egyéni vállalkozók esetében sem elég, ha csak gondolnak egyet, és magasabb összeg után fizetik meg a nyugdííjárulékot. A kérdésben vázoltak szerint a nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött arra hivatkozva, hogy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait.

Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést.

Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak? – folytatódik a kérdés.

Az 1997. évi LXXX. törvény 29/A szakasza egyértelműen rendelkezik arról, arról, hogy az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilatkozat alapján vállalhatja a magasabb összegű járulékfizetést.

A NAV a járulékbevallás feldolgozása során nem ellenőrzi az összeg helyességét, elfogadja a befizetéseket. Az adóhatóság a kérdésben bemutatott esetben jogszerűen járt el. Az egyéni vállalkozó önellenőrzés révén kaphatja vissza a többletként befizetett összeget.

Abban az esetben, ha elévült volna az időszak (például 2008-ról lenne szó), a járulék „elveszne”, vagyis nem kaphatná azt vissza a vállalkozó, miközben magasabb ellátás sem járna neki.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelőnek történő kifizetések a járulékbevallásban

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Közösségen belüli értékesítés II.

Bunna Erika

adótanácsadó

Részesedés térítésmentes átadása

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close