2437 találat a(z) járulék cimkére
Nem jövedelempótló kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaügyi bíróságon történt megegyezést követően nem jövedelempótló kártérítés címen kell fizetünk egy dolgozónknak a munkaviszony megszűnésekor egy meghatározott összeget. Kérdésem, hogy ezt miként kell könyvelni, valamint milyen adókat és járulékokat kell utána fizetni munkaadói és munkavállalói oldalról? Válaszát előre is köszönöm.
Társas vállalkozó és a kata
Kérdés
Kedves Hölgyem/Uram! Adott egy belföldi magánszemély, aki többségi tulajdonos és ügyvezető egy belföldi korlátolt felelősségű társaságban. Sem itt, sem máshol nincs biztosítási kötelezettséggel együtt járó jogviszonya. Az ügyvezetésért nem részesül díjazásban. A magánszemély alapított egy katás betéti társaságot, ahol főállású kisadózóként lett bejelentve. Kérdésünk, hogy helyesen járnak-e el, hogy az említett magánszemély tekintetében a katás betéti társaságban megfizetik a tételes adót, míg a kft.-ben nem fizetnek semmit? Köszönettel.
Céges ingatlan elajándékozásának adóvonzata
Kérdés
Tisztelt adószakért! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő "lakóház" megnevezésű ingatlanját elajándékozná a bt. két tulajdonosának, akik közül az egyik (a beltag) személyesen közreműködő társas vállalkozó jogviszonnyal rendelkezik, a másik (a kültag) pedig munkaviszonyban áll a bt.-vel. Az ingatlan beszerzése anno ugyanezen két magánszemélytől történt áfamentesen. 1. Megteheti-e ezt a betéti társaság mindenféle következmény nélkül? 2. Az illetéken kívül milyen adó-, esetleg járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek, milyen alap után? 3. A betéti társaságnál a térítés nélküli átadás milyen adófizetéssel jár? Válaszukat előre is köszönöm!
Kiküldetés – adó- és járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiküldetéshez kapcsolódó járulékfizetésben szeretném kérni állásfoglalását. Egy magyar kft. a dolgozóit kiküldi németországi vagy ausztriai munkavégzésre. A kiküldetés nem éri el a 24 hónapot. A kiküldetés idejére külön írásba foglalt megállapodást kötnek a jövedelem elszámolására, mely szerint a kiküldetés idejére a munkavállaló alapbére 160 000 forint bruttó jövedelem és 10 euró órabér. Milyen összeg lesz a magyarországi járulék- és szja-fizetés alapja? A eset: a kiküldetés ideje nem éri el a 183 napot. B eset: a kiküldetés ideje meghaladja a 183 napot, de kevesebb mint 24 hónap. Köszönöm válaszát.
Csalàdi gazdálkodás tagjai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagjai közül kötelező-e, hogy egy tag főállásúként fizesse meg a járulékokat? Vagy az teljesen jó, hogy mondjuk hárman vannak a gazdaságban, és mind a hárman munkaviszony mellett látják el a feladatokat? Válaszát előre is köszönöm.
Végelszámoló jogviszonya II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre (http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_9_Vegelszamolo_jogviszonya_cot) adott válaszhoz kapcsolódva szeretném még kérdezni, hogy a kijelölés és elfogadás alapján térítés nélkül eljáró saját jogú nyugdíjas, volt beltag mint végelszámoló után kell-e fizetni az egészségszolgáltatási járulékot a végelszámolás időszaka alatt? Egy másik társaságban főállású tagként járulékot fizető lesz a végelszámoló, szintén térítés nélkül. Utána a végelszámolás alatt lévő társaságban is meg kell fizetni a minimálbér utáni járulékot? Ezen végelszámolónak nincs heti 40 órát elérő munkaviszonya. További segítségét előre is megköszönve, várom válaszát.
Átalányadózó egyéni vállalkozó járulék fizetési kötelezettsége
Kérdés
Főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak januártól júliusig nem érte el a jövedelme a minimálbér összegét. Így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette. Viszont augusztustól decemberig a keletkezett jövedelme a minimálbér többszöröse volt. A járulékokat is ezután fizette. Kérdésem: nem kellett volna átlagolni a járulékalapot? Így ugyanis sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben keletkezett jövedelme után kellett volna fizetni, ha az egyenletesen oszlik el. A választ előre is köszönöm.
Nyugdíjas ügyvezető többes jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Ügyvezetés díjazás nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott A Kft., melynek két tagja van. Mindketten nyugdíjasok és mindketten heti 20 órás munkaviszonyban vezető tisztségviselők (ügyvezetők) is. Létrehozzák B Kft.-t, melyben szintén mindketten tagok lesznek és ügyvezetők is. Mindazonáltal B Kft. ügyvezetését díjmentesen végeznék. Kérdéseink az alábbiak lennének: a) ezt milyen jogviszonyban tehetik (ha tehetik)? b) jár-e ez a 'felállás' B Kft.-ben bármiféle járulékfizetési kötelezettséggel, és ha igen, milyennel és mennyivel? c) amennyiben jár, segítene-e a helyzeten, ha a két érintett A Kft. ben heti 30 vagy 36 vagy 40 órára lenne bejelentve? Segítségüket előre is nagyon köszönöm!
