2401 találat a(z) járulék cimkére

Biztosítási jogviszony kft.-k ügyvezetőjeként Kérdés

A magánszemély két egyszemélyes kft.-t alapított, mindkettőben ő a személyes közreműködő, és ügyvezető is megbízási jogviszonyban. Mindkét kft.-ben meg kell fizetnie a társas vállalkozóra vonatkozó minimum járulékokat, vagy van-e más lehetőség?

Egyéni vállalkozó EGT-tagállamban is vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném az Önök segítségét. Magyarországi egyéni vállalkozó Ausztriában is egyéni vállalkozóvá vált. Ausztriában megfizeti a járulékokat. Magyarországon az Egészségbiztosítási Pénztárhoz bejelentette a "Bejelentő lap taj számmal rendelkező személy részére, aki EGT-tagállamban vagy egyezményes államban biztosított" nyomtatványon, hogy Ausztriában önálló vállalkozói jogviszonyt létesített. Taj száma Magyarországon ezáltal csak sürgősségi ellátásra jogosítja, kint vált biztosítottá. Kérdésem arra irányulna, hogy magyarországi egyéni vállalkozása milyen státuszba kerül, ugyanis ilyen jogviszony nem jelölhető, hogy EGT-tagállamban egyéni vállalkozó? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség Magyarországon, ha igen, akkor mennyi? T1041-es és T101E nyomtatványon kell-e jelenteni ezen státuszát és hogyan? '58-as bevallás beadására kötelezett-e? Válaszát köszönöm!

Egyetemista őstermelő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos egyetemista kiegészítő tevékenységű őstermelőnek minősül-e, illetve kell-e beadnia '58-as negyedéves bevallást? Kezdő őstermelőként vonatkozik-e rá bármilyen járulékfizetési szabály? Válaszukat előre is köszönöm, és mihamarabb várom. Üdvözlettel: Fejes Ilona

Gépjármű-költségelszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy az adós gépjárműelszámolás költsége járulékalapot képező jövedelem-e. Válaszát előre is köszönöm!

Adó és járulék befizetések Esemény

Adó és járulék bevallások Esemény

Bevallás a hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről Esemény

2018. január 12.

Családi gazdálkodó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy külföldi magánszemélynek Németországban van főállása, Magyarországon családi gazdálkodóként tevékenykedik, ahol tételes költségelszámolást választott. Jelezte a német egészségbiztosítónál, hogy Magyarországon is keletkezik jövedelme. A német tb szerv a magyar bevételét hozzávette a német bevételéhez (feltételezhetően helyesen, figyelemmel a 883/2004 EK rendelet 13. cikkére, hiszen csak egy tagállamban lehet valaki biztosított), és ez alapján állapította meg a járulékot. Kérdésként merül fel, hogy a Németországban a magyar őstermelői bevételre megállapított járulékokat ő Magyarországon – tekintettel, hogy tételes költségelszámoló – levonhatja-e költségként vagy figyelembe veheti-e jövedelemcsökkentő tételként? Ha igen, akkor milyen jogszabály alapján, és kell-e ehhez valamilyen igazolás a külföldi tb szervtől? Válaszát előre is köszönöm!

Egyéni vállalkozó kismamát megillető ellátások Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen megállapítani a kismamát megillető ellátásokat és azok alapját az alábbi szituációban: - Főállású katás egyéni vállalkozó volt 2016.10.13-tól 2017.06.30-ig. - Ezt követően kilépett a katából és 36 órát meghaladó munkaviszonya volt 2017.07.01-től 2017.10.16-ig. A munkaviszony alatt 5 nap táppénz volt. - 2017.10.17-től szünetelteti az egyéni vállalkozását, máshol nincs biztosítása. A babát 2018.08. hóra várja. Ha most befejezi a vállalkozás szüneteltetését, jogosult lesz-e táppénzre, csedre, gyedre? Hogyan kell kiszámítani az ellátások alapját? Ha egyéni vállalkozóként csak a minimumjárulékot fizeti, de nem veszi ki jövedelemnek, akkor az nem minősül tényleges jövedelemnek? Ha a baba születése előtt elmegy táppénzre, akkor a táppénz időszaka a csed igénylésnél beleszámít az igénylést megelőző 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonyba? Előre is nagyon köszönöm a segítségét!