Végelszámolás befejezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.12.01-jével végelszámolását határozta el. A tevékenységet lezáró beszámoló, adóbevallás elkészült, beküldésre került. Decemberben megmaradt készletét értékesítette, melyből minden kötelezettségét rendezte. Jelenleg a bankban és a házipénztárban van kisebb összeg (jóval kevesebb a jegyzett tőkénél). 2018.01.22-jével a végelszámolást be kívánja fejezni. Kérdésem a következő lenne: - a még várhatóan felmerülő költségek (például havi bankköltség) hogyan kerül elszámolásra? - a végelszámoló megbízatása ezzel a nappal megszűnik, nem lesz járulékfizetési kötelezettség utána - hiszen ezzel egyidejűleg még nem kerül a Cégbíróságnál törlésre a cég? - a végelszámolási záróbeszámolóban a felosztandó pénzeszköz már nem szerepel? ... mi ennek a könyvelési tétele? - milyen mérlegsorokon lesznek tételek, ha csak pénzeszköze és saját tőke elemei vannak? - a vagyonfelosztáskor a jegyzett tőkét meg nem haladó összeg után nem keletkezik adófizetés? Köszönettel:
Tovább lehet csökkenteni az adóterheket az ÁSZ elnöke szerint
Cikk
A személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgeti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László a Magyar Idők mai számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.
Egészségügyi járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a segítségét: 1/ Új cég alakul (kft.), amelyben a leendő ügyvezető saját jogú, öregségi korhatárt elért nyugdíjas. Két lehetősége van az ügyvezetői teendők ellátására, vagy alkalmazottként tevékenykedik vagy megbízási jogviszonyban. Ha megbízási szerződéssel fogja az ügyvezetői feladatokat ellátni (esetleg nulla forintos megbízási szerződéssel), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e utána a cégnek fizetnie? Milyen esetekre vonatkozhat társaságoknál a nyugdíjas tagok utáni kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség? 2/ Határozhat-e úgy a taggyűlés (nem egyszemélyes társaságról van szó), hogy nulla forintos megbízás mellett ingyenesen nyújt az ügyvezető egyéb szolgáltatást, például üzletet köt, építőipart bonyolít stb.? Esetleg, ha munkaviszony keretében például havi öt órában, kötetlen munkaidőben ügyvezető, emellett nyújt tagként ingyenesen egyéb szolgáltatásokat?
Ügyvezető jogviszonya II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm "Ügyvezető jogviszonya" címmel feltett kérdésemre a válaszát. Akkor tehát abban az esetben, ha az ügyvezető személyesen is közreműködik, tagja is a vállalkozásnak, és ezért két jogviszonya is fennáll, egyik jogviszony alapján be kell fizetni a járulékokat a minimálbér 112,5 százaléka után, illetve másik jogviszony alapján a minimálbér (legalább) 30 százaléka után is? Szja-előleget kell-e fizetni, illetve számfejteni, vagy csak a tb-közterheket kell megfizetni? A 1708-as nyomtatványon az első jogviszony nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a második jogviszony önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vagy mindkettő nem önálló? Illetve be kell-e jelenteni a NAV felé mindkét jogviszonyt, a társas vállalkozóit és a megbízásit is, vagy csak a társas vállalkozói jogviszonyt? Köszönöm válaszát!
Egészségbiztosítási járulék EU-tagállam
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm 2018. január 1-jétől Németországban dolgozik hivatalosan, munkaszerződéssel, feltehetőleg több évig. Idáig fizette maga után a havi 7110 forintot, mivel egy évig nem volt munkahelye. Megnéztem a 18T1011 kitöltési útmutatóját, abból úgy értettem, hogy annak ellenére fizetnie kell a 2018-tól érvényes egészségbiztosítási járulékot, hogy EU-tagállamban dolgozik. Kérem segítségét, hogy ezzel kapcsolatban kell-e változást bejelenteni, esetleg valamilyen igazolást kérni a német munkáltatótól. Köszönöm szépen.
Járulékfizetés többes jogviszonyban 75 ezer forintos kata fizetése esetén
Kérdés
Ha az egyéni vállakozó a 75 ezer forint összegű tételes adó fizetése mellett dönt, akkor a kft.-ben, ahol ügyvezető, lehet-e a járulékok és a szociális hozzájárulási adó „0” forint, ha az ügyvezetésért nem vesz fel jövedelmet? A vállalkozó nem nyugdíjas és nincs munkaviszonya.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