Kft. nyugdíjas ügyvezetője Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú nyugdíjas tulajdonos tagja egyben a kft. ügyvezetője (önálló aláírási joggal). A társasággal nem áll sem megbízási, sem munkaviszonyban, ügyvezetőként szerepel a cégkivonaton, az ügyvezetői feladatokat ténylegesen ellátja. A társaságtól semmilyen jövedelmet nem vesz fel. (Más társaságnál nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.) Kérdésünk: a fenti esetben kötelezett-e járulékfizetésre a nyugdíjas tag-ügyvezető? Ha igen, akkor milyen járulék fizetésre kötelezett? Köszönettel a válaszért!

Fontos hír nyugdíjasoknak! Ezt kell tudni a szövetkezeti tagi adózásról Cikk

A nagy érdeklődéssel övezett közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (a továbbiakban nyugdíjas-szövetkezet) kedvező működési és közteherviselési feltételekkel teszi lehetővé a tettre kész nyugdíjasok foglalkoztatását, a munkaerőpiaci gondok enyhítését. Összefoglaltuk a nyugdíjas-szövetkezetben foglalkoztatott nyugdíjasok járandóságának, juttatásainak adózására vonatkozó tudnivalókat.

Szolgálati járandóság melletti munkaviszony adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő magánszemély egy kft. ügyvezetését munkaviszony keretében kívánja ellátni 2018-ban. – Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek, ha a jövedelem a jogszabály által meghatározott maximális keretösszeg, azaz havi 207 ezer forint? – A bruttó bér után egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell-e fizetnie, vagy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? – A társaságnak a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adón felül kell-e szakképzési hozzájárulást is fizetnie az ügyvezető bére után? – A szolgálati járandóság folyósítását korlátozza-e a heti munkavégzés óraszáma (heti 40 óra)?Köszönettel.

Mikor beszélünk mellékállásról? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ismerősöm egy másik ismerősétől azt az információt kapta, hogy abban az esetben is mellékállású egyéni vállalkozónak minősül, ha a heti 36 órát kettő munkahelyről "szedi össze", az ő esetében 30+10 óráról van szó. Ha ez igaz, akkor csak a ténylegesen kivett jövedelem után kell megfizetnie a járulékokat és nem a minimálbér/bérminimum alapján? Köszönöm a segítségét!

Ügyvezetők és tagok jogviszonyai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy kft.-ben kettő tulajdonos van, akik mindketten ügyvezetők. 1.) Az egyikük kilépett és helyette lett tulajdonos és ügyvezető az egyik alkalmazott, aki heti 4 órás munkaviszonyban áll a társasággal. Az ügyvezetői feladatokat megbízás keretében látja el. Máshol nincs munkaviszonya. 2.) A másik tulajdonos munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat heti 4 órában. Időközben a főállása megszűnt. Maradhatnak-e heti 4 órás alkalmazottak vagy alkalmazni kell rájuk a minimum járulékokat? Előre is köszönöm: Léderer Györgyné

Tanuló igazolatlan távolléte II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszának (melyben olyan dolgokat is megemlített, amikre nem is gondoltam, és utólag is köszönök) pontosítását szeretném kérni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_13_Tanulo_igazolatlan_tavollete_qte Válaszában az alábbi mondat szerepelt: "A Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja szerint járulékalapként a tanulószerződésben meghatározott díjat kell figyelembe venni." A törvényben viszont azt olvasom: k) Járulékalapot képező jövedelem:................, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,....... Lehet, hogy rosszul értelmezem a törvényt, de úgy gondolom, hogy az igazolatlan hiányzások miatt a betegszabadság idejére bérszámfejtett kevesebb ösztöndíj a járulékok alapja. Válaszát előre is köszönöm!